Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.02.25., kedd

Hároméves mélypontján maradt a GKI konjunktúraindexe

Februárban gyakorlatilag januári szintjén maradt a GKI konjunktúraindexe, mely így 40 hónapos mélypontján van. Az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak hasonló mértékben javultak. Az üzleti bizalmi index trendje másfél éve lejtmenetben van. A fogyasztói hullámzó-stagnáló, s bár idén az elmúlt két évre jellemző szűk sáv alsó részén található, összességében így is erős optimizmust tükröz.

Az üzleti szférán belül az ipari várakozások javultak, a többi ágazaté viszont romlott januárhoz képest. Az ipari bizalmi index kéthavi csökkenés után emelkedett, de messze van tavaly novemberi szintjétől. Februárban javult az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az exportrendelések – megítélése, kedvezőbbé váltak a termelési várakozások is. A készletek megítélése azonban nem változott.

Az építőipari bizalmi index a januári stagnálás után februárban valamelyest tovább csökkent, s ezzel hároméves mélypontjára esett. A magas- és mélyépítő cégek is valamivel borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csak hibahatáron belül, míg a rendelésállományok minősítése számottevően romlott januárhoz képest. A kereskedelmi bizalmi index a januári stagnálás után csökkent, s ezzel negatív irányban kilépett az elmúlt hat évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése kis mértékben, míg a rendelések várható nagyságáról alkotott vélemény jelentős mértékben lett rosszabb. A szolgáltatói bizalmi index februári csökkenése főleg a forgalmi várakozások romlásának következménye, az általános üzletmenet megítélése nem változott.

A foglalkoztatási szándék februárban kissé erősödött, de így is visszafogottabb az utóbbi hónapokra jellemzőnél. A javulás az iparban és a kereskedelemben következett be, az építőipari és szolgáltató cégek hajlandósága csökkent, s kissé erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

Teljes cikk

A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

A kisebb és kevésbé hatékony magyar cégek egy része tönkre fog menni a béremelkedés hatására, jobb dolgozóikat pedig a külföldi cégek szívhatják fel; a magyar cégek megmaradó része viszont a termelékenységét javító beruházásokba is belekényszerülhet – mondta Palócz Éva, Kopint-Tárki vezérigazgatója. A magyar cégek átlagos termelékenysége úgy is javulhat, ha egyszerűen kihullanak a gyengébbek, és dolgozóik jobban működő cégekhez kerülnek.

A szakértővel a magyar gazdaságot idén és a következő években fenyegető jelenségeket beszéltük át. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

A koronavírusnak jelentős hatása lehet a világgazdaságra, de egyelőre ez nem a konkrét gazdasági tevékenységen, hanem a bizalomvesztésen keresztül fejti ki hatását. Magyarország Palócz szerint nem kerülheti ki Németország gazdaságának gyengeségét, a két ország növekedési pályájának tavaly látott szétválása csak átmeneti jelenség lehet. A világkereskedelem egyre lassabb növekedése azonban – hiába a magyar gazdaság jelentős exportorientáltsága – a közeljövőben nem valószínű, hogy befolyásolja a magyar gazdaságot.

Teljes cikk

Titkolják a fizetéseket – 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából

Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér.

Mekkora a mediánbér Magyarországon? Ezt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől Székely Sándor független országgyűlési képviselő még év elején, ám írásbeli kérdésére kétszeri nekifutásra sem kapott érdemi választ. A képviselő szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, ezért azt kérte még januárban Varga Mihálytól: küldje meg számára az elmúlt öt év mediánbérre vonatkozó adatait. A válasz Schanda Tamástól, a foglalkoztatáspolitikát időközben bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett, de az nem tartalmazott a hazai mediánbérekről semmilyen érdemi információt. „Magyarország a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár, aki azonban mindezt számokkal már nem támasztotta alá.

Ezt követően Székely Sándor hiába kérdezett rá másodszor is a konkrét adatokra, az államtitkár a múlt héten már csak annyit írt: fenntartja korábbi válaszát. Azaz nem bocsátja a  képviselő rendelkezésére az elmúlt 5 év mediánbéradatait. A mediánbér azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert úgy számolják ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.

Ha például egy 22 fős cégnél van egy bruttó 650 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 500 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 210 600 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 161 ezer forint), akkor ott az átlagbér 221 181 forint, miközben a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 210 600 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.

Teljes cikk

Lehet egy munkahelyen ujjlenyomatolvasó vagy vénaszkenner?

Az Európai Unióban és így Magyarországon is adatvédelmi kérdésekben a legalapvetőbb szabályokat az Áltatalános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) adja meg 2018. májusa óta, így a biometrikus azonosító rendszerekre (ujjlenyomat, retina-, vénaszkenner, arcfelismerés) vonatkozó jogi előírásokat is meghatározza. A GDPR szerint természetes személyekre (így a munkavállalókra is) vonatkozó biometrikus adatok kezelése tilos, azonban lehetőséget teremt az uniós és a tagállami jognak arra, hogy ez alól az általános tiltás alól – kellő garanciák mellett – kivételeket hozhassanak létre. A jogi környezetet a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői ismertetik.

