Sajtófigyelő 2020.06.05.
Mennyit ér a kormánynak egy megtartott magyar munkahely?
A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint értékű beruházást és 143 600 munkahely megtartását vállalták, de Szijjártó Péter már jelezte, hogy újabb forrásokat fog kérni a kormánytól. Összegyűjtöttük, hogy mely cégek vehették át eddig a támogatói okiratokat.
Ahogy arról a külgazdasági és külügyminiszter néhány nappal ezelőtt részletesebben is beszélt, a beruházást tervező magyarországi cégek együtt 150 milliárd forint támogatást kérhettek, de a pályázat zárultával már 178 milliárd forint költségvetési hozzájárulással számolnak. Érdekesség, hogy ezzel a 178 milliárd forintos összeggel számolva elmondható, hogy a 143 600 így megtartott munkahely darabjáért átlagosan 1 239 554 forintot fizetett a kormány.
Szijjártó szerint a pályázatok eloszlása területileg egyenletes volt, és a 948 tervezett beruházásból 772 vidékre irányul, és minden megyéből 10-nél több pályázat érkezett. A pályázók több mint 30 iparágban termelnek. 122 pályázattal az élelmiszeripari vállalatok aránya a legjelentősebb, de ennél alig kevesebben, 101-en érdekeltek az építőiparban, 97 cég pedig fémipari termelést folytat. A jelentkezők 80 százaléka nem csupán magyarországi, de egyúttal magyar tulajdonú cég is.
…
Meglepően kicsit emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában
A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) szerdán közölte, hogy áprilisban az euróövezet 19 tagállamában 7,3 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 6,6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Mindkét blokkban 0,2 százalékponttal kúszott feljebb a mutató értéke márciushoz képest.
Elemzők sokkal rosszabb értéket, 8,2 százalékos rátát vártak az euróövezetre, igaz ezt a várakozásukat még akkor fogalmazták meg, amikor az Eurostat márciusra 7,4%-os munkanélküliségi rátát adott meg, amit most viszont 7,1%-ra lefelé korrigált.
Az Eurostat az adatokat közlése mellett a módszertani összefoglalójában megjegyzi, hogy klasszikusan az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, de aktívan keres és két héten belül munkába tudna állni. A koronavírus miatti kijárási korlátozások, illetve a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség (iskolabezárások) miatt azonban a hivatal megjegyzi, hogy bár sokan beadták a munkanélküli ellátásra az igényüket (azaz elvileg nagyot ugrott a munkanélküliek állománya), de nagyon sokan nem tudtak valójában munkába állni. Így tehát sok ember közülük nem számított végül a klasszikus értelemben véve aktív munkakeresőnek, és ez torzítást vitt az adatokba.
…
Elbocsátások helyett csökkentett munkaidő
Támogatás mellett továbbfoglalkoztatás
…
Öt szakszervezet együtt kéri a képviselőket: ne szavazzák meg a túlóratörvény folytatását
A salátatörvénybe rejtett javaslat miniszteri engedéllyel két évre nyújtaná a munkaidőkeretet – ebbe pedig a szakszervezetek sem szólhatnának bele.
nyílt levélben kértek minden országgyűlési képviselőt: a Semjén-féle törvénytervezetet csak akkor támogassák, ha a 65. paragrafus kikerül belőle.
…
Még a nyugdíjunkból is lecsipkedhet a koronavírus
Ha csökkent a bérünk, ha fizetés nélküli szabadságon voltunk, ha leállt a gyárunk, az mind beleszámíthat.
A járványhelyzet kapcsán több olvasónk érdeklődött, milyen hatással lesz a nyugdíjukra a válság miatt hozott számos munkaügyi intézkedés. Erre általánosságban az a válasz, hogy a nyugdíj összege függ az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó „életpálya”-átlagkereset összegétől, vagyis számít minden ledolgozott napunk és minden – a nyugdíjnál figyelembe vehető – keresetünk. Az is, ami kiesik. Hogy a koronavírus-válság hatással lesz-e a nyugdíjunkra, az attól függ, hogy a munkáltatónk miként tudta átvészelni a járvány időszakát, rákényszerült-e létszám-, illetve bércsökkentésre, volt-e leállás, kellett-e fizetés nélküli szabadságra mennünk.
Kevesebb lesz a nyugdíjam attól, ha csökkentett munkaidőben dolgozom?
Viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat azok, akiknek megmaradt az állásuk, „csupán” csökkent a munkaidejük és a bérük. A nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő ugyanis nem csökken amiatt, hogy csökkentett munkaidőben kellett dolgozni: az egy nap akkor is egy napnak számít, ha nyolcórás, és akkor is, ha ennél kevesebb idejű. És az sem számít már, ha esetleg kevesebbet kerestünk a minimálbérnél.
Viszont azokra a hónapokra, amikor csökkentett munkaidőben dolgoztunk csökkentett bérért, csak ezt a kisebb bért fogják figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. És amennyiben a keresetünk a minimálbér alá csökkent, akkor a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati időnél arányosítani kell, ami szintén faraghat a nyugdíjból egy keveset.
…
Háború indult több magyar munkahelyen: két nagy tábor esett egymásnak
A járványhelyzet enyhülésével párhuzamosan a home office-ba száműzött irodisták lassan visszatérnek eredeti munkakörnyezetükbe. De mégis mire számítsanak? Minden olyan lesz mint ezelőtt? Vagy egy teljesen új világba csöppennek bele, ahol mindenki maga döntheti el, bent akar-e dolgozni vagy inkább mégis otthonról? Kadala Miklós, a Hr School alapítója vázolta fel a jövő munkahelyét a Pénzcentrum olvasóinak. De beszélt arról is, egyes magyar cégek miért nem engedték az otthoni munkavégzést a járvány alatt, komoly feszültségeket generálva ezzel.
Pénzcentrum: Gyakorlatilag a járvány európai elterjedésének 0. percétől azt halljuk mindenhonnan, hogy meg fog változni az egész társadalmunk, és a munka világa sem lesz már ugyanolyan, mint ezelőtt. Önnek mi a véleménye?
Kadala Miklós: Én azt gondolom, hogy ez egy hullámvasút lesz, amire hamarosan felülünk. A home office intézményét a munkavállalók csikarták ki a munkáltatóktól, akik ezzel versenyeztek a jó munkaerőért, de érzékelhető volt, hogy a legtöbb helyen azért nem voltak ebben a kérdésben eltökéltek.
A Covid alatt aztán ez megfordult, és a cégvezetők belátták, hogy úgy is lehet hatékonyan dolgozni, ha nincs szem előtt munkavállaló – ez mindenképpen pozitívum. Ám a munkavállalói oldalon a szociális érintkezés hiánya elég jelentősen megnőtt, így ők is megtapasztalták a home office-nak azt a hátrányát, ami miatt ezt nem feltétlenül fogja mindenki mindenáron erőltetni.
…
Távol mégis együtt: így hatott a home office a munkahelyi közösségekre
Különleges közös élménnyel gazdagodtunk az elmúlt két hónapban, amely a szervezeteken a munkahelyekre való visszatérés után is garantáltan nyomot hagy.
A mögöttünk álló hetekben, és sok tekintetben még most is, egy nagyszabású kísérlet részesei vagyunk. Hogy a munka digitális térbe költözése, illetve a távolságtartás pontosan milyen kihatással lesz a munkahelyi kapcsolatokra, azt most még nehéz megjósolni, de abban biztosak lehetünk, hogy a jelenleg gyűjtött tapasztalatok a visszatérés fázisában is értékesek lesznek. A témáról dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal beszélgettünk.
Azonnali változások
Az online munkavégzés és kapcsolattartás mára már a legtöbbünk számára megszokottá vált, és együtt működünk a műfaj velejáróival – de melyek is ezek?
A szakember szerint önmagában már ez a változás is komoly hatást gyakorol a kapcsolatokra: a szoros szorosabb lesz, a laza pedig vélhetően lazább, de ez még csupán a sor eleje. „A fizikai távolság és a váratlan fordulat generálta bizonytalanság okán láthatóan enyhültek a vállalati hierarchián belüli viszonyok, ahogy a belső elkötelezettség is sokkal jobban kirajzolódik a jelen körülmények között, mint bármikor korábban. Számos munkáltató tapasztalta meg a munkavállalói lojalitás új szintjeit is, hiszen több példa is akadt arra, hogy a megrendelésszámok visszaesésével párhuzamosan a dolgozók önként vették ki a szabadságaikat, hogy amikor majd teljes gőzzel újraindul a termelés, ők is jelen lehessenek. Vagyis figyelemreméltó, ahogy szinte egy pillanat alatt tűnt el az az önbizalom, ami a munkavállalókat az elmúlt években jellemezte – kérdés, hogy mi történik majd a teljes visszatérés után.”
…