A cégek saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről
A koronavírus miatti veszélyhelyzet megnövelte a távmunka és a home office alkalmazását Magyarországon, amelyek lehetőségét a hazai szabályozás teljes körűen biztosítja – nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, a cégek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a védekezés második szakaszában, az élet fokozatos újraindítása mellett mikor, milyen körben vezetik be ismét a munkahelyi munkavégzést, természetesen amíg a járvány jelen van Magyarországon, a fertőzés elleni óvintézkedések betartása fontos.
Az államtitkár elmondta, a munka világának szereplői a rugalmas foglalkoztatási lehetőségekkel sikeresen alkalmazkodhatnak a kihívásokhoz. A cégeknek akkor érdemes a tevékenységi köreiket, működési sajátosságaikat, a dolgozóik munkakörét figyelembe véve a távmunka mellett dönteniük, ha ez nem jelent gátat a munkavállalók feladatainak elvégzésében – emeli ki közleményében a minisztérium.
A fertőzési kockázatok mérséklésének fontos eszköze a személyes találkozások számának csökkentése, így amennyiben megoldható, a távmunka fenntartása javasolt az egészségügyi védekezés szempontjából is.Ha az elmúlt hónapok tapasztalatai kedvezőek, és a vállalkozások hosszú távú működőképességét és a munkavállalók feladatellátását a távmunka nem rontja, hasznos lehet továbbvinni ezt a bevált működési módot.
A kijárási korlátozással összefüggő rendelkezések ugyanakkor a kezdetektől az első helyen említik a lakhelyelhagyás alapos indokai között a munkavégzést. A vállalkozások tehát saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről.
Az otthoni munkavégzésre a munka törvénykönyve nem tartalmaz konkrét szabályokat, így korlátozó rendelkezéseket sem rögzít. A munkáltatók körében egyre népszerűbb a „home office” intézménye is, amelynek során a munkavégzési hely meghatározásának jogkörét a munkáltató átadja a munkavállaló részére, így annak eldöntésére a dolgozó jogosult.A munkáltatók az otthoni munkavégzés részletszabályait a munkavállalóval kötött megállapodásban rögzíthetik, vagy belső szabályzatukban tehetik megismerhetővé.
Bodó Sándor hozzátette, a munkahelyvédelmi bértámogatás igénybe vételét ezek a foglalkozatási formák nem befolyásolják, a munkahelyek megőrzését szolgáló segítség távmunka és otthoni munkavégzés után is kérelmezhető. A kormány elkötelezett a munkahelyek megvédése mellett, amelyet a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései és a rugalmas munkajogi szabályozás is támogatnak.
Az amerikai cégek ellenőriznék munkatársaikat a járvány lecsengése után
Amerikában a nagyobb cégek már a gazdaság újbóli beindulására készülnek. A PwC saját irodáiban például olyan megfigyelő rendszert építene ki, ami alkalmas lehet arra, hogy nyomon kövesse a járvány terjedését, jelezze a fertőzött munkatársakat, és azt is, hogy azok kikkel kerültek kapcsolatba.
Több kisebb amerikai start-up vállalkozás, minta amilyen a Locix és a Microshare dolgozik ilyen típusú fejlesztéseken; az általuk kínált eszközök pedig alkalmasak lehetnek arra, hogy az azokat majdan használó cégek bizalmat ébresszenek a munkavállalókban, azt üzenve nekik: nálunk biztonságban vagy.
Miközben az államok (legutóbb például Ausztrália) illetve a tech-cégek olyan alkalmazásokon dolgoznak, melyek ugyan hasonló célt szolgálnak, de használatuk csak önkéntes alapon képzelhető el, addig a magáncégek ezeket az applikációkat, és azok letöltését kötelezővé, vagyis a munkahelyi alkalmazás feltételévé tennék munkavállalóik számára, mind a cég, mind pedig saját maguk biztonsága érdekében – írja a Financial Times.
“Ehhez ugyanakkor szükség van az emberek többségének együttműködésére” – mondtj Rob Mesirow, a PwC képviselője. – “Az amerikai vállalkozásoknak közölniük kell a munkavállalókkal: ha vissza akarsz térni a munkahelyedre, akkor ezt az alkalmazást jó, ha letöltöd a telefonodra.”
