Sajtófigyelő 2020.04.20.
Varga: A munkahelyek megtartása és a gazdaság újraindítása az elsődleges
A kormánynak a koronavírus-járvány alatt is törekedni kell a fiskális fegyelemre, de nem szabad vaskalaposan ragaszkodni az államháztartási hiány három százalék alatt tartásához, mert most a munkahelyek megtartása és a gazdaság újraindításának kell elsőbbséget kapnia – nyilatkozta a pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Varga Mihály úgy fogalmazott, zárójelbe kell tenni azt a korábbi forgatókönyvet, amely szerint az idén növekedik a magyar gazdaság. Nagy valószínűség szerint zsugorodás, visszaesés lesz, aminek mértéke most három százalékra tehető, de a végleges adat nagy mértékben függ a járványhelyzet alakulásától, attól, hogy a gazdaság mikor tud kijönni a karanténból – fejtette ki, majd hozzátette, folyamatosan monitorozzák a történéseket.
A magyar gazdaság válságálló helyzetben van
Kiemelte, a magyar gazdaság most a Nemzetközi Valutaalap szerint is sokkal válságállóbb helyzetben van, mint a 2008-as válság idején, ami lehetővé teszi, hogy minél kisebb károkkal élje túl a járvány miatti leállást.
A munkahelyek megtartása, megvédése a legfontosabb, aminek érdekében a kormány munkahelymegtartó támogatással, hitellel, garanciaeszközökkel, tőkepótlással, valamint adóintézkedésekkel segíti a vállalkozásokat – hangsúlyozta Varga Mihály.
Elmondta, a kabinet az utolsó simításokat végzi egy hitel- és garanciacsomagon, amelynek részleteiről hamarosan tájékoztatást adnak.
Kitért arra is, hogy a kormány foglalkoztatási csomagja a munkahelyek megvédését, megtartását szolgálja, a leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget pedig az adózásban adott könnyítések jelentik a háztartásoknak és a vállalkozásoknak, hogy utóbbiak minél kisebb veszteséggel és minél több munkahelyet megtartva legyenek túl a járvány okozta válsághelyzeten.
A kormány korábbi vállalásait is teljesíti
A pénzügyminiszter aláhúzta, a kabinet eddigi adókönnyítései 200 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és családoknál.
Varga Mihály fontosnak nevezte, hogy a kormány korábbi vállalásait is teljesíti. Példaként említette, hogy folytatják a szociális hozzájárulási adó mérséklését, a teher idén 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, ami fél év alatt mintegy 160 milliárd forinttal segíti a vállalkozásokat.
Hangsúlyozta, mintegy 600 ezer cégnek lehetővé teszik, hogy a tavaszi határidők helyett szeptemberig nyújtsák be adóbeszámolóikat, ami jelentős pénzügyi segítséget jelent számukra. A kormány emellett lehetővé tette minden vállalkozásnak, hogy ötmillió forintig terjedő adómérséklést, részletfizetést, vagy fizetési halasztást kérjen – mondta.
Varga Mihály közölte, a kisvállalkozások adójának 12 százalékról 11 százalékra mérséklése 10 milliárd forintos könnyítés, ami 50 ezer vállalkozást segít.
Mit tehet, ha nem tudja fizetni a munkavállalóit?
A járványhelyzet következtében jelentősen csökkent a bevételem és nem bírom fizetni a munkavállalóimat. Mit tehetek?
A súlyos gondokkal küszködő szektorokban, az alábbiakban felsorolt TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységüket tényleges főtevékenységként végző vállalkozások a 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozóan mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól (a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, illetve az egyéni és társas vállalkozók). A járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, azaz 7710 forintot.