Új technikai eszközök megjelenésével új igények is megjelentek, például számos vállalkozásnál annak az igénye, hogy digitalizálják azokat a nyilvántartásokat, amelyeket korábban papír alapon vezettek – fejtették ki a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői. Felmerül annak is az igénye, hogy vagyonvédelmi, vagy a munkavállaló ellenőrzésének okán alkalmazni lehessen a biometrikus azonosító rendszereket (ujjlenyomat, retina-, vénaszkenner, arcfelismerés).

Az Európai Unióban és így Magyarországon is adatvédelmi kérdésekben a legalapvetőbb szabályokat az Áltatalános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) adja meg 2018. májusa óta, így a biometrikus azonosító rendszerekre vonatkozó jogi előírásokat is meghatározza. A biometrikus adatok természetesen személyes adatoknak minősülnek. A GDPR szerint biometrikus adatnak minősül egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi, vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például ujjlenyomat olvasó, retina-, vénaszkenner vagy arcfelismerés útján nyert és tárolt adat.

A biometrikus adatok fokozott védelmet élveznek, mert ezen adatok alapján hosszú időn át teljesen konkrétan meghatározhatók az ilyen adatokat hordozó személyek

Biometrikus azonosítás a munkahelyen

A GDPR szerint természetes személyekre (így a munkavállalókra is) vonatkozó biometrikus adatok kezelése tilos, azonban lehetőséget teremt az uniós és a tagállami jognak arra, hogy ez alól az általános tiltás alól kellő garanciák mellett kivételeket hozzhassanak létre.

Teljes cikk

Stressz és tisztázatlan munkakörök: ezek riasztják el a munkavállalókat

A jó munkahely legfontosabb ismérvei között szerepelnek a bizalmi munkatársi kapcsolatok, a pontosan tisztázott feladatkörök, az ezzel kapcsolatos hatékony kommunikáció, valamint a folyamatos, pontos visszajelzés az elvégzett munkára – derül ki a Profession.hu állásportál friss, ezer fős mintán alapuló reprezentatív felméréséből. Emellett a válaszok alapján megállapítható, hogy a munkavállalók fokozottan tartanak a munkahelyi stressztől és kerülik az ebben bővelkedő munkaköröket. 

A munkavállalók igényeinek sarkalatos pontja, hogy világosan tisztázott feladatkörökben alkalmazzák őket, ezt tízből hét válaszadó tartja kimondottan fontosnak. A munkával kapcsolatos hatékony kommunikáció és munkatársakkal való bizalmi légkört a válaszadók több, mint fele tartotta jelentős érvnek munkahelyválasztásnál. Pontos, az elvégzett munkára érkezett visszajelzések nélkül nehéz egy adott munkakörben helytállni: véli a magyarországi munkavállalók 58 százaléka.

Jó a baráti viszony, de azért csak irodán belül

A Profession.hu felméréséből kiderült, hogy a jó munkahelyi légkör kimondottan fontos a magyarországi munkavállalóknak, de azon kívül már nem feltétlenül találkoznának szívesen kollégáikkal. A válaszadók több mint felének kimondottan fontos volt, hogy a munkatársak között baráti légkör uralkodjon, de tízből mindössze egy embernek számított, hogy a kollégákkal munkahelyen kívül is találkozzanak. Ebben a kérdésben kor és munkatapasztalat függvényében eltérőek a válaszarányok: a harminc év alatti pályakezdők sokkal megalkuvóbbak ebben a tekintetben. Minden negyedik harminc évnél fiatalabb munkavállaló szemet hunyna a személytelen kapcsolatok felett, a náluk idősebbek esetében csak minden hatodik válaszadó tudna együtt élni ezzel a helyzettel.

A stressz komoly kihívás, de megszokható

A stressz kezelése gyakori probléma, mindössze minden tizedik válaszadó lenne hajlandó fokozott stresszel járó munkakört betölteni. Ez az arány nagymértékben megváltozik cégvezetőknél és menedzsereknél, akik olyan mindennapi munkájuk során ahol jelentős nyomás alatt dolgoznak: esetükben minden harmadik ember képes lenne elfogadni a folyamatos feszültség jelenlétét munkavégzése közben. Az attitűdbeli eltérés magyarázata, hogy akik már hosszabb ideje dolgoznak hasonló, feszültséggel járó munkakörben, idővel magasabbá válik a stressztűrő képességük is.

Teljes cikk

Ajánló

2024. február 08.

Sajtófigyelő – 2024.02.08.

Hároméves mélypontján maradt a GKI konjunktúraindexe Februárban gyakorlatilag januári szintjén maradt a GKI konjunktúraindexe, mely így 40 hónapos mélypontján van. Az üzleti várakozás...

2024. január 30.

Sajtófigyelő – 2024.01.30.

Hároméves mélypontján maradt a GKI konjunktúraindexe Februárban gyakorlatilag januári szintjén maradt a GKI konjunktúraindexe, mely így 40 hónapos mélypontján van. Az üzleti várakozás...

2021. március 03.

Sajtófigyelő – 2021.03.03.

Hároméves mélypontján maradt a GKI konjunktúraindexe Februárban gyakorlatilag januári szintjén maradt a GKI konjunktúraindexe, mely így 40 hónapos mélypontján van. Az üzleti várakozás...