Sajtófigyelő 2020.04.27.
Elmondják a cégvezetők, milyen lesz a munkahelyi élet a koronavírus után
Sosem fordult még elő olyan, hogy ilyen sok vállalat egyszerre hazaküldte volna dolgozóit, a „normál kerékvágásba” való visszatérés pedig szintén példátlan lesz. A MarketWatch több vállalatvezetővel is beszélgetett arról, hogy milyenek lesznek a dolgos hétköznapok a koronavírus után. Maszkokra, távolságtartásra, home office-ra, videókonferenciákra és magas fokú digitalizációra egészen biztosan számíthatunk.
A cégvezetők beszámolói alapján arra számíthatunk, hogy sok munkahelyen kell majd maszkot viselni, rendszeresek lesznek a koronavírus-tesztek és számos korábbi folyamat automatizálva lesz. Az is lehet, hogy az „open office” koncepciónak most egy ideig lőttek és visszatérnek a ’80-as, ’90-es évek irodáiból ismert kabinok.
A munkába való visszatérés több hullámban valósul majd meg a vállalatoknál és sok cég, például az Amazon is kitűzte céljául, hogy minden alkalmazottat tesztelnek, mielőtt visszatérnek az irodába.
A céges utazások száma is csökkenhet, hiszen a videókonferenciák hatékony eszköznek bizonyultak a kapcsolattartásban.
„A magánéletben minden visszatér a régi kerékvágásba, de az üzleti élet örökre megváltozik” – mondta a MarketWatchnak a Box Inc. vezérigazgatója.
A Kroger Co. arra számít, hogy az ügyfél-dolgozó kontaktusok is csökkennek majd és sok értékesítési csatorna átköltözik majd online felületre. Sok vállalatnál exkluzív ügyfélkiszolgálási órák jöhetnek az idősek számára.
Ezen kívül a home office számos vállalatnál tartós velejárója lehet a jövőben is a munkavégzésnek.
A Boeingnél személyes védőeszközöket kapnak az alkalmazottak minden olyan helyen, ahol nem tudnak távolságot tartani egymástól.
A legtöbb vállalatvezető egyébként arra számít, hogy több hullámban, vissza-visszatér majd a Covid-19, ezért mindent meg akarnak majd tenni a fertőzés terjedésének elkerülése érdekében.
Izer Norbert: Az adócsökkentések segítik a munkahelyek védelmét és a gazdaság újraindítását
Az adócsökkentések segítik a munkahelyek védelmét és a gazdaság újraindítását – mondta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.
Izer Norbert hangsúlyozta: ez a kormány az adócsökkentést választotta válságkezelési módszerként szemben a baloldali kormánnyal, akik „adóemelésekkel és megszorításokkal operáltak” 2008-ban. Kiemelte: a kormány továbbra is az adócsökkentés politikájában hisz. Tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány miatt a kormány már több mint 600 milliárd forintot költött védekezésre, illetve a védekezést szolgáló eszközök beszerzésére, csak adóintézkedésekre pedig több mint 300 milliárd forintot fordítottak. Hozzátette: a meghozott intézkedések szintén 300 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál, illetve a családoknál.
Az adócsökkentési intézkedések közül kiemelte: a kisadózó vállalkozások tételes adójából (kata) 26 tevékenységi körben dolgozók kaptak négyhavi mentességet. Ez, a június 30-ig tartó négyhavi adómentesség, 26 milliárd forintot hagy a kisvállalkozóknál – mondta. Hozzátette: a kedvezményt az adóhatóság automatikusan, kérelem nélkül biztosítja, a héten több mint 151 katás vállalkozónak törölték ezt a négyhavi adókötelezettséget. A katások az adómentesség ideje alatt is ugyanazokra az ellátásokra jogosultak, mint korábban, és ezt az időszakot is figyelembe veszik a nyugdíj beszámításakor – hangsúlyozta Izer Norbert. Elmondta: több tízezer nehéz helyzetbe került vállalkozónak alig kell közterheket fizetnie a bérek után.
A turizmusban, a vendéglátóiparban és a mezőgazdaságban igénybe vehető négyhavi adókönnyítés 66 milliárd forintot hagy a munkavállalóknál és a munkáltatóknál.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint 220 ezer munkavállaló érintett az adókönnyítésben, akik bére után csak a személyi jövedelemadót (szja) és egy 7710 forintos maximális összegű egészségbiztosítási járulékot kell levonni – emelte ki. Példával érzékeltetve azt mondta: egy szakképzett munkás minimálbére esetén havi 71 ezer forintról mond le a központi költségvetés a foglalkoztató és a munkavállaló javára.
…
Ekho-s munkavállalóknak is jár a bértámogatás?