…
Nem működik a kormány mentőcsomagja, hatalmas leépítési hullám kezdődött Magyarországon
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter korábban levelet küldött a magyarországi multinacionális vállalatoknak, amelyben biztosította őket, hogy a magyar koronavírus-mentőcsomaggal a kormány segítségével meg tudják védeni a munkahelyeket, nem kell leépíteniük. A vállalatok azonban úgy tűnik, hogy nem igazán tudnak élni a bejelentett magyar mentőcsomag kínálta lehetőségekkel, ezért közülük számos cégnek költségcsökkentéseket kell végrehajtania, így leépítésekbe kezdtek – értesült a Portfolio több, egymástól független forrásból. Úgy tudjuk, a kormány most átdolgozza a már korábban bejlentett mentőcsomagot, hogy megakadályozza a további leépítéseket.
Már nem csak a kis- és közepes vállalatok vannak bajban Magyarországon, hanem a multinacionális vállalatok magyar leányai is. A tőkeerős vállalatok korábban nagyrészt igyekeztek elkerülni a leépítéseket, bízva abban, hogy a magyar kormány Kurzarbeitje, illetve a többi intézkedése segít nekik a nehéz időkben. A Portfolio értesülése szerint Szijjártó Péter külgazdasági miniszter levélben biztosította őket korábban arról, hogy a kormány olyan mentőcsomagot készít, amelyet igénybe tudnak venni, és segít megőrizni a munkahelyeket, ezért is igyekeztek elkerülni a leépítéseket.
A bejelentett mentőcsomag azonban csalódást keltett, csak nagyon korlátozottan lehet igénybe venni a bérpótlást, nem nyújt kellő segítséget a cégeknek ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt, a „headquarterekből” pedig folyamatosan érkeznek a költségcsökkentési utasítások. A multinacionális vállalatok hazai vezetői ezért nagyon nehéz helyzetben vannak, egyes cégek jelentős mértékű leépítéseket készítenek elő, illetve lépnek meg a napokban.
…
Szakmai szervezetek azt javasolják, hogy mindenkire terjednek ki a bértámogatás, és legyen sokkal könnyebben igénybe vehető. A kormány 75 ezer forintig támogatja a bért, ez az összeg is túl alacsony a vállalatok szerint, mostanra azonban úgy tűnik, hogy a kormány részéről látni az elmozdulás jeleit, és könnyíthetnek a Kurzarbeit-szabályokon.
Az MKIK javaslata szerint „nem egy-egy ágazatot/szektort/csoportot kiemelve, azokra vonatkozóan tartalmaznak pozitív lépéseket, hanem összességében, minden nehéz helyzetbe került vállalkozás és család számára nyújtanak támogatást: tehát a korlátozás alá került szektorok teljeskörű támogatása szükséges”. A kamara többek között úgy véli, hogy szükséges a „munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése, úgy, hogy minden rászoruló vállalkozás – a teljes leállásra, bezárásra kényszerülők is – támogatása megvalósuljon. (…) Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az árbevétel visszaesés meghaladja az 50%-ot kiemelten fontos az állami szerepvállalás, a támogatás biztosítása.”
…
Egy ábrán a világ összes mentőcsomagja
Az IMF közgazdászai tanulságos ábrák segítségével mutatják be, hogy milyen gazdasági mentőterveket fogadtak el világszerte a COVID-19 okozta gazdasági károk enyhítése érdekében. A deficitek és az államadósság növekedése sokkal nagyobb lesz, mint 2008-as válság után.
Állami mentőcsomagok értéke az egyes országok GDP-jének arányában (IMF becslés, 2020. április 8.)
Narancssárga: költségvetést érintő intézkedések
Kék: hitel, részvényvásárlás és állami garancia
Világszerte eddig 8 ezer milliárd dollár értékben jelentettek be állami mentőcsomagokat, nagy részüket a G20 országokban. Az intézkedések magasabb kiadásokat és elmaradt bevételeket tartalmaznak (3300 milliárd dollár), állami támogatású hiteleket és tőkeinjekciókat (1800 milliárd dollár), valamint állami garanciákat (2700 milliárd dollár). A G20 országok fejlett és fejlődő gazdaságai állnak a frontvonalban 7 trillió dolláros intézkedésekkel.
Ha a világjárvány enyhülni kezd és az úgynevezett Nagy Lezárás (Great Lockdown) véget ér, egy globálisan összehangolt fellépésre lesz szükség a gazdasági fellendülés elősegítésére.
Ha a gazdaság 2021-ben helyreáll, az államadósság aránya várhatóan új – magasabb – szinteken stabilizálódik majd – figyelmeztetnek az IMF közgazdászai, Vitor Gaspar, W. Raphael Lam, és Mehdi Raissi. Az alábbi két ábrán látható, hogy a mostani mentőcsomagok sokkal nagyobb mértékben emelik meg a költségvetési hiányokat és az államadósságokat.
Az egyes országok hozzájárulása a kormányzati deficitek és adósságok növekedéséhez (forrás: IMF)
Az IMF közgazdászai a mentőcsomagok összehasonlításakor kifejtik, hogy rengeteg munkavállaló és kisvállalkozás került nehéz helyzetbe a koronavírus-járvány miatt. A segítségükre számos európai ország bevezette a likviditási mentőcsomagokat, például a megfizethető hiteleket vagy állami garanciákat. Franciaország és Japán például bevezette az állami finanszírozású fizetett betegszabadságot azok számára, akik betegek, karanténban kell lenniük, vagy otthon kell maradniuk, hogy gondoskodhassanak a gyermekeikről az iskolák bezárása miatt.
A fejlődő gazdaságok a fentiekkel szemben általában kevesebb mozgástérrel rendelkeznek a költségvetésben. Számos csapással szembesülnek: maga a világjárvány, a külföldi kereslet hirtelen csökkenése az áruk és szolgáltatások iránt, a nyersanyagárak zuhanása, magasabb hitelfelvételi költségek a pénzügyi piacokon. Emellett pedig viszonylag kevésbé fejlett adókedvezmény-rendszerekkel rendelkeznek.
…
Kedvezőbbek lettek a mezőgazdasági egyszerűsített munkavállalás szabályai
A termelés zavartalan biztosítása érdekében péntektől rugalmasabbá váltak a mezőgazdasági ágazatban az egyszerűsített foglalkoztatás keretében megvalósuló munkavállalás szabályai – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) pénteken.
A közlemény szerint a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén idén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt éves időkorlát 120 napról 180 napra változik mind az idénymunka, mind az alkalmi és idénymunka együttes alkalmazásakor – írja az MTI.
További jelentős könnyítés, hogy az alkalmi munka havi időtartama a korábbi legfeljebb 15 napról 20 napra emelkedett.
A kedvező intézkedések mellett az Agrárminisztérium munkaszuret.hu néven hirdetési felületet indított az új típusú koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások és az alkalmi munkát kereső munkavállalók számára.
Ez az online platform információt nyújt a munkát vállalni kívánóknak a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszertermelő szektorban meglévő munkalehetőségekről az ország egész területén.
A hazai mezőgazdaságnak a járvány idején is biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, fontos, hogy a magyar emberek folyamatosan hozzájussanak a megfelelő minőségű táplálékhoz.
…
Koronavírus: új honlap indult a munkalehetőségek összegyűjtésére
Új honlapon – a kitoboroz.talentuno.hu-n – gyűjtik a koronavírus-járvány idején is elérhető munkalehetőségeket, a térképes megjelenítés és az ügyfélszolgálat segítségével bárki könnyen tájékozódhat arról, hogy a közelében van-e üresedés – mondta el Kelliár Zsolt, a Talentuno ügyvezetője az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.
Az adatbázisban már több mint 200 cég található, és több százezer embert értek el például a közösségi médiában – tette hozzá. Kitért arra is, a turisztikában és a vendéglátásban most “masszív” leépítések vannak, de léteznek olyan iparágak is, ahol nemhogy létszámstop van, de folyamatosan vesznek fel embereket. Ezek között megemlítette az IT és a technológiai területen működő vállalatokat, de a tanácsadó, illetve a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégek között is vannak ilyenek.
A legtöbb nyitott pozíció Budapesten van, amelyet a nagyobb megyeszékhelyek követnek, mint Debrecen, Székesfehérvár, Győr és Szeged. Ugyanakkor vannak egészen kicsi vidéki települések is, ahol például egy pék- vagy asztalos üzem jelezte, hogy van szabad állás.
Új kormányrendelet
Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: érdemes megfontolni az igénybevételét
A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án hatályba lép az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban – a járványügyi veszélyhelyzet következtében – a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidős foglalkoztatással tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás a jogszabály szerint azt jelenti, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb mint 4 óra, illetve nem lehet több, mint a teljes munkaidő 70%-a, azaz 5,6 óra. Mivel a munkaidőkeret alapulvételével beosztott munkavállalóknál a támogatást nem lehet igénybe venni, ezért a csökkentett munkaidőt a gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy a munkavállalónak minden egyes munkanap be kell mennie a munkáltatóhoz, és a csökkentett munkaidőben kell munkát végeznie. Ennek megfelelően nem megengedett egy olyan munkaidő-beosztás, amely szerint a munkavállalók az egyik héten 8 órát dolgoznak minden munkanapon, a másik héten pedig szabadnapokat rendel el a munkáltató.
A támogatást nem lehet igénybe venni kölcsönzött munkavállalókra, illetve olyan munkavállalók esetén sem, akik ideiglenes jelleggel más munkavégzési helyen, például home office-ban végzik munkájukat.
A támogatás nyújtásának az is feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló egy úgynevezett egyéni fejlesztési időben állapodjanak meg, amelynek mértéke a kieső munkaidő 30%-a. Az egyéni fejlesztési idő esetén nem feltétel a napi beosztás, ezért egy heti 20 órás csökkentett munkaidő esetén előfordulhat az, hogy a munkavállaló a heti 6 órás fejlesztési idejét az egyik napi 4 órás munkavégzést követően tölti le. Az egyéni fejlesztési idő nem munkajogi fogalom, a jogszabály értelmezése szerint nem része a csökkentett munkaidőnek, a jogszabály csak annyit rögzít, hogy ezen időtartam alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni.
…
Öt tévhit az otthonról végzett munkával kapcsolatban
Az OTRS Group összegyűjtötte az öt leggyakoribb tévhitet, és kiemeli az igazságot.
A jelenlegi helyzet számos vállalatot arra kényszerít, hogy a munkavállalóiknak engedélyezze az otthonról végzett munkát. De vajon valójában meg vannak győződve arról, hogy ez a vállalkozásuk számára egy életképes megoldás, és a válság után is biztosítják majd ezt a lehetőséget a munkavállalóik számára? Talán itt az esély arra, hogy a hagyományos gondolkodási mintáktól örökre megszabaduljunk.
1. tévhit: Az otthoni IT infrastruktúra nem megfelelő. Nem biztonságos otthonról dolgozni, és a hackerek számára könnyebbé válik a vállalat adataihoz való hozzáférés.
Nem kell így lennie. Néhány tanácsot érdemes fontolóra venni: az otthoni irodai IT eszközöknek mindig naprakésznek kell lenniük, és meg kell felelniük a GDPR követelményeinek. Ez az összes alkalmazott felhő-szolgáltatóra vonatkozik. Ezenkívül, az adatcserének mindig titkosítottnak kell lennie. A jelszóvédelem, a víruskeresők és a titkosítás nélkülözhetetlenek az otthoni irodában, még akkor is, ha a munkát a dolgozó a saját eszközein végzi.
Igaz, hogy számos digitális kommunikációs eszköz növeli az információ áradatát. De ez a probléma az irodában is létezik. Itt segít a célzott kommunikáció. Más szavakkal, a kommunikációs csatornát gondosan kell megválasztani az információ, a célcsoport és a sürgősség alapján. Ezen felül vannak olyan megoldások, mint például az OTRS, amelyekben a kommunikáció e-mailben, telefonon, SMS-ben, csevegőn vagy közösségi médián keresztül zajlik; akkor az összes kommunikációs vonal együtt áramlik és egy helyre van csomagolva, így semmi nem veszik el, és minden nyomon követhető.3. tévhit: A munkavállalók figyelme elkalandozik és kevésbé eredményesek az otthoni munka során.
…