Sajtófigyelő 2020.03.02., hétfő
Néggyel több munkanap dobhat a GDP-n
A Pénzügyminisztérium és az elemzők 0,2-0,3 százalékpontos idei növekedési többlettel kalkulálnak a naptárhatás figyelembevételével.
Az idén a tavalyinál néggyel több munkanap lesz, ami 0,3 százalékponttal emelheti a gazdasági növekedés ütemét – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi bruttó hazai termék (GDP) közlése utáni sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy 2019-hez képest ebben az évben több munkanap lesz, amiben a szökőév miatti plusz egy napnak is van szerepe. Ennek köszönhetően a 2020-as gazdasági növekedés 0,3 százalékponttal lehet magasabb. A naptárhatással igazított adaton és a nemzetközi összehasonlításban használt, naptárhatással és szezonalitással igazított számokon ez természetesen nem látszik. Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója lapunknak azt mondta, hogy a pluszmunkanapok idei hatása 0,20-0,25 százalékpontos lehet. Az idei első negyedévben és az utolsóban lesz két-két munkanappal több a tavalyihoz képest, az előbbiben az egyik pluszmunkanap a szökőévből adódik.
…
Blama a munkaerőpiacon: mindenki olyat akar dolgozni, amire nincs szükség
Tavaly a munakerőpiacon jelentősen megnőtt a kékgalléros munkavállalók iránti kereslet. A legnagyobb hiány lakatosokból, hegesztőkből és segédmunkásokból volt, miközben divatos állás lett a mentőtiszt és a postai kézbesítő, de a legtöbben olyan munkahelyre vágynak, ahol utazni lehet.
A Workania állásportál legújabb felmérése szerint 2019-ben 60 százalékkal megnőtt a kékgalléros álláshirdetések száma az egy évvel korábbihoz képest. Mindeközben az alacsonyabb végzettségű álláskeresők is egyre nagyobb hatékonysággal használták az online álláskeresést: átlagosan 11 százalékkal megnőtt az állásajánlatokra bejövő reakciók száma, az érettségizett felhasználók 35 százaléka, a szakközépiskolát végzettek 19 százaléka, valamint az általános iskolai végzettséggel rendelkező jelöltek 17 százaléka pedig jelentkezett is valamilyen állásra.
Kiket kerestek leginkább?
A Workania.hu oldalon 2019-ben meghirdetett három leggyakoribb pozíció sokmindent elárul a hazai munkaerőpiac igényeiről, ugyanis leginkább géplakatost, munkást, valamint hegesztőt kerestek, de a lista további része sem indul el más irányba: raktáros, épületlakatos, CNC gépkezelő, villanyszerelő, operátor, szerelő/javító, karosszérialakatos, CNC programozó, eladó, adminisztratív alkalmazott, valamint segédmunkás a sorrend. Szembetűnő, hogy továbbra is leginkább a gyártás-termelés, a gépipar, az építőipar valamint a kiskereskedelem dominált, ezeken belül is egyértelműen a hiányszakmákat magukba foglaló kékgalléros állások ismétlődtek.
Kik jelentkeztek?
Mindeközben kiderült az is, hogy a magyar álláskeresők teljesen más irányban helyezkednének el, és szívesebben lépnének ki az irodai környezetből, így inkább az utazást lehetővé tévő állások iránt érdeklődtek. Az elmúlt évben a Workania oldalán a legtöbb pályázó a steward/légiutas-kísérő pozícióra érkezett, majd az idegenvezető és a coach következett. Ezen felül olyan jól fizető, trendi területeken dolgoznának az álláskeresők, ami speciális tudást igényel: ilyen például a CRM specialista, a grafikus, vagy éppen a marketing menedzser. Meglepő, de a bejövő jelentkezések számát tekintve 2019-ben divatszakmának számított a mentőtiszt, a postai kézbesítő, valamint az au-pair is.
…
Óriási változás lesz a magyar munkahelyeken: ezt minden munkavállalónak tudnia kell
Néhány hónapon belül kötelező lesz az etikai bejelentő rendszer kialakítása minden ötvennél több főt foglalkoztató vállalkozás számára – hívták fel rá a figyelmet szakértők. A közérdekű bejelentők megóvása érdekében ugyanis az eddiginél is szigorúbb kereteket vezet be egy új, európai uniós irányelv, amit 2021. decemberéig a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni.
Tavaly év végén hatályba lépett az úgynevezett “whistleblowing” uniós irányelv. A szabályozás célja, hogy minden eddiginél nagyobb védelmet adjon azoknak a személyeknek, akik szervezetükön belül visszaélést tapasztalnak és arról bejelentést tesznek. A legfontosabb változás, hogy minden ötvennél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve – bizonyos létszámkönnyítési lehetőséggel – az állami szektor számára is kötelező lesz az etikai forródrót kialakítása, amely működhet személyesen, online, e-mailben, telefonon keresztül vagy panaszdoboz segítségével is – hívják fel a figyelmet az EY szakértői.
Bár Magyarország egyike annak a tíz EU-tagállamnak, ahol már most átfogó szabályozás védi az alkalmazottakat, hazánkban mégis csak a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki bejelenti, ha visszaélést tapasztal. Az EY egy korábbi felmérése szerint a vállalatok közel 80 százalékánál ráadásul nincs semmilyen mód az ilyen jellegű észrevételek megosztására, az irányelv így új kötelezettségeket hoz a gazdasági szereplők többsége számára.
…
Pont feleakkora az átlagnyugdíj Magyarországon, mint az átlagkereset
És 2020-ban tovább nyílhat az olló, bár a koronavírus miatt visszafogottabb lehet a bérnövekedés, mint amiről tárgyaltak eddig a cégek.
Szerda reggel publikálta a tavaly decemberi kereseti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, a jelentésből pedig azt is megtudhattuk, hogy az előző év utolsó hónapjában a nettó átlagkereset pont kétszer akkