Sajtófigyelő 2020.02.28., péntek
Stabilizálódni látszik a munkaerőpiac
A foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő időszakban az elemzők, akik szerint stabilizálódik a munkaerőpiac.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz képest 9,5 ezerrel, illetve 0,2 százalékponttal kevesebb, a foglalkoztatottak átlagos létszáma ugyanebben az időszakban 4 millió 498 ezer volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár éves szinten nőtt, de rövidtávon csökkent a foglalkoztatás a november-januári időszakban. A foglalkoztatás tehát a tavalyi évben vélhetően tetőzött, rövidtávon érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható. Megjegyezte, hogy bár a foglalkoztatás további növelésére még van tér, ehhez képzésre van szükség az inaktívak körében. Úgy vélte, 2020-ban a magas beruházási ráta segíti a foglalkoztatás növekedését, azonban a kedvezőtlen külső környezet fékezheti azt, így összességében stagnálásra lehet számítani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korosztály körében januárban 3,5 százalékon állt, vagyis enyhén nőtt 2019 végéhez mérten, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,1 százalékpontos javulást mutatott. Összességében tehát egy stabilizálódó munkaerőpiaci helyzetet jeleznek az adatok, vélhetően a hazai munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét.
Hozzátette, hogy a munkanélküliek számát tekintve minimális, 5 ezres emelkedést mutatnak a számok az előző hónaphoz képest, de továbbra is közel vagyunk a rekordalacsony szinthez. Talán a legérdekesebb új folyamat, hogy a gazdaságilag aktívak száma már négy hónapja csökkenést mutat, ami a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedésének irányába hat – jegyezte meg.
…
A fiatal munkavállalók többsége társadalmilag felelős munkahelyen dolgozna
A 18-25 év közötti munkavállalók számára különösen fontos, hogy munkahelyük kiálljon a számukra is fontos ügyek mellett – derül ki a Process Solutions számviteli és bérszámfejtési szolgáltató felméréséből.
A munkahelyválasztás során a leendő munkavállalók döntéseit egyre nagyobb mértékben befolyásolja az adott szervezet társadalmi felelősségvállalási gyakorlata. A Z generáció tagjai számára fontos, hogy kiálljanak a számukra fontos ügyek mellett: 76%-uk aggódik az emberiség bolygóra gyakorolt hatása miatt, míg 60%-uk olyan munkahelyen szeretne dolgozni, amely hatással van a világra.
Kis Dóra, a Process Solutions HR igazgatója szerint a 18-26 közötti korosztály világnézete már nem csak a vásárlási döntéseikben, hanem karrierterveikben is markánsan megjelenik. A Process Solutions felmérése szerint a korcsoportba eső munkavállalóik gyakorlatilag 100%-a fontosnak gondolja, hogy a munkahelyük társadalmilag felelős tevékenységeket végezzen. A legfontosabb témák számukra a betegek, a hajléktalanok és éhezők megsegítése, a környezetvédelem, valamint az állatok védelme. A munkavállalók megítélése szerint a vállalatok által végzett CSR tevékenység célja elsősorban a márkaépítés és az értékteremtés.
„Az Y és Z generáció képviselői online készségeik és kultúrájuk miatt rendkívül érzékenyek, és gyorsan észreveszik a hiteltelen vállalati kommunikációt. Azt akarják látni, hogy a társaságok szenvedélyesen támogatják alapelveiket és kiállnak a számukra fontos értékek mellett. A vezetői stílus, a tehetségmegtartó stratégiák és az alkalmazottak elkötelezettségének fenntartása csak néhány a kihívások közül, amelyekkel a vállalkozások ennek eredményeként szembesülnek”.
Hatékonyabb segítséget nyújt a hazai piacnak a munkaügy
Eredményes a munkaerőpiaci reform program végrehajtása, amelynek részeként a foglalkoztatási osztályok, ismertebb nevükön munkaügyi hivatalok átalakítása zajlik országszerte a mai piaci igényeknek megfelelően.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a részletekről tegnap elmondta: a hivatali munka során felmérik az adott térség munkaadóinak foglalkoztatási igényét, alaposan megismerik a hozzájuk forduló munkát keresők szakmai képzettségét, lehetőségeit, majd ez alapján összehozzák a munkaerőpiac szereplőit – számolt be a távirati iroda.
Az államtitkár a program eredményei közé sorolta, hogy az új eljárásban a munkát keresők jó eséllyel lépnek az elsődleges munkaerőpiacra, mivel a foglalkoztatási osztályok személyre szabott segítséget tudnak nyújtani a munkát keresőnek, például többek között felhívják a figyelmét a foglalkoztatással összefüggő támogatási lehetőségekre, képzésekre. A programban a munkaadóktól és a munkavállalóktól kapott információkat összefésülik, megszűrik, ezáltal eredményesebbnek bizonyul a közvetítés.
…
Koronavírus: karantén idejére nem jár fizetés a munkavállalónak
Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek – mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.
A munkajogi szakértő hozzátette: ugyanakkor ez egy vis maior helyzet, hiszen a munkavállaló önhibáján kívül nem tud munkába állni. Ilyenkor a munkáltató dönthet úgy, hogy erre a kiesett időre a felek megállapodása alapján munkabért számol. Betegszabadság, így táppénz ilyen esetekben nem jöhet szóba, arról a munkáltató nem dönthet, hiszen erre nem jogosult.
Kollektív szerződés (ksz) rendezhetné ezt a kérdést, azonban Viszló László tudomása szerint még nem készült olyan kollektív szerződés, amely az egészségügyi karantén idejére járó díjazást, munkabérkifizetést rendezi.
A munkajogász közölte: a magyar jogrendszerben nincs az egészségügyi karanténra vonatkozó munkajogi szabály, ez egy új helyzet, amely – véleménye szerint – a későbbiekben szabályozást igényel.
…
Betegsége miatt zaklatták a munkahelyén
Zaklatást követ el a munkáltató, ha a munkavállaló egészségi állapota miatt megszégyenítő, megalázó, ellenséges környezet alakult ki a munkahelyen, de a munkáltató e légkör kialakulásának megelőzésére, felszámolására nem tesz intézkedéseket.
Az alapügy
A kérelmező néhány hónapja dolgozott a bepanaszolt munkáltatónál, amikor megtudta, hogy HIV-fertőzött. Ezt az információt csak közvetlen felettesével közölte, azonban arról egy beosztottja is tudomást szerzett, majd a többi munkatárs is. Ezt követően fertőtlenítőszereket helyeztek ki az irodában, majd a kérelmezőt a felettese arra kérte, hogy hozzon a munkahelyre saját étkészletet, és tegyen óvintézkedéseket. A munkahelyen ellenségessé vált a hangulat, a kérelmezőt az egyik munkatárs beteg embernek is nevezte. Mindez pszichésen nagyon megviselte a kérelmezőt, akinek végül a munkáltató megszüntette a munkaviszonyát. A kérelmező a hatóságtól annak megállapítását kérte, hogy őt a munkáltató részéről zaklatás érte a fertőtlenítőszerek kihelyezése, a saját étkészlet beszerzésére kötelezés, valamint a felettese és más munkatársak megnyilvánulásai révén. Kérelme alátámasztására csatolta a felettesével folytatott beszélgetésről készített hangfelvétel leiratát és fényképeket a kihelyezett fertőtlenítőszerekről. Hivatkozott arra, hogy HIV-fertőzöttsége irodai munkakörnyezetben nem lehet veszélyes a munkatársakra.
A bepanaszolt munkáltató azzal védekezett, hogy a fertőtlenítőszereket az egyik munkatárs helyezte ki a munkáltató tudomása nélkül, ami egyébként gyakran előfordul a munkahelyeken, és nem sérti az emberi méltóságot. A felettes valóban kérte a kérelmezőt óvintézkedések megtételére és arra is, hogy hozzon saját étkészletet, ez azonban nem kötelezés volt, és a kérelmező továbbra is a közös evőeszközöket használta. Az óvintézkedéseket a munkatársak azért tartották szükségesnek, mert a kérelmező véresre rágta a körmeit és visszatérő herpesze volt, ami a munkáltató álláspontja szerint észszerű indoknak tekinthető. A kérelmező által a munkatársaknak tulajdonított kijelentések a munkáltató szerint nem voltak lealacsonyítóak, nem gúnyolták őt ki, ezért nem sértették az emberi méltóságát. Annak alátámasztására, hogy a kérelmező körül ellenséges, megfélemlítő, megalázó környezet nem alakult ki, a munkáltató csatolta a kérelmező és felettese közötti SMS-váltást, amely a munkáltató szerint arról tanúskodik, hogy a kérelmezővel felettese megértő, támogató volt. A munkáltató úgy vélte, hogy a kérelmező emberi méltóságát nem sértették a munkatársak kijelentései, ezekben csupán mások alapjogának, érzékenységének kölcsönös tiszteletben tartásáról volt szó.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező az ügyben bírósághoz is fordult, a hatóság az Ebktv. 15/B. § (1) bekezdése szerint eljárását felfüggesztette, majd a határozatát a jogerős bírósági ítélet alapján hozta meg.
A bíróság és az EBH döntése
A bíróság ítéletében egyértelműen megállapította az okozati összefüggést a kérelmező egészségi állapotával, bizonyítást nyert az emberi méltóságot sértő magatartás, valamint az, hogy e magatartások hatására a kérelmező körül a megszégyenítő, megalázó környezet kialakult. A kérelmező és a felettese beszélgetését rögzítő hangfelvételen ugyanis több alkalommal elhangzott, hogy a kérelmezőt megszégyenítően érintette a munkatársi hozzáállás, viselkedés. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a törvényi megfogalmazásból következően a zaklatás abban az esetben is megvalósulhat, ha az elkövetőnek nem volt célja a megfélemlítés, megalázás, gúnyűzés, de a cselekmény ettől függetlenül kiváltotta ezt a hatást. A bíróság megállapította azt is, hogy a zaklató magatartás a munkáltató előtt ismert volt.
…
A magyarországi korrupciót taglalja a brüsszeli országjelentés
Az Európai Bizottság közzétette idei országspecifikus ajánlásait. A Magyarországra vonatkozó rész elismeri a gazdasági növekedési adatokat, de számos hiányosságot állapít meg, amelyek rontják a versenyképességet.
„Magyarország erőteljes gazdasági növekedése értékes lehetőséget kínál fontos strukturális és intézményi reformok elindítására annak érdekében, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a növekedés” – így kezdődik a magyar országjelentés. Az Európai Bizottság elemzői rámutatnak, hogy Magyarország az egyik legmagasabb GDP-növekedési rátával rendelkezik, és gyorsan nőtt a foglalkoztatás is. Az ország jövőbeni fejlődése a gazdaság termelékenység-növelési képességétől függ, amihez viszont az kellene, hogy az olcsó foglakoztatási modelltől elmozduljon a munkaerő-szerkezet a tudásalapú, fenntartható, fejlett termékeket előállító gazdaság felé. Arra is rámutatnak, hogy a jelenlegi jó gazdasági eredmények lehetőséget adnak a kihívások kezelésére.
…