Az idegenforgalom és a kiskereskedelem bértámogatással, az ipar munkaidőkeret kiterjesztéssel reagál a vírusra
A Process Solutions elemezte az ügyfelei körében tapasztalható válságkezelési módokat és reakciókat. Varga Judit, a PS senior managerének tapasztalatai szerint elsősorban az idegenforgalom és a nem-élelmiszer kiskereskedelem területén dolgozó ügyfelek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után.
„Ezekben a szektorokban számos esetben látunk csökkentett munkaidejű alkalmazottakat. A gyárak és termelési üzletágak esetében azonban nem jellemző ez a fajta válságkezelés, itt inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a korábbi általános 6 hónappal szemben immár 2 évre lehet kiterjeszteni a munkaidőkeretet, lehetővé téve a túlórák és lecsúsztatott munkaidők hosszabb távú elszámolását. Ez nagyban jellemző a szezonálisabb tevékenységekre, ahol holtszezonban kevesebb a munka, főszezonban viszont jellemzően túlórára van szükség.”
A PS tapasztalatai alapján a cafetéria rendszert is nagyban érinti a kialakult rendkívüli helyzet. „A skála két végpontját egyaránt tapasztaljuk ügyfeleinknél: van, ahol a juttatások szüneteltetésével vagy felfüggesztésével reagálnak a válságra, ahelyett, hogy a bérekhez hozzányúlnának, de olyan is előfordul, hogy a SZÉP kártya csökkentett közterheit figyelembe véve további felhasználható összegekkel támogatják a munkavállalókat ebben a nehéz helyzetben” – tette hozzá Varga Judit.
Egy hét alatt 37 ezren regisztráltak a munkavállalást segítő állami informatikai tanfolyamra
Az informatikai alapozó online tanfolyamra május 22-ig lehet jelentkezni, a nyolchetes oktatás ingyenes, és az órák az egyéni igényeknek megfelelően oszthatóak be. A lehetőséggel egy hét alatt 37 ezren éltek – számolt be az operatív törzs tájékoztatóján Schanda Tamás ITM-államtitkár.
A képzések indítását a kormány korábban azzal indokolta, hogy a koronavírus-járvány miatt sokaknak felszabadult valamennyi ideje, sőt többen elveszítették az állásukat, így ezt a helyzetet ki lehet használni arra, hogy fejlesszék digitális ismereteiket, hogy a 21. században akár „a jég hátán is megéljenek” A tanfolyam elvégzése az előfeltétele a 2020 augusztusában induló, úgynevezett struktúraváltó felnőttképzéseknek, az ezeken résztvevők az 1,2 millió forint összegű, szabad felhasználású és kamatmentes Diákhitel Pluszt is igénybe vehetik.
A VALI nevű holnlapon több mint több mint 1100 képzés közül lehet választani, amelyek közül mintegy 240 részben vagy teljesen térítésmentes. Az alapozó képzés elején alapszintű informatikai ismereteket lehet szerezni a felhő alapú munkavégzéssel, a biztonságos internetezéssel, a Windows operációs rendszerrel és a hálózati alapismeretekkel kapcsolatban.
Foglalkoztatási betegség a munkahelyen elkapott koronavírus?
Foglalkozási megbetegedésnek minősül-e, ha a munkavállaló a munkahelyén betegedett meg, és a vizsgálatok koronavírus fertőzést mutattak ki?
Csak abban az esetben minősül az eset foglalkozási megbetegedésnek, ha igazolt a megbetegedés munkahelyi eredete. A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Ennek feltétele, hogy az észlelő orvos a betegséget foglalkozási megbetegedés gyanújaként bejelenti, a munkavédelmi hatóság kivizsgálja, és azt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv foglalkozási megbetegedésként nyilvántartásba veszi. Végül a társadalombiztosítási szerv dönt az ellátásról.
Mi a karanténban lévő ember munkajogi státusza? Táppénz?
Mi a karanténban lévő ember munkajogi státusza? Táppénz (betegszabadság)?