A járvány okozta gazdasági visszaesés őket is érintheti: jogosan merül fel a kérdés: az ekho-sok után igényelhetnek a munkáltatók támogatást a csökkentett munkaidőre?
Magyarországon számos munkavállaló él az egyszerűsített közteherviselésre vonatkozó szabályozás (ekho) szerint, amely alapján a munkabér adózására vonatkozó általános szabályok helyett a munkabér minimálbért meghaladó összege után összesen 15 százalék ekho-t kell fizetnie a munkavállalónak, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok helyett. Tipikusan ilyen szakmák a médiában, sport- és reklámszakmában betöltött állások vagy az előadóművészet, de akár egyes IT-szakemberek is ebbe a körbe tartozhatnak.
Nincs kizárva
Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport vezetője úgy látja, hogy a kormányzat nem foglalkozott ezzel a kérdéssel érdemben. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az igénybe vehető támogatásokkal foglalkozó kormányrendeletek nem zárják ki egyértelműen, hogy az ekho-val adózók is igénybe vegyék a támogatást, mivel annak legfontosabb feltétele – a munkaviszony megléte – ebben az esetben is teljesül.
Az egyetlen korlátozó szabály, ami az ekho-sok kizárására utalhat, az, hogy a nettó alapbért az “általános szabályok” szerint kell megállapítani, ez azonban a Munka Törvénykönyve megfelelő rendelkezéseire is utalhat, és nem az adójogszabályokra.
A szakértő felveti a kérdést: amennyiben a kormányzat szándéka egyértelműen az ekho-sok kizárása volt, miért nem tartalmaz erre vonatkozó explicit rendelkezéseket a rendelet vagy legalább arra való utalást, hogy az Szja tv. szerinti általános szabályokról beszélhetünk?
…
Előtérbe kerülhet a munkanélküliségi kockázatviselés
A nagyobb társaságoknál kiegészítő elemként szerepel olyan kitétel, hogy az állás elvesztése esetén a biztosító átvállalja valamely törlesztőrészlet fizetését
…
Drámaian sok a munkabeleset Magyarországon: 24 ezer baleset, közel 100 halott
Csökken a munkavédelmi ellenőrzések száma, drámaian sok a munkabaleset: tavaly az előző évhez képest 317-tel több, 24 ezer 55 esetet regisztráltak, s néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben – derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményéből.
A MASZSZ szerint az ITM tájékoztatóból egyértelműen kiderül, hogy két év stagnálás után tavaly 2018-hoz képest jelentősen nőtt, 23 ezer 738-ról 24 ezer 55-re emelkedett a munkahelyi balesetek száma, néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben, csonkulást pedig 244-en szenvedtek el.
Az ellenőrzések alakulásáról szóló jelentésből az is kiolvasható, hogy a tavalyi munkavédelmi ellenőrzések során a munkáltatók 74 százalékánál találtak hiányosságokat, míg 2018-ban ez az arány 72,8 százalék volt. Akkor, vagyis két évvel ezelőtt 14 ezer 298 munkáltatót ellenőriztek, tavaly viszont csak 12 ezer 784-et.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkavállalók egészsége érdekében elvárja, hogy mindenre kiterjedő munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kezdődjön, pontosan tárják fel, mi az oka az egyre több balesetnek, ebből a szakértők vonják le a megfelelő tanulságokat, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
Németországban mindenkinek joga lesz az otthoni munkavégzésre – a munkaadó nem mondhat nemet
Bevezethetik Németországban az otthoni munkavégzés jogát, a szövetségi munkaügyi és szociális minisztériumban már dolgoznak a törvényjavaslaton – mondta a tárca vezetője egy vasárnapi lapinterjúban. Ha nincs feltétlenül szükség a jelenlétre, akkor a munkavállalónak minden esetben joga lesz otthonról dolgoznia, és szabadon dönthet arról, hogy állandóan, vagy bizonyos napokon él majd ezzel a lehetőséggel.
A jogszabálytervezet ősszel kerül a kormány elé, és arról szól majd, hogy bárki dolgozhat otthonról, ha szeretne, és el tudja végezni a feladatait munkahelyi jelenlét nélkül – mondta Hubertus Heil a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban.
Valamennyi munkakörben meg lehet majd követelni az otthoni munkavégzés (homeoffice) lehetőségét, amelyben nincs feltétlenül szükség személyes megjelenésre a vállalat telephelyén. A munkavállaló szabadon eldöntheti majd, hogy állandóan vagy bizonyos napokon dolgozik otthonról.
Ugyanakkor méltányos, “fair szabályokkal megakadályozzuk, hogy az otthonról végzett munka túlságosan belefolyjon a magánéletbe” – mondta a szociáldemokrata (SPD) politikus, kiemelve, hogy “a homeoffice-ban is lejár a munkaidő, méghozzá nem este tízkor”.
…