Aki nem lép, lemarad: megkerülhetetlenek az ESG-szempontok
ESG-jelentést egyelőre a cégek csupán egy kis hányadának kell készítenie, a fenntartható működés – és annak tanúsítása – azonban nagyon gyorsan alapkövetelménnyé, hiánya pedig versenyhátránnyá válik. Hogyan igazolhatja egy vállalkozás, hogy megfelel az ESG-kritériumoknak, és mi köze mindehhez a HR-nek és a digitalizációnak? Lencsés Sándort, az L-Soft Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
– A fenntarthatósági szempontok érvényesülése/érvényesítése egyre általánosabb követelménnyé válik. Hogyan jelenik ez meg a cégek életében?
– Az elmúlt időszakban felgyorsultak az események. Az Európai Tanács 2022 végén hagyta jóvá a Vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelvet (CSRD), az Európai Bizottság pedig 2023. július végén fogadta el az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (European Sustainability Reporting Standards, ESRS). Ez utóbbi egyelőre „csupán” 50 ezer európai vállalatot érint, de a folyamat néhány év alatt „le fog csorogni” a kkv-k szintjére. Németországban például már egy éve érvényben van az ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény (LKSG), amely szerint már csak olyan kereskedelmi partnerekkel és beszállítókkal lehet szerződni, amelyek megfelelnek fenntarthatósági követelményeknek. Ez eleve érinti a németországi vállalatok magyarországi partnereit, de az ESG-szempontok érvényesülése néhány éven belül alapvető követelmény lesz, amelyet nem lehet – és nem is lesz érdemes – megkerülni. A finanszírozáshoz való hozzáférés is nehezebb lesz a nem igazoltan fenntarthatóan működő cégek számára, a környezettudatos, etikus működést a befektetők – és a bankok is – egyre inkább megkövetelik az ügyfeleiktől. Ugyanez áll a pályázati forrásokra is, de a motiváló tényezők között említhetjük a cég ügyfeleinek vagy a tulajdonosainak elvárásait is.
– Magyarországon (ahogy Európában is) egyelőre a cégek egy viszonylag szűk körének – tőzsdei vállalatoknak, pénzintézeteknek – kötelező ESG-jelentést készíteni. Hogyan igazolhatják a többiek a fenntartható működés melletti elkötelezettségüket?
– Ennek legegyszerűbb módja, ha egy nemzetközileg elismert minősítővel világíttatjuk át a cégünket, amint azt az L-Soft is tette: vállalatunk nemrégiben kapta meg az EcoVadis minősítését.
– Hogyan zajlik egy ilyen minősítés?
– Az EcoVadis nemzetközileg elismert minősítő cég, amely a fenntarthatóság szempontjából értékeli a vállalkozásokat. A székhelyük Franciaországban van, de 175 országban, több mint 200 ágazatban több mint 100 ezer vállalat minősítését végezték már el. A minősítésnek akkor vetheti alá magát egy cég, ha már legalább három hónapja működteti saját ESG-rendszerét. Természetesen iparáganként jelentősek az eltérések, egy szoftverfejlesztő cégnek, mint amilyen az L-Soft, más követelményeknek kell megfelelnie, mint – mondjuk – egy veszélyes anyagokat felhasználó vagy gyártó vegyipari vagy energetikai vállalatnak. A minősítést alapos felkészülés előzte meg, ami esetünkben három hónapig tartott, és amihez tanácsadó segítségét is igénybe vettük. Ezután indult el a regisztráció és a tanúsítás nagyjából négy hónapos folyamata. 240 kérdést kaptunk, amelyekre nem csupán válaszolni kellett, de sok esetben a kért dokumentumokat is el kellett készítenünk és be kellett küldenünk. Az adatszolgáltatás és értékelés egyaránt elektronikusan valósult meg, helyszíni kiszállásra nem került sor.
– Milyen témaköröket vizsgál az EcoVadis?
– Az értékelés hét irányítási elv mentén történik, és 21 kritériumot vizsgál négy témában: környezet, munka és emberi jogok, etika, fenntartható beszerzés. Rákérdeznek – többek között – a munkavédelemmel kapcsolatos szabályokra, a juttatások rendszerére, a cég által biztosított karrierlehetőségekre, az információbiztonság szabályozására, a hulladékgazdálkodásra, be kell mutatni a cég etikai kódexét, a fenntarthatósági jelentést, a beszerzésekre vonatkozó irányelveket.
– Milyen időtartamra érvényes ez a tanúsítás?
– A tanúsítványunk – amelyet idén januárban kaptunk kézhez – egy évig érvényes és évente kell megújítani. A kibocsátó szervezet többféle tanúsítványt különböztet meg. Van olyan, amely csak egy adott cég részére használható igazolásként, és van olyan is, amelyet bármely ügyfél, partner felé be lehet mutatni. Az utóbbi típus lényegesen magasabb költséggel jár. Az elért pontszám alapján az L-Soft az EcoVadis által minősített cégek körében a „Top 35 százalékba” került.
– A hét hónapos procedúra az egyéves érvényesség fényében kissé hosszúnak tűnik…
– Itt vegyük figyelembe, hogy ez az első alkalom volt, és új dolgot kellett megtanulnunk. A következő megújításhoz, minősítéshez már felkészülten kezdünk hozzá, így egészen biztos, hogy sokkal rövidebb idő alatt elkészül. Hasonló a helyzet a különféle ISO-minősítések esetében (9001, 27 001, 20 000), amelyekben az évek során gyakorlatot szereztünk.
– Milyen előnyei vannak egy ilyen tanúsítványnak?
– Az ISO-minősítésekkel való párhuzam ezen a téren is érvényes. A tendereken korábban akár 100 kérdést is feltettek, amivel lényegében a szabványoknak való megfelelést kellett igazolni. A pályáztatók idővel rájöttek, hogy mindezek ellenőrzésére se idejük, se erőforrásuk nincs, így inkább tanúsítványokat kértek. Ugyanígy az ESG-szempontok szerinti – fenntartható, etikus – működés igazolására is egyszerűbb egy mindenki által elfogadott minősítés felmutatása. Ilyen tanúsítványok nélkül a kisebb beszállítók is nagyon hamar piacot fognak veszíteni. Néhány év múlva már nem arról fogunk beszélni, hogy mekkora üzleti előnyt jelent egy ESG-tanúsítvány, hanem arról, hogy milyen hátrányok sújtják azokat, akik nem rendelkeznek vele.
– Mennyibe kerül az ESG-tanúsítvány megszerzése?
– Maga a minősítés – a mi vállalatméretünkben – néhány százezer forintba, a felkészülés azonban jóval többe került, esetünkben is több milliós tétel volt. Erre persze ugyanaz igaz, mint az időigényre: az első alkalom a legnehezebb, a következőkben – ahogy gyűlnek a tapasztalatok – a költség is nyilván csökken. A rendszer fenntartása ugyanakkor természetesen folyamatos ráfordítást igényel, ez azonban olyan tétel, amit előbb-utóbb mindenkinek be kell építenie a működésbe.
– Mit tud tenni a HR az ESG-célok tekintetében?
– Sok olyan ESG-célkitűzés van, amelynek teljesítése, folyamatos adminisztrációja és évről-évre való javítása a HR feladatkörébe tartozik. Ilyenek például a munkavállalói sokszínűség erősítése, a vállalaton belüli fluktuáció csökkentése, a dolgozói elégedettség fokozása, a vállalat által támogatott atipikus foglalkoztatási módok körének szélesítése, a szülői szabadság biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés elkerülése, a nők és férfiak egyenlő bérezése, a munkahely és magánélet egyensúlyának biztosítása, gyakornokok alkalmazása, képzések szervezése. Ez rendkívül sok adatot jelent, amelyeket mind mérni lehet és amelyekre vonatkozóan célokat lehet kitűzni. Nyilvánvaló, hogy mindennek a dokumentálása „kockás papíron” gyakorlatilag lehetetlen, a HR hatékony működését az ESG-célkitűzések szempontjából is a digitalizáció biztosítja. És persze maga a „papírmentes iroda” koncepció is a fenntartható működés egyik pillére, hiszen a folyamataikat digitalizáló cégek nemcsak kevesebb hulladékot termelnek és energiát takarítanak meg, de gyorsabban és hatékonyabban működnek. A digitalizált HR-adminisztráció tehát nem csupán az ESG-jelentések elkészítését segíti, de maga is hozzájárul a fenntartható működéshez.
