Sajtófigyelő 2020.05.08.
Kilábalás a krízisből – A cégvezetők már látják a fényt az alagút végén
A hazai vállalatok a következő fél év gazdasági kilátásait illetően döntően pesszimisták, ugyanakkor az alkalmazottaik megtartását illetően már elkötelezettnek mutatkoznak – derül ki a Profession.hu, friss, saját adatbázisban, a cégvezetők, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Éppen ezért a HR osztályok többsége immár olyan költségcsökkentési megoldásokat igyekszik találni, amely nem járnak a dolgozói állomány csökkenésével. Ez a magyar gazdaság egészét tekintve is kedvező fejleménynek mondható.
Kettősség jellemzi jelenleg a hazai vállalatok működését, amely munkaerőpiaci derűlátásra ad okot. A gazdasági szervezetek érezhetően tartanak a következő hat hónaptól, hiszen tízből heten úgy vélik ebben az időszakban tovább romlik a helyzetük és abban is csupán 20 százalékuk hisz, hogy gazdálkodásukat illetően legalább a jelenlegi állapotok fennmaradnak. A társaságoknak ráadásul igen csekély, alig 4 százaléka bízik abban, hogy javulni fog a pozíciója. Ezzel együtt mégis mindössze minden tizedik vállalat jelezte, hogy számítani lehet náluk valamilyen létszámcsökkentésre a következő hónapokban – derül ki a Profession.hu munkaadók, HR döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatásából. Mindez a gazdaság egészét illetően azért ad okot bizakodásra, mert arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló a terveik szerint már nem lesz az év hátralévő részében.
„A felmérésben résztvevő társaságok válaszaiból az körvonalazódik, hogy a HR vezetők igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő lépést végrehajtani, csak a munkavállalókat megtartsák. A visszajelzések alapján immár csak nagyon szükséges esetben nyúlnak a dolgozói állományhoz” – mondja Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
…
Eddig háromezer cég 44 ezer munkahely megtartására vállalt garanciát
A gazdaságvédelmi akcióterv keretében elindultak a támogatási programok, eddig háromezer cég 44 ezer munkahely megtartásra vállalt garanciát – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető kifejtette: az EU lehetővé tette a kormányoknak, hogy beruházásösztönző támogatásokat nyújtsanak 800 ezer eurós felső küszöbbel, és legalább ilyen összegben a cégeknek is részt kell vállalniuk a beruházásokból. Az erre szánt 50 milliárd forintos keretet máris túljegyezték, a kormány dönteni fog ennek a megemeléséről – közölte.
Gulyás Gergely kitért rá: további fontos döntéseket is hoztak, megemelik a közfoglalkoztatottak keretszámát, átképzést, továbbképzést, felnőtt oktatást biztosítanak állami finanszírozással, a Honvédelmi Minisztérium pedig megemeli a szerződéses honvédek számát.
Hangsúlyozta: arról is döntöttek, hogy a veszélyhelyzet végéig meghosszabbodik a bérleti jogviszony az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok esetén akkor is, ha a bérleti jogviszony magánszeméllyel áll fenn. Azt szeretnék elkerülni, hogy ebben a nehéz helyzetben bárki lakhatás nélkül maradjon – tette hozzá.
Itt a bejelentés: 420 milliárdnyi gazdaságfejlesztési EU-pályázat jön a koronavírus elleni védekezéshez
A szabad források felmérésével és a program gazdaságvédelmi szempontú újratervezésével, továbbá a gyengébb forintárfolyammal átszámolva összesen 420 milliárd forintnyi pályázati forrást szabadított fel a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból, amelyeket koronavírus miatti gazdaságvédelmi intézkedésekre fordít – jelezte az MTI-nek a kormánydöntés kapcsán Varga Mihály.
A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint ennek legnagyobb részét, 200 milliárd forintot a magyar Kurzarbeit támogatásra fordítják, de szintén jelentős lesz egy 110 milliárdos keretösszegű, 0%-os forgóeszköz hitel is.
A kormány összesen 420 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a gazdaságvédelmi intézkedésekhez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból – nyilatkozta a pénzügyminiszter az MTI-nek. Varga Mihály hozzátette: a GINOP éves fejlesztési keretének módosításával többletforrás juthat egyebek mellett a bértámogatási programra, a vállalatok kapacitásbővítéseinek és beruházásainak támogatására, továbbá kedvezményes vállalati hitelekre is.
…
Egészen hihetetlen összeomlás: magyarok százezrei veszíthették el a munkájukat
Egyre több felmérés érkezik arról, hogy a magyarok nagyjából 10%-a elveszítette a munkáját a koronavírus-válság kirobbanása után. Ez azt jelentené, hogy jelenleg már több mint félmillió magyar van munka nélkül.
Az Ipsos felmérése szerint a munkavállalók 9%-a veszítette el a munkáját vagy szűnt meg a cége, a Publicus felmérése alapján pedig az emberek 10%-a veszítette el az állását a koronavírus-válság kirobbanása óta Magyarországon. Ha a felmérések helytállóak, akkor az azt jelenti, hogy 400-450 ezer fővel növekedett a munkanélkülieknek a száma Magyarországon az elmúlt alig két hónapban, így mostanra jóval több mint félmillió munkanélküli lehet hazánkban.
A felmérések alapján összesen 550-600 ezer munkanélküli adódik Magyarországon, ami 12-13%-os munkanélküliségi rátát implikál.
A hivatalos munkanélküliségi számok ennél visszafogottabb számokat mutatnak, a márciusi adat 280 ezer munkanélküliről tanúskodott, miközben a Portfolio értesülése szerint április közepe után a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 330 ezer fő volt az álláskeresők száma. Vagyis, a foglalkoztatási szolgálat ennyi munkanélküliről tudott, az állásvesztés folyamatos az országban, és sokan nem tudnak azonnal regisztrálni. A KSH felmérése mindeközben alig több mint 220 ezer munkanélkülit számlált márciusra.
…
Milliós kárt okozhatnak az irodába visszatérő munkavállalók
A kijárási korlátozások enyhítésével rengeteg vállalkozás kapott újra esélyt a normál üzletmenetének visszaállítására. A dolgozók visszatérésének azonban több kockázata is van, melynek kezeléséhez egymástól merőben eltérően állnak hozzá a vezetők. Az általános minta az, hogy amíg az egészségügyi kockázatok csökkentésére szigorú szabályokat vezetnek be, addig a milliós károkkal fenyegető informatikai biztonsági rések betömése kevésbé van szem előtt, nem is gondolnak rá. Ez a veszély szinte minden magyar kis- és középvállalkozást, sőt a nagyvállalatokat is érinti, mert az értékes céges adatokhoz nem megfelelő IT menedzselés esetén sokkal könnyebben férhetnek hozzá a kiberbűnözők. Főleg egy olyan munkarendben, amikor a laptopok és velük együtt az adatok, e-mail fiókok, jelszavak a munkavállalókkal együtt akár napi szinten ingáznak – figyelmeztet iparági tapasztalatai alapján a Kvazar.cloud felhőszolgáltató szakértője.
Milliós károkat előzhet meg egy önellenőrző audit
Mivel a kijárási korlátozást bármikor újra szigoríthatják, a vállalkozások munkarendje még jó ideig folyamatos és kényszerű változásban lesz. A több mint ötszáz viszonteladó partnerrel rendelkező Kvazar.cloud felhőszolgáltató tapasztalatai alapján az irodák újranyitása legalább annyi kockázatot rejt magában, mint a két hónappal ezelőtti tömeges home office-ba költözés. Ezért indokolt még a visszatérés előtt egy informatikai, az adatbiztonságra kiemelt hangsúlyt fektető auditot végezni, hiszen a karantén alatt akár a munkavállaló tudta nélkül is olyan rések keletkezhettek, amelyek később milliós károkat okozhatnak a cégnek. A tapasztalatok szerint ugyanis a legsebezhetőbb pont mindig a végpont, azaz a felhasználó: még a NASA rendszerét is képesek voltak feltörni a kiberbűnözők, mert egy nem ellenőrzött mikroszámítógépet csatlakoztattak a belső hálózathoz a dolgozók.
…
Munkáltatói nehézségek koronavírus idején – kérdések és válaszok
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozóját járványügyi megfigyelés alá helyezik? ÉS mit tehet akkor, ha a munkavállaló vírustól való félelmében nem akar dolgozni? Hogyan biztosíthatók a gyakorlatban az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei? Fontos kérdések, fontos válaszok.
A vendéglátásban a korlátozott nyitvatartási időben a napi 500 e forintos bevétel visszaesett 18 e forintra. Ebből hogyan fizesse az addigi bevételhez igazított munkabérköltségeket a munkáltató? Ha a vendéglátós nem dolgozik, de marad biztosított, akkor a nettó bérét akkor is ki kell fizetni?
Igen, a nettó bérét ez esetben is ki kell fizetni. A munkavállalók átcsoportosítása, munkaidő változtatása átmeneti megoldást nyújthat ebben a helyzetben. Amennyiben egyáltalán nem dolgoznak a munkavállalók (nem vis maior-nak minősülő helyzet okán) akkor a szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés lehet a járható út. Utóbbira 3 lehetőség van.
A munkavállaló a jogszabályban meghatározott esetekben (Mt. 55§) mentesül a munkavégzés alól. Ilyen például a keresőképtelensége időtartama, vagy a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Tehát ha például a munkavállalónak a gyermekével otthon kell lennie, mert nincs, aki vigyázzon rájuk a jelenlegi helyzetben, kérheti a munkáltatótól a munkavégzés alóli mentesítését. Ebben az esetben a kiesett munkaidőre megállapodásuk alapján illeti meg díjazás. Azonban ha a munkáltató dönt úgy (ha nem vis maior helyzet van), hogy bizonyos ideig nem, vagy csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel, mert nem tud vagy akar foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, a munkavállalónak állásidőre járó alapbért kell fizetni (mintha ’dolgozna’).
A 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. Vagyis a munkavégzés alóli mentesítésről közösen is megállapodhatnak, úgy, mint az erre az időszakra járó díjazásról is.
…