Sajtófigyelő 2020.02.21., péntek
Lépéskényszerben a munkáltatók: gyakoribbá válhat a részmunkaidős foglalkoztatás
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra.
A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
A foglalkoztatást és a minimálbért illetően számos változás történt az év elején a hatályba lépő törvénymódosítások következtében. Ezek markáns eleme, hogy a munkavállaló kérésére a gyermek 4 éves koráig – amennyiben az alkalmazott 3 vagy több gyermeket nevel, akkor egészen 6 éves korig – a munkáltató köteles az általános teljes napi munkaidő felét részmunkaidős kontraktussá alakítani. A korábbi szabályozás a gyermek 3, illetve – az említett esetben – 5 éves koráig kötelezte a cégeket a munkaszerződés módosítására.
„A változtatás az álláspiacon tapasztalható fejleményekre reagál. A munkaerőhiány miatt a cégek egyre inkább nyitnak az itthon még kevésbé elterjedt foglalkoztatási formák felé. Miután idén sem várható érdemi változás a munkaerőpiacon, így szinte biztos, hogy ezen a téren további fejlődésre számíthatunk a társaságok részéről. Akik ebben a kérdésben nem követik a dolgozók igényeit, azoknak komoly kihívást fog jelenteni az alkalmazottak megtartása, ez pedig idővel versenyhátrányt okozhat a számukra” – hangsúlyozta Bedő Krisztina, az EY személyügyi tanácsadással foglalkozó csapatának partnere.
Több területen érezteti hatását az emelkedő minimálbér
A minimálbér év elejei emelése számos cég számára több területen is következményekkel jár. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás összegének növekedése, ami éves szinten a minimálbér kilencszerese. Azoknak a vállalkozásnak, ahol az alkalmazottak száma meghaladja ugyan a 25 főt, ám az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el az 5 százalékot, minden hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló után 1 449 000 forintot kell rehabilitációs hozzájárulásként 2020-ban befizetnie.
…
Felszólítást kapott az Orbán-kormány a bérek miatt
A közszolgáltatásban (közúti közlekedés, vasúti közlekedés, posta, vízművek) működő, közel 140 ezer munkavállalót képviselő szakszervezetek közös közleményt adtak ki csütörtökön.
A közszolgáltatásban működő szakszervezetek arra szólították fel a kormányt, hogy február 25-ig hívja össze a Közszolgáltatói Vállalkozások Konzultációs Fórumát (KVKF), és érdemi ajánlattal álljon elő a vállalati bértárgyalások elkezdéséhez. Arra is emlékeztetnek, hogy a szakszervezetek legalább kétszámjegyű bérfejlesztést követelnek.
“Amennyiben erre nem kerül sor és nem születik a szakszervezetek számára elfogadható tárgyalási ajánlat, akkor a szakszervezetek február végén kollektív munkaügyi vitákat kezdeményeznek az érintett vállalatoknál. Ez a sztrájk folyamatának elkezdését jelenti, amit a közlekedés területén rövid időn belül az összehangolt figyelmeztető sztrájkok meghirdetése követhet” – olvasható a KVKF munkavállalói oldalának közleményében.
…
Egyre több munkavállaló él az öngondoskodás lehetőségével
Egyre többen tesznek egyre többet az anyagi gondoktól mentes nyugdíjas évekért – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár 2019-es eredményeiből. Az ország egyik legnagyobb nyugdíjpénztárához ugyanis tavaly minden korábbinál magasabb összegű egyéni befizetés érkezett, a taglétszám pedig meghaladta a 231 ezret. A pénztár tagjai tavaly összesen több mint 17,5 milliárd forintot tettek félre nyugdíjas éveikre, ami 6,1 százalékos bővülést jelent a 2018-as év 16,5 milliárd forintos eredményéhez képest. Ezzel az egyéni befizetések már több mint 77 százalékot tettek ki a pénztárhoz érkező összes befizetésen belül. Ezzel egy időben az egyéni befizetések emelkedése mellett a munkáltatói befizetések visszaestek 2018-hoz képest, mintegy 24 százalékkal. Míg 2018-ban a munkáltatók több mint hétmilliárd forinttal járultak hozzá munkavállalóik időskori anyagi biztonságához, addig tavaly ez az érték 5,3 milliárdra csökkent.
A vidéki öngondoskodók száma kismértékben, de nőtt év közben, de az újonnan érkezők jellemzően Budapesten és Pest megyében élnek. A tavalyi év első felében az új belépők 63 százaléka kötött szerződést a fővároson és Pest megyén kívül, a másodikban 65 százalékra emelkedett ez az arány. A főváros és Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak a legnagyobb számban, akik csatlakoztak az OTP Nyugdíjpénztárhoz, ezeken a területeken több mint öt százalékkal nőtt az újonnan belépők száma.
…
Semmi extra, „csak” erről a pár számról kell most megállapodnia Európa vezetőinek
A ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
…
Nem mindenki örülne annak, ha kutyákat engednének a munkahelyekre
A Cafeteria TREND Magazin és a Klicker Consulting csapata arra vállalkozott, hogy a pawer.hu tematikus konferencián összegyűjtsék, hogy mik a kutyás munkahelyek, képzések, fejlesztések sikerkritériumai – áll a magazin közleményében. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen pozitív vagy éppen negatív hatása lehet annak, ha kutyák vannak a munkahelyen vagy éppen a fejlesztési folyamatokban.
A konferenciát megelőzően 136 munkavállaló és 97 vezető megkérdezésével vizsgálták azt, hogy miként vélekednek erről a területről a munkatársak. A kutatás első körben azt vizsgálta, milyen hatása lehet a kutyák jelenlétének munkahelyi környezetben. A válaszadók 26 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten pozitív hatása van a kutyák munkahelyi jelenlétének, míg 24 százalék szerint ez a hatás inkább pozitív. 47 százalék szerint megosztaná a munkavállalók véleményét az állatok munkakörnyezetben való megjelenése. Emellett mindössze 3 százalék tartja ezt kifejezetten negatívnak. A vezetők válaszai pozitívabbak az átlagnál. Náluk 27 százalék mondta azt, hogy kifejezetten pozitív hatásra számít, míg 31 százalék szerint inkább pozitív hatása lenne.
…