Járványügyi zárlat elrendelése esetén a munkavállaló távollétének jogcíme a keresőképtelenség lesz, amely időre táppénz jár. A járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat elrendelésének feltételei tárgyában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) rendelkezéseit szükséges figyelembe venni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Megérkezett a hazai GDP adat: 2 százalékkal bővült a gazdaság
A várakozásokat felülmúlva az idei első negyedévben 2 százalékkal bővült a magyar GDP. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások járultak hozzá. A hazai gazdasági teljesítmény az első negyedévben így nagyságrendileg 5 százalékponttal meghaladta az Uniós átlagot. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai a legnagyobb mértékben a második negyedévben lesznek érezhetők.
Magyarország bruttó hazai terméke 2020 első negyedévében a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az első negyedév egészét tekintve.
Folytatódó felzárkózás
Az eurózóna és az Európai Unió gazdasága az idei első negyedévben 3,2 és 2,6 százalékkal zsugorodott éves alapon, azaz a hazai gazdasági teljesítmény az első negyedévben is több mint 2 százalékponttal meghaladta az Uniós átlagot.
Kedvező kilátások
A hazai magánszektor hitelállománya a GDP arányában rendkívül alacsony, mindössze 32 százalék. Összehasonlításképpen a többi visegrádi országban 50-60 százalék közötti ez az érték, míg az Európai Unió átlaga 85 százalék.
Bemondta az LMP, hogyan lehetne ezernyi új munkahelyet teremteni Magyarországon, hogy a környezetet is védjük
A párt szerint teljes zöld fordulatra van szükség.
Az LMP szerint a kormánynak egy zöld fordulatot kellene végrehajtani a “buta közmunkaprogram” ismételt felfuttatása helyett – mondta Kanász-Nagy Máté, a párt elnökségének titkára szombaton, a Facebookon közvetített online sajtótájékoztatón.
Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy nem értenek egyet a kabinet azon szándékával, hogy 100 ezerrel bővítsék a közmunkában részt vevők számát, mivel az nem jelent majd tartós megoldást a munkaerőpiaci problémákra. Kanász-Nagy Máté szerint ehelyett az LMP “zöld újranyitás” programját kellene megvalósítani, amely környezetvédelmi szempontokkal kapcsolná össze a munkahelyek visszapótlását. Szerinte olyan iparágakban lenne szükség munkahely-teremtésre, amelyek nem környezetszennyezőek.
Példaként említette, hogy egy 200 milliárd forintos országos épületenergetikai programmal több százezer lakóépület szigetelését, fűtési rendszerét lehetne korszerűsíteni, aminek köszönhetően csökkenhetne az ott élők rezsije, miközben sok tízezer stabil munkahely jönne létre.
Egy év alatt 52 ezer fővel nőtt a 65 évnél idősebb népesség száma Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a népesség elöregedése töretlen. Ezt az öregedési index is jelzi: a 65 évnél idősebbek aránya már jelentős mértékben meghaladja a 14 év alattiakét.
A 65 éves és ennél idősebb lakosok száma közel 52 ezer fővel emelkedett tavaly, a népességen belüli arányuk pedig az egy évvel korábbi 19,3-ről 19,9%-ra nőtt, derült ki a KSH elemzéséből. Ez 1 millió 941 ezer főt jelent.
Az aktív korú népesség (15-64 éves) számának és arányának csökkenése miatt az idei év elején száz aktív korúra 22 gyermekkorú és 30 időskorú lakos jutott, mindkét érték kismértékben emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
A népesség öregedési folyamatához az időskorúak számának emelkedése mellett a gyermekkorúak csökkenő létszáma is hozzájárul. A két népességcsoport egymáshoz viszonyított arányát az öregedési index értéke fejezi ki a legszemléletesebb módon: a 65 éves és annál idősebb lakosok száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorúakét, és azóta az időskorúak túlsúlya folyamatosan nő.
A cégek saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről
A koronavírus miatti veszélyhelyzet megnövelte a távmunka és a home office alkalmazását Magyarors...
A cégek saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről
A koronavírus miatti veszélyhelyzet megnövelte a távmunka és a home office alkalmazását Magyarors...
A cégek saját hatáskörben dönthetnek a munkahelyi munkavégzés újbóli bevezetéséről
A koronavírus miatti veszélyhelyzet megnövelte a távmunka és a home office alkalmazását Magyarors...
Hozzájárulok, hogy az Országos Humánmenedzsment Egyesület a weboldalán cookie-kat használjon annak érdekében, hogy a honlap a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadás
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.