Sajtófigyelő 2020.06.16.
Történelmi összeomlás időszakában van épp a magyar gazdaság – Mikor állhat talpra?
Az első negyedévben még növekedni tudott a magyar gazdaság, de így is elkerülhetetlennek tűnik a recesszió 2020-ban – olvasható az Erste Bank friss elemzésében. A szakértők összességében idén a GDP 4,6%-os visszaesésére számítanak, a költségvetési hiány pedig magasabb lehet a kormány céljánál. Az elemzők szerint az MNB-nek sikerült stabilizálnia a forintot, a következő időszakban sem számítanak jelentős gyengülésre.
Elértük a mélypontot? Mi vár még a magyar gazdaságra?
Az első negyedévben ugyan még 2,2%-kal tudott bővülni a magyar gazdaság a tavalyi év hasonló időszakához képest, azt egész évben viszont nehéz lesz elkerülni a recessziót – vélik az Erste Bank elemzői. Ők azt gondolják, hogy a jelenleg is zajló negyedévben lehetett a mélypont, innen lassú kilábalás jön majd, de így is 4,6 százalékkal eshet vissza idén a magyar GDP.
Ennek oka egyrészt a járványhelyzet miatt visszaeső kereslet, ami magyar exportot érinti negatívan, illetve a munkanélküliség emelkedése, ami a fogyasztásban csapódhat le. A szakértők úgy becsülik, hogy a tavalyi 3,4 százalékról idén 6,5%-ra emelkedik a munkanélküliségi ráta, és még jövőre is 6% közelében lesz. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom 2020-ban 3,5%-kal zsugorodik, ahonnan jövőre 4,2%-os visszapattanás jöhet.
A mélypontot a második negyedév jelentheti, áprilisban szinte teljesen leállt a gazdaság, majd májusban már fokozatos volt az újranyitás. Az viszont továbbra sem látszik, milyen gyorsan tér majd teljesen magához a gazdaság a sokk után, az autóipar szereplőinek többsége például azóta sem termel teljes kapacitással. A szolgáltató szektorban a kereslet visszatérése még hosszabb időt vehet igénybe, a munkahelyek elvesztésével ugyanis a fogyasztók óvatosak lehetnek.
Számszerűsítve a bank elemzői szerint az első negyedév minimális, 0,4%-os zsugorodása után a második negyedévben 9,5%-kal zuhanhat a magyar gazdaság teljesítménye negyedéves összevetésben. Utána viszont az év második felében onnan jöhet a lassú kilábalás, a harmadik negyedév már 3% körüli növekedést hozhat.
Az elemzés szerint a költségvetés elsősorban az alacsonyabb bevételeken keresztül érezheti meg a válságot, így még a kormány 3,8%-os GDP-arányos hiányra vonatkozó várakozása is optimista lehet. Az Erste 2020-ban 5,2%-os deficitre számít, majd szerintük még jövőre is a GDP 3,2 százaléka lehet a hiány.
…
Szijjártó Péter: A munkahelyek megvédéséhez beruházásokra van szükség
A munkahelyek megvédéséhez és új álláshelyek létrehozásához beruházásokra van szükség – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a versenyképességi program támogató okiratainak újabb átadásán.
Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország lezárta a koronavírus-járvány elleni védekezés első, az egészségügyre koncentráló szakaszát. Sikeresen megakadályozták, hogy tömegessé váljanak a fertőzések, így a második szakaszban az egészségügyi mellett gazdasági feladatok is jönnek – tette hozzá, majd kiemelte, hogy meg kell védeni az emberek munkahelyeit.
A tárcavezető szerint ez azoknak a vállalatoknak a támogatásával lehetséges, amelyek hajlandók a rendkívül nehéz körülmények között is beruházásokat létrehozni. A válság alatt is fejleszteni kell, új, modern technológiákat kell bevezetni és kapacitásokat bővíteni annak érdekében, hogy az új világgazdasági versenyben a magyarországi vállalatok jobb pozícióból tudjanak indulni, mint amilyenben a járvány előtt voltak.
…
Rengeteg magyar dolgozó váltott ilyen munkaszerződésre: biztos, hogy jól döntöttek?
Magyarországon az elmúlt években jócskán megnőtt azok száma, akik valamilyen iparágban egyéni vállalkozókká váltak. A európai statisztikai hivatal adatai alapján a legtöbben még mindig a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgoznak hazánkban egyéni vállalkozóként. De az utóbbi egy évben az oktatás területén is jócskán megnőtt az így munkában állók száma, míg a gyártás területéről sok ezren eltűntek. Hiába azonban az egyéni vállalkozók nagy autonómiája, illetve sokszor flexibilis munkaideje, a koronavírus-járvány okozta válság nagyon is komolyan érinthette őket.
2019-ben a 20-64 éves korosztályból 18 millióan voltak egyéni vállalkozók az EU-ban. Ők az összes dolgozó 9 százalékát tették ki akkor – írja legfrissebb jelentésében az Eurostat. A statisztikai hivatal szerint, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozások egyik nagy előnye, hogy az így dolgozók jelentős autonómiával rendelkeznek, illetve saját idejüket beosztva, rugalmasan dolgoznak, az új koronavírus-járvány talán ezt a réteget érintette a legdurvábban az elmúlt hónapokban.
Ha jobban az európai számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy 2019-ben öt egyéni vállalkozóból majd egy (19%) a mezőgazdaság, erdészet, halászat terültén dolgozott. Ezt a területet követte a nagy- és kiskereskedelem, gépjármű és motorkerékpár javítás, illetve a szaktevékenység, tudományos, műszaki tevékenységi körök, egyaránt 14-14 százalékos részesedéssel.
Európa szerte a top hármat 11 százalékos aránnyal az építőipar követte, ami után az egészségügy és az egyéb szociális jellegű munkák következtek 7 százalékos részesedéssel.
De mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban tavaly 257 500 olyan egyéni vállalkozót tartották számon, akinek nem voltak alkalmazottai. Ez messze a legnagyobb szám az elmúlt 10 évben. Az így dolgozók száma ráadásul az elmúlt években dinamikusan nőtt,
Ahogy Európában, úgy Magyarországon is a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén dolgozott tavaly a legtöbb egyéni vállalkozó, szám szerint 42 700-an voltak. Mások helyen az építőipar állt, 34 600 egyéni vállalkozóval, amit az egyéb szolgáltatói szektor követett 33 200-al.
…
Brexit: az átmeneti időszak az év végén véget ér
Az európai uniós intézmények vezetői tudomásul veszik Nagy-Britannia azon döntését, amely szerint nem kíván élni a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítására szánt átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségével. Ezt tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően hoztak nyilvánosságra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, valamint Boris Johnson brit miniszterelnök hétfő kora délután videokonferencia keretében tekintette át a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő kétoldalú kapcsolatrendszer kialakítását célzó tárgyalásokon eddig elért eredményeket. A megbeszélés célja a jövőbeli kapcsolatokról folytatott tárgyalások előmozdítása volt.
Az uniós intézmények vezetői, valamint a brit miniszterelnök nyilatkozata szerint a londoni döntés értelmében a brit EU-tagság megszűnését biztosító megállapodás rendelkezéseivel összhangban az átmeneti időszak december 31-én véget ér.
…
Előkerült ismét a régi kérdés: a külföldi és olcsóbb munkás, vagy a drágább hazai a jobb?
531 munkás érkezik a lengyel Gliwicze városából Észak-Franciaországba – közölte a Peugeot vezetősége még múlt csütörtökön. Szombatra azután meggondolták magukat: inkább hazai munkavállalókat vesznek fel. Mi történt?
A francia gyárak beindultak, a lengyelek még nem – ezzel indokolta első körben a Peugeot vezérkara a tervet, mely során három hónapra alkalmaztak volna lengyel vendégmunkásokat.
Nem most találták fel a spanyolviaszt: Franciaországban másutt is már működik a modell, Metzben például, ahol a sebességváltókat gyártja a Peugeot, hétfőtől 50 lengyel vendégmunkás kezdte meg a munkát. Ők Gliwicze-ből érkeztek, ahol a Peugeot átvette a helyi Opel-gyárat.
Amikor a kormány hívogat
Az ügy a kormány figyelmét is felkeltette, így Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter megpróbálta meggyőzni a Peugeot vezérkarát, hogy inkább hazai munkaerőt alkalmazzon a lengyel vendégmunkások helyett.
A miniszterasszony azonban nem járt sikerrel. A Le Monde értesülései szerint ekkor a pénzügyminiszter Bruno LeMaire is felvette a telefont, és a Peugeot vezérigazgatóját hívta. Nem lehet tudni, hogy pontosan mi hangzott el, de Carlos Tavares vezérigazgató visszavonta az eredeti elképzelést. Bruno LeMaire minden bizonnyal arra hívta fel a Peugeot-főnök figyelmét, hogy az autógyár akkor számíthat állami segítségre, ha a helyi munkaerőt preferálja.
…
A munkáltató közrehatása esetén kármegosztást alkalmazhat a bíróság
Kármegosztás a megőrzési felelősség esetén is alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállaló felelőssége egyébként megállapítható, azonban a munkáltató vétkes magatartásával közrehatott a kár bekövetkezésében, vagy a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Az alapügy
A felperes munkáltató 15.942.113,- Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest a pénztárosi felelősség szabályai szerint. Előadta, miszerint egy ügyfél panasza alapján vizsgálatot indított, amely feltárta, hogy az ügyfél befektetését tudta nélkül ismeretlen személy felvette és az értékpapír számláját megszüntette. A vizsgálat megállapította, hogy a panaszos befektetésének összegét az alperes fizette ki.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével 7.500.000,- Ft kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes pénztáros munkakörben dolgozott, ezért a felelősségére az Mt. 180. §-a szerinti kártérítési szabályok voltak az irányadóak, amely speciális, az általános munkavállalói kárfelelősségnél szigorúbb, objektív alapú és a teljes kárra kiterjedő kártérítési forma. A felelősségi feltételek fennállását, a kár bekövetkezését, illetve mértéket a felperesnek kellett bizonyítania és az alperes az Mt. 180. § (2) bekezdése alapján akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan külső ok idézte elő.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes másodlagos ellenkérelme alapján vizsgálta a kártérítés mérséklésének lehetőségét. E körben az alperes személyes előadásában hivatkozottakra figyelemmel – amely szerint a tartozás a havi rezsi és egyéb költségek kifizetése okán az ő és családja létfenntartását ellehetetlenítené – a kártérítés összegét az Mt. 190. §-a alapján 7.500.000,- forintra mérsékelte.
A peres felek fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében részben megváltoztatta, a kártérítés összegét – a kamatot nem érintve – 4.782.634,- Ft-ra leszállította, az ezt meghaladó keresetet elutasító ítéleti rendelkezést helybenhagyta.
…
Végkielégítés nélkül maradhatnak azok a szakképzésben dolgozók, akik nemet mondanak új bérajánlataikra
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez jogszabályellenes.
Nem akarják kifizetni június 30-ai hatállyal a végkielégítését azoknak a szakképzésben dolgozó oktatóknak, akik úgy döntöttek, nem fogadják el új bérajánlataikat és munkaszerződésüket – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hétfői online sajtótájékoztatóján. A szakképzési centrumok csak azoknak fizetnének végkielégítést, akik jogviszonyuk megszűnése után 60 napig nem tudnak elhelyezkedni, és erről nyilatkozatot is tesznek.
Vagyis a dolgozók csak 60 nap után juthatnak hozzá a végkielégítésükhöz, de csak akkor, ha igazolják, hogy addig nem találtak máshol állást. Gosztonyi Gábor, a PSZ szakképzésért felelős alelnöke szerint ez jogszabályellenes, hiszen a közalkalmazotti törvény kötelezi a munkáltatót a végkielégítés kifizetésére – és arról szerinte szó sem lehet, hogy erre csak 60 nap múlva kerüljön sor.
Az új szerződésekre azért van szükség, mert a szakképzési rendszer átalakításának részeként megszűnik a szakképző intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonya, foglalkoztatásuk július 1-től a Munka törvénykönyve alá kerül. Az új munkaszerződéseket – és a bérajánlatokat – május végéig mindenki megkapta, és június 15-ig volt idejük arra, hogy nyilatkozzanak annak elfogadásáról. Bár a PSZ-hez beérkezett információk alapján a többség aláírta, a szakszervezet felmérésében résztvevők mintegy 17 százaléka az ajánlat elutasítása mellett döntött.
…
Új szintre emeli az otthoni munkavégzést a Hello Wood különleges kabinja
Új luxuskabinokkal rukkolt elő a tájba helyezett fainstallációiról és táborairól ismert magyar Hello Wood. A kabinokat kertekbe, valamint iroda- és társasházak tetejére szánják. Figyelem: a telepítésükhöz daru szükséges!
Olyan extravagáns kabint tervezett a magyar Hello Wood Kft., amivel sokan talán azt sem bánnák, ha még évekig tartana az önkéntes home office. A Workstation kabinra keresztelt 8 négyzetméteres luxusfaház tulajdonképpen egy kerti minimunkahely, ami nemcsak munkaállomásként működhet, lehet tárgyaló is, játszószoba, pihenőszoba, de ahhoz is van elég hely, hogy edzeni lehessen vagy vendégeket szállásoljunk el benne. „A jelenlegi járványhelyzetben, amikor több tízezren vonultak önkéntes home office-ba, még égetőbb egy elszeparált munkahely megléte, ahol biztosított a zavartalan munkavégzés, kutyát, macskát, gyereket kizárva” – írják honlapjukon.
„Mi sem számítottunk rá, hogy 2020-ban a vírushelyzet kapcsán cikkeznek majd a korábban megkezdett alternatív tárgyaló-kabin fejlesztésünk eredményéről. Más cégekhez hasonlóan nekünk is komoly nehézségeink voltak, mivel a gyártás már a COVID alatt történt” – mondja Huszár András építész, a Hello Wood egyik ügyvezetője és társalapítója, aki szintén dolgozott a projekten.
A hő- és hangszigetelt kabin nettó alapterülete 9,3 négyzetméter, a belső tér területe 8 négyzetméter, a belső magasság 2,6 méter, összesen nagyjából 2,5 tonnát nyom. A kabinok gyártási ideje egy hónap. Az extrák beépítése további egy hónapot vesz igénybe – extrának számít a fűtés, gépi szellőztetés, klímaberendezés, hangulatvilágítás, hangrendszer, képernyők, internet, terasz. A Hello Wood-osok a kabint kulcsrakészen adják át.
…