Sajtófigyelő 2020.05.27.
Itt a jövő évi költségvetés
A korábban tervezetthez képest egy hét késéssel, kedden délelőtt adta át Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es év költségvetéséről szóló elképzeléseket Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A csúszás önmagában is jelzi: a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság, a napról napra változó kilátások nem könnyítik meg a jövő év tervezését.
Egy esetleges második körös kijárási korlátozás, a vártnál nagyobb leépítési és csődhullám, egy-egy elhalasztott gyárépítés, a forint további romlása, fontos külkereskedelmi partnereink gyengélkedése: számos tényező átírhatja még, hogy mire mennyi pénzt is kell költeni a közösből.
Rengeteg bizonytalanság, kevés tartalék
Így aztán az öt éve bevezetett gyakorlat, hogy a következő évre szóló költségvetést az őszi időszak helyett már tavasszal összeállítják, ezúttal csak kevésbé sugall kiszámíthatóságot. Bármi is szerepel a most beadott törvényjavaslatban, alighanem az még számos ponton módosulni fog az elfogadása után is.
A kormány például látványosan visszapattanó gazdasági teljesítménnyel számol jövőre, az idei visszaesés után 4,8 százalékos bővülést valószínűsítenek, az infláció 3 százalék körül alakulhat. A GDP-növekedés várható mértékéről nemcsak szélesebb körben, de a kormányon belül sem volt teljes egyetértés, nehéz is prognózist készíteni a járvány okozta válságnak ebben a szakaszában. Értelemszerűen ha a gazdaság növekedésének mértéke elmarad a várttól, az a költségvetés bevételeiben is meglátszik majd.
A kormány mindemellett nem számol kiemelkedően sok tartalékkal: összesen a GDP0,5 százalékának megfelelő összeg, 270 milliárd forint az, amit nem címkéznek fel előre.
A gazdaság újraindítása a cél
Jelentős tételeket szánnak ugyanakkor a járvány hatásainak tompítására. Ahogyan a benyújtáskor Varga Mihály is fogalmazott, a 2021-es év a gazdaságvédelem költségvetése. „Legalább annyi munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a járvány elvett” – ismételte meg a miniszter Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígéretét. Varga szerint szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat, mint idén.
Megjelenik a költségvetésben az úgynevezett Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a pénzügyminiszter szerint 2935 milliárdos kerettel. Bár ez a kétségkívül tetemes összeg kommunikációs panelekben jól emlegethető, valójában nem teljesen új tétel: mindössze az Egészségbiztosi Alapot emelik meg nagyjából 220 milliárddal, és keresztelik át erre a névre. Végső soron az egész egészségügy ebben az időszakban egyúttal a járvány elleni védekezést is szolgálja majd. Ezen belül 138 milliárddal emelkedik a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénz, ez az, amit jövőre felújításokra és az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére költhetnek.
Ennél is nagyobb mértékben emelik a gazdaságvédelmi alapot, 1200 milliárddal fordítunk többet ilyen célra 2021-ben, összesen 2550 milliárd forintot. Ennek része a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból létrejövő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap 120 milliárd forint szabadon felhasználható tartalékkal. A Gazdaságvédelmi Alapból megy majd a 13. havi nyugdíj visszavezetése is, ez 77 milliárdos tételt jelenthet a jövő évi költségvetésben.
…
Hatalmas összeget szán a kormány munkanélküli segélyre jövőre
Az elmúlt egy évtizedben nem költött annyit a kormány munkanélküli ellátásra, mint amennyit a 2021-es költségvetésbe épített be. Az előirányzat emelkedése azonban nemcsak a munkanélküliség növekedésével van párhuzamban.
A kormány kedden délelőtt nyújtotta be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, mely már egy részben megújult foglalkoztatási alapot tartalmaz. Mint arról mi is beszámoltunk, a veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaságvédelmi alapba csatornázták a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait, az intézkedés azonban nem csak átmeneti volt. Az önálló alapot jelen állás szerint végleg megszüntették, így a most benyújtott költségvetésben sincs már ennek nyoma. A veszélyhelyzet miatti módosításoknak megfelelően a Gazdaságvédelmi Alap tartalmaz egy Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap címet, melynek összetétele azonban megegyezik az eddig ismert foglalkoztatási alappal. Ez a cím tartalmazza a munkanélküli ellátásokat, a közfoglalkoztatásra szánt összeget, valamint az egyéb, munkaerőpiacot közvetlenül érintő intézkedések forrásait.
A most benyújtott dokumentum alapján jövőre sem elhanyagolható méretű problémákra számít a kormány a munkaerőpiacon, legalább is így értelmezhetjük azt, hogy bizonyos előirányzatoknál az ideinél jóval több forrást biztosítana a kormány.
Passzív ellátásokra az idei 83 milliárd forint után jövőre 108,5 milliárd forintot biztosítanak, ez a sor tartalmazza a munkanélküliek számára fizetett álláskeresési támogatásokat és járadékot. A 2021-re tervezett előirányzat egyébként kiemelkedő összegnek tekinthető, az elmúlt évtized zárszámadásait végignézve az erre a célra elköltött összeg 50 és 72 milliárd forint között mozgott.
Az előirányzat növekedése két tényezővel magyarázható: egyrészt a konvergencia program alapján jövőre is az elmúlt éveknél magasabb munkanélküliséggel számol a kormány, tehát várhatóan több embernek kell folyósítani munkanélküli segélyt. A várakozások szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta idén 5,6 százalékra emelkedhet, jövőre pedig 4,3 százalékra. Másrészt, mivel ez az összeg a bruttó bér 60 százalékában meghatározott támogatás – felső korlátja a mindenkori minimálbér -, ezért az ellátások nagysága is emelkedhet jövőre. Az ugyan csak év végén derülhet ki, hogy 2021-től milyen mértékben emelkedik a minimálbér, de valamekkora növelésre jó eséllyel számítani lehet.
A munkaerőpiaci problémák kezelésében még jövőre is fokozottabb mértékben támaszkodhat a kormány a közfoglalkoztatásra.Start-munkaprogramra ugyanis összesen 165 milliárd forintot szánnak az eredetileg idei évre tervezett 140 milliárd után.Bár fontos megjegyezni, hogy a kormány a válsághelyzet kezelése érdekében, ha a piaci folyamatok igénylik, 100 ezerről akár 200 ezer főre is bővítheti a közfoglalkoztatási programok keretszámát. A bővítés valós forrásigénye jelenleg nem ismert, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi kijelentése alapján eddig 5000-rel több embert vontak be ilyen állami foglalkoztatási programba.
…
Elég, ha a főnök előző nap szól, be kell menni a munkahelyre
Mi minden változik a munkahelyeken az újrakezdés után? Kötelező bemennünk, de kötelezhetnek az otthon maradásra is? Megtagadhatjuk a maszkviselést?
A kijárási korlátozás feloldásával a munkahelyeken is elkezdődhetett a fokozatos visszarendeződés, még ha egyelőre nem lesz is ugyanolyan a munkánk, mint korábban, hiszen a vírus nem tűnt el. A munkáltatóknak ki kell dolgozniuk az óvintézkedéseket, különben 50 ezer és 10 millió forint közötti bírságot kockáztatnak, telephelyenként, a szabályokat pedig be kell tartatniuk a dolgozókkal. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei, Dr. Zsédely Márta és Dr. Szűcs László segítségével vettük végig, hogy a koronavírus árnyékában milyen körülményeket kell biztosítaniuk a munkáltatóknak, és mire kötelezhetik a dolgozókat.
Köteles-e a munkáltató „járványmentes” munkahelyet biztosítani?
Nem, a munkáltatónak nem feladata teljes bizonyossággal elhárítani a járványveszélyt a munkahelyen, de kötelessége, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség kockázatát. Ha elvégezte a kockázatértékelést, biztosítja a fertőzésmegelőzés eszközeit, a dolgozókat szóban és írásban, kihelyezett ábrákkal tájékoztatja, dokumentált munkavédelmi oktatást tart, akkor eleget tett a kötelességének.
Mire jó a kockázatértékelés?
A visszarendeződés előtt muszáj elkészíteni, hogy a munkáltató számba vegye a vírussal összefüggő veszélyforrásokat, és meghatározza, milyen intézkedések, védőeszközök szükségesek. A szakértők a következőket javasolják a munkahelyeken:
- védőtávolság (másfél méter) betartása,
- szükség szerint védőeszközök (maszk, kesztyű, fertőtlenítő) biztosítása,
- egymással szembeni helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomások létesítése,
- a munkaállomások közé elválasztó fal, plexiüveg vagy más határoló felszerelése,
- a munkaállomások közötti útvonalak kijelölése,
- egyéni terek meghatározása, ahol elsődlegesen a munkavállaló tartózkodhat,
- közösségi tereknél – például ebédlő – létszámkorlátozás bevezetése, (online) foglalással, létszámnyilvántartással,
- levegőkeringetés helyett természetes szellőztetés,
- az érintkezések csökkentése érdekében egyes munkafolyamatok digitalizálása.
Mit lehet tenni, ha nem megoldható a távolságtartás?
Olyan jogszabály nincs, hogy ilyenkor ne működhetne tovább a cég, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit azonban kötelező biztosítani. Ilyen esetben érdemes munkavédelmi szakember, illetve üzemorvos bevonásával olyan pluszintézkedéseket bevezetni, védőeszközöket biztosítani, hogy a kötelező távolságtartás nélkül is biztonságos lehessen a munkakörnyezet.
…
A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás
Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.
Több mint százezer magyar válhat friss munkanélkülivé a Cambridge Econometrics modellje szerint. Az intézet elemzése azt mutatja, a 2008-as válság után elmaradt a zöld fordulat. Erre viszont sürgető szükség van a gazdaság talpra állításában és könnyebben kivitelezhetővé is vált. Ehhez többek között célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére. Mindez átképzésekkel párosítva munkahelyteremtési lehetőséget is biztosít.
Ráadásul a kibocsátás mostani, recesszió okozta csökkentése zöld fordulat nélkül nem marad tartós, beavatkozás nélkül már néhány éven belül a korábbi szintekre térhet vissza, így a klímaválságra önmagában, strukturális átalakítás nélkül nincs hatással – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője a Másfélfok.hu-n.
Újrakezdés helyett zöld megújulás
A döntéshozók számára a járvány miatti válsághelyzet menedzselése után elsődleges a gazdaság minél hatékonyabb újraindítása, és az emberek mihamarabbi munkába áll(ít)ása. Fontos azonban, hogy ez a gazdasági újraindulás ökológiai értelemben is fenntartható legyen. Lényeges az is, hogy ne ugyanazt és ne ugyanúgy akarjuk csinálni, mint ahogy tettük azt a vírushelyzet előtt – ahogy azt az “újraindítás” sugallja. A cél, hogy elősegítsük a megkezdett, tisztább termelés felé történő elmozdulást, átképezzük a munkahelyüket elveszített dolgozókat és hogy megóvjuk a természetes környezetünket és munkahelyeket teremtsünk – írja a szakértő.
Kiemeli azonban, nem ugyanazt célozzák a rövid- és hosszú távú gazdasági csomagok: a rövid távú intézkedések az érintett szektorokat, vidékeket, háztartásokat célozzák meg, a hosszú távú intézkedéseknél azonban a klímaváltozás problematikája is megjelenhet. A hosszú távú politikák a befektetések kiszámíthatóságát és a piacba vetett bizalmat is hivatottak kiépíteni.
…
A klasszikus irodai munkahely már a múlté? – Érkeznek a hibridek
Mi van akkor, ha az eddig jól bevált irodánk már nem felel meg az “új világ” támasztotta követelményeknek? Épületek ezrei panganak az ürességtől, mióta a kollégák nagy része távmunkára kényszerült. A kialakult helyzet ráébresztette a cégeket arra, hogy bár a home office alkalmas lehet arra, hogy irodabérleti költségeiket és tereik méretét csökkentsék, viszont minőségben, designban és szolgáltatási portfólióban nem feltétlenül kívánnak alább adni. De mi lehet a megoldás? Hogyan alakulnak át az irodák és lesznek elégedettek az alkalmazottak?
Valójában most jön az igazi kihívás mind a bérlők, mind az irodák üzemeltetői számára: hogyan lehet a működésünk hosszú távon fenntartható, minden új igényt kielégítő, és közösség számára is vonzó második otthon? Az aktuális igényekhez flexibilisen alkalmazkodó, hibrid irodaforma jelentheti sok cég számára az ideális megoldást az ésszerű működésre.
A közösségi irodák most az új alapokra helyezett cégek naprakész bázisaiként törhetnek fel, a flexibilis irodamodellek a rövid távú konstrukciókat preferálják, és biztosítékokat kínálnak a váratlan helyzetek kezelésére is.
…