Sajtófigyelő 2020.02.27., csütörtök
Nem hiszed el: ennyi az átlagkereset Magyarországon
Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt. Ez egészen pontosan 13,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Ám azt figyelembe kell venni, hogy ezt az összeget jelentősen meghatározta az ilyenkor osztogatott nem rendszeres kereseti elemek, mint például a jutalom, vagy éppen a prémium.
2019 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 406 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 417 700 forint volt – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 270 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 278 000 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 13,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése.
Kutyabarát környezettel és home office lehetőséggel csábítják magukhoz a vállalatok a munkavállalókat
Home office lehetőséggel, család- és kutyabarát környezettel és az egészségtudatos életmód támogatásával igyekeztek 2019-ben kedvezni a cégek munkavállalóiknak, derül ki a DreamJo.bs tavalyi adataiból. Az újgenerációs állásportál adatai szerint a legnagyobb kereslet még mindig az IT szektorban volt múlt évben, a legnagyobb túljelentkezés pedig a marketing és PR területen meghirdetett pozíciók, valamint az irodai munkák és a business manager állások kapcsán volt megfigyelhető.
Az employer branding egyre nagyobb hangsúlyt kap a cégek életében, hiszen a munkavállalók ingerküszöbe magasabb, a munkahelyeknek pedig egymásra kell licitálni a kedvezőbbnél-kedvezőbb ajánlatokkal, ami nemcsak a fizetésben mutatkozik meg. A DreamJo.bs – amelynek felületén az employer branding, a könnyen fogyasztható cégbemutatkozók és álláshirdetések egyaránt megtalálhatók – immáron három éve segít abban a kis-, közép- és nagyvállalatoknak, hogy minél sokszínűbben ismertessék meg magukat a potenciális álláskeresőkkel, így az oldalukon található több, mint 1300 cég adatlapja és állásajánlataik lehetőséget adnak a piac jellegzetességeinek feltérképezésére.
Sok helyen van home office lehetőség
Az elmúlt években látszott, hogy a munkáltatók – mérettől függetlenül – keresik a módját annak, hogy minél kellemesebb munkakörnyezetet biztosítsanak a munkatársak számára. A DreamJo.bs oldalán lehetőségük van arra, hogy a lehető legtöbb információt elmondják magukról, nem beszélve az ún. badge-ekről, vagy más néven jelvényekről, amelyekkel még személyesebb cégprofil készíthető el. A cégek 9 különböző badge közül választhatnak, még vonzóbbá téve ezzel magukat a munkavállalók számára. Ez alapján leszűrhetjük, hogy a magukról részletes adatlapot készítő vállalatoknak több, mint a fele kínál otthoni munkalehetőséget. Bár a legfrissebb Eurostat statisztikák alapján Magyarország még mindig az európai átlag alatt van a rendszeres otthoni munkavégzés arányában (a dolgozók 2,3%-a), erre itthon is egyre nagyobb az igény a munkavállalók részéről, hiszen számos kutatás szerint sokkal hatékonyabb, stresszmentesebb és ezáltal kifizetődőbb is a távmunka napjainkban.
Ugyancsak sok a kutyabarát hely: a vállalatok 43 százaléka enged be kutyusokat az irodába, emellett tízből 5 cég tartja magát egészségtudatosnak és tízből hárman vallják magukat környezettudatos munkáltatónak.
…
Az ITM eredményesnek találta a munkaerőpiaci reformot
Eredményes a munkaerőpiaci reform program végrehajtása, másfél év alatt eddig 80 ezer kihelyezés történt a munkanélküliellátó rendszerből az elsődleges munkaerőpiacra – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Budapest Főváros Kományhivatallal közösen tartott sajtótájékoztatón.
A program folytatásaként elsőként Hajdú-Bihar megyében a szakképző centrumok bevonásával képzéseket ajánlanak majd annak érdekében, hogy biztosítsák a munkaerőpiac igényeihez igazodó szaktudás megszerzését. Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja kijelentette: a kormányhivatal felkészült az új kihívásra, céljuk, hogy a Budapesten az év elején indult programban legalább 650 munkát keresőt eljuttassanak a főváros elsődleges munkaerőpiacára.
Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt?
Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle.
Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.
A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.
De mit is jelent ez Magyarország szempontjából?
Az adatvédelemhez hasonlóan, a közérdekű bejelentők védelme terén is progresszív volt a hazai jogalkotás. A 2013 óta hatályos Panasztörvény, illetve a korábbi, 2009-es hasonló jogszabály révén már eddig is védelmet élveztek a közérdekű bejelentők, és ez a védelem – a közvélekedéssel ellentétben – nem csak közigazgatási intézmények dolgozóira vonatkozik. Közérdekű bejelentéssel, panasszal jelenleg is bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez, mind az állami, mind a magánszektorban. Ugyanakkor felmérések szerint az uniós országok között továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a visszaélések bejelentésére való hajlandóság.
…
Fontos különbség
Lufit fújsz vagy stratégiára vársz?
Employee experience, employee engagement, employer branding. Gyakran használt fogalmak, amelyeket időnként fel is cserélünk egymással. Helytelenül. Van-e, és ha igen, mi is a viszonyrendszer közöttük?
Kis történeti áttekintés: amikor 1998-ban részt vettem az International Association of Business Communicators brüsszeli konferenciáján, és megemlítettem az employer branding fogalmát, és hogy mi ezzel foglalkozunk a Dreher Sörgyáraknál (akkor South African Breweries), bizony nagyot néztek, hiszen egy nemrég még a Vasfüggöny mögötti országból olyat mondtak nekik, amiről a teremben még senki nem hallott semmit. Ma már mindenki erről beszél, és jómagam is egy employer brandinggel is foglalkozó ügynökség vezetőjeként próbálok stratégiákban és végrehajtásban segíteni az átlagosnál ambiciózusabb cégeknek, akik komolyan gondolják, hogy előrelépnének ezen a területen.
Még egy kis történet: az employer branding megelőzte az employee experience 2000-es évek eleji megjelenését, sőt, akkoriban még magában foglalta azt. Mindemellett inkább csak arról szólt, hogy miképp szerezzünk jobb munkatársakat. Amikor a 90-es évek vége felé elkezdődött az employer branding forradalom, akkor a tőkeorientált világgazdaságban a tőke bőségének okán is elkezdődött a verseny a legjobb munkavállalók megszerzéséért, hiszen abból nem volt akkora bőség. Akkoriban ez inkább abban merült ki, hogy a cégek kreatívabb toborzó kampányokat indítottak, és ha el tudták hitetni a munkavállalókkal, hogy náluk érdekesebb, jobb lesz, akkor odamentek. Gyakori volt azonban a kiábrándultság, mert a látványos reklámkampányok mögött nem mindig volt tartalom, megfelelő munkahelyi élmény. Még ma is összemossák az employer brandinget és az employee experience-et. Amikor például employer branding méréséről beszélnek, akkor gyakran a két terület együttes minőségének hatására kialakuló KPI-okról van szó.
Tekintsük át a két terület viszonyrendszerét az alábbi ábra segítségével.
…