Sajtófigyelő 2020.03.11.
Munka és koronavírus: minden, amit tudni érdemes
Magyarországon hétfőn még csak kilenc igazolt koronavírusos esetet tartottak nyilván, de a járvány lehetősége miatt a cégeknek fel kell készülniük arra, hogy az esetleges hatósági intézkedések érdemben befolyásolják a működésüket. Azzal kapcsolatban, hogy melyik félnek milyen jogai, lehetőségei vannak ilyen esetben, ki mire jogosult, felmerül egy rakás kérdés, ezekre igyekezett válaszokat adni Szűcs László és Zsédely Márta, a Réti, a Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői.
Mit tehet a munkáltató?
A sajtóban több helyen is megjelentek már olyan hírek, amelyek szerint a magyar munka törvénykönyve nem igazán szabályozza, mi a teendő járvány esetén, a PwC legal jogászai szerint azonban ez nem teljesen igaz, a jogszabályokban vannak erre vonatkoztatható normák. Ide tartozik az is, hogy a munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.
Ezért ha a munkahelyen, vagy annak környezetében megjelenik egy koronavírussal fertőzött személy, a munkáltatónak foglalkoznia kell ezzel a kockázattal. A cégeknek intézkedési tervvel kell rendelkezniük ilyen esetekre, amelyekről a közép- és felső vezetést is tájékoztatják, világos, minden munkavállalójuk számára érthető utasításokat kell adniuk, és figyelemmel kell kísérniük a helyzet változását, ahhoz igazítva az aktuális utasításokat. Szűcs és Zsédely szerint a legtöbb cég a legfontosabb intézkedéseket már meg is tette, leállította az üzleti utakat és céges rendezvényeket, továbbá fertőtlenítőket, maszkokat biztosít a munkavégzés helyén, sok olyan cégről is tudnak, ahol online videókonferencián zajlanak a meetinget, taggyűlések.
A munkáltató mondhatja azt is, hogy ha a munka jellege ezt lehetővé teszi (mint a legtöbb irodai munka esetében), a dolgozók meghatározott ideig otthonról végezzék a munkájukat. A home office normál munkavégzésnek minősül, tehát ez alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére és munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.
Számos munkafolyamat azonban nem végezhető otthonról (például egy termelőüzem esetében), ezért felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak. Szűcs László szerint egységes a jogértelmezés azzal kapcsolatosan, hogy csupán félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkavégzést.
Fokozott veszélyhelyzet esetében azonban – tehát például akkor, ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, ezért ilyenkor a munkavállaló jogszerűen mondhatja ezt, hogy nem megy be dolgozni. A jogászok véleménye szerint ugyanakkor ez az egészségügyben nem áll, hiszen ott a hivatás részét képezi, hogy ilyen esetekben dolgozni kell, sőt, ilyenkor van a legnagyobb szükség a munkájukra. Azoknak a dolgozóknak ugyanakkor, akik számára ott a lehetőség, hogy fertőzésveszélyre hivatkozva ne járjanak be, munkára képes állapotban kell rendelkezésre állniuk, várniuk kell a munkáltató további utasításait. Eközben még az alap munkabérükre is jogosultak lesznek.
…
A cégeknek is készülniük kell a járványra a munkajogi szakértők szerint
A magyar munkajogi szabályozásnak nincsenek előírásai járványhelyzetre, de a koronavírus terjedésére a cégeknek is fel kell készülniük – közölte a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A társaság magyarországi munkajog-szakértői a vállalatok számára cselekvési tervet javasolnak. Érdemes ebben rögzíteni a szükséges teendőket, meghatározva a felelősségi köröket, a munkahelyen kívüli munkavégzés feltételeit, az üzletmenet átszervezését – hívják fel a figyelmet. A legfontosabb munkaadói teendők egyike a munkavállalók tájékoztatása és a biztonságos munkakörnyezet fenntartása. Indokolt esetben korlátozni lehet a belépést a munkahelyre, az üzleti utakat és találkozókat pedig le kell mondani.
Az elővigyázatosság munkajogi és adatvédelmi kérdéseket is fölvet. Az alkalmazottak mentesíthetők a munkavégzés alól járványveszély miatt, de ennek időtartamára alapbér jár. A munka törvénykönyve nem zárja ki az otthoni munkavégzést sem, és szabadság is kiadható. Ha alkalmazott már beteg, vagy érinti hatósági elkülönítés, betegszabadságot és táppénzt kaphat. A fertőzés puszta gyanúja viszont még nem jogosít erre.
…
A Munka Törvénykönyve nem ismeri a karantén fogalmát
Alapbér jár annak, akit a koronavírus-járvány miatt mentesítenek a munkavégzés alól.
Sem a Munka Törvénykönyve, sem más egészségügyi törvények nem ismerik a karantén fogalmát, ez azonban egyelőre nem okozott munkajogi konflikust, mondta el a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az ATV Híradójának. Kordás László azonban azt feltételezi, hogy a mostani vírus fenyegetettség nyomán változik a munkaügyi szabályozás, és a vállalatok újragondolják majd a biztonságos munkavégzés feltételeit.
“Viták vannak természetesen, a védőfelszerelésekről, a meglétéről, azoknak a használatáról, de egyébként olyan típusú problémával még nem találkoztunk, ami jelentős munkaügyi konfliktus lenne” – mondta Kordás László, aki szerint a vírus fenyegetettség elmúltával átalakulnak majd bizonyos munkakörök, például az ügyfélszolgálatok, ahol a dolgozók közvetlenül kapcsolatba kerülnek az ügyfelekkel.
Egy vállalat egyébként, a járványveszélyre tekintettel mentesítheti alkalmazottját a munkavégzés alól, erre az időtartamára azonban csak alapbér jár. Lehetnek egyedi esetek is, pl. ha valakinek fertőződik egy családtagja, vagy gyermek felügyeletéről kell gondoskodnia, egy iskolabezárás esetén.
“A Munka Törvénykönyve nem rendelkezik a karanténról, semmilyen féle esetében – nyilatkozta a csatornának Székely Tamás, a VDSZ elnöke, ak szerint százszázalékos táppénz jár annak, aki munkával összefüggésben kerül karanténba. “Abban az esetben, hogyha valaki rokonlátogatásra megy, mondjuk Angliába a gyerekeihez, és ott történik valamilyen egészségügyi intézkedés, akkor ott szintén táppénz lesz majd a vége, de ott nem százszázalékos táppénzre jogosult a munkavállaló.
…
Ne kelljen papíralapú aláírással postára menni
A koronavírusra hivatkozva sürgeti az MKOE a közigazgatás digitalizációját
A koronavírus miatt felértékelődtek azok az állami elektronikus szolgáltatások, amelyek elősegíthetik, hogy ne kelljen elhagyni az otthonunkat – hívta fel a figyelmet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
A koronavírus miatt (is) fejleszteni kell az AVDH szolgáltatást, hogy ne kelljen papíralapú aláírással postára menni – olvasható a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) MTI sajtószolgálatához eljuttatott közleményében. A koronavírus miatt felértékelődtek azok az állami elektronikus szolgáltatások, amelyek elősegíthetik, hogy ne kelljen elhagyni az otthonunkat, de ne is álljon meg az ügyintézés. Ilyen szolgáltatás az iratok hitelesítésére, elektronikus aláírására szolgáló AVDH is. Az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés) az EU előírásai alapján, 2016 óta létezik, azóta nem terjedt el széles körben, mert elavult és a funkcióját nem jól tölti be.
Ezért az MKOE 10 pontos javaslattal fordul a Belügyminisztériumhoz, mint a fejlesztő NISZ Zrt.-t felügyelő állami szervhez.
…
Munkaügyi Központok Magyarországon – hol vannak és milyen ügyekben fordulhatunk a Munkaügyi Központokhoz?
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a Nemzeti Munkaügyi Hivatalból, a munkaügyi központokból és a kirendeltségekből áll. A terület szakmai irányítását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el. A munkaügyi központok a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyein találhatók, és azok foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként működnek. A kirendeltségek pedig a járási hivatalok részeként nyújtanak segítséget az állampolgároknak – áll az Ügyfélkapu hivatalos tájékoztatásában.
Mi a Munkaügyi Központok feladata, milyen ügyekben érdemes, kell hozzájuk fordulni?
A munkaügyi központok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön lévő kirendeltségek irányítása.
A munkaügyi központok fontosabb feladatai:
– munkahelyteremtéssel és a közfoglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatokat végzése
– az álláskeresők ellátási rendszerének és az álláskeresők részére saját hatáskörben nyújtott támogatások rendszerének működtetése
– ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálják másodfokon a kirendeltségek által hozott határozatok elleni fellebbezéseket
– a közfoglalkoztatási munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítésének ellenőrzése
– kapcsolatot tartanak a munkaerő-piaci szereplőkkel és munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végeznek
– ellátják azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el.
…
Borzasztó önsorsrontás a magyar munkahelyeken: így válsz te is mártírrá
Szinte biztos, hogy mindenkinek volt olyan kollégája, aki hajnalban már bent ült az irodában, este pedig ő kapcsolta le a villanyt. Sokan összekeverik a jó hozzáállást a teljesítménnyel, ami hosszabb távon felettébb káros lehet mind a munkahelynek, mind a munkavállalónak. Vélhetően nálatok is van legalább egy mártír. Lehet, hogy te? Íme öt jel, amiből kiderítheted!
A jó hozzáállás, a munkaszeretet dícsérendő dolog, de sokan összekeverik ezeket a tejesítménnyel – ha te is beleesel ebbe a csapdába akkor nagyon könnyen munkahelyi mártírrá válhatsz.
A munkahelyi mártír hasonlít a munkamániásra, a különbség annyi, hogy az előbbi megtiszteltetésnek veszi, ha szétdolgozhatja magát. Aki büszke arra, ha sokáig bent marad dolgozni, mert sok feladatot vállalt be – mondta a HuffPostnak Melody Wilding coach, szociológus. A szakértő szerint a munkahelyi mártírok mindig a melót helyezik elsőbbségbe, még akkor is ha saját vakációjuk kárára történik mindez, vagy hatással van a magánéletükre, mentális egészségükre. Lehet, hogy páran panaszkodnak, hogy sok a munka, szinte áldozatként tekintenek magukra, innen is az elnevezés – vázolta Wilding. A munkahelyi mártírok tehát saját érdekeiket áldozzák be a munkahelyük igényei kedvéért.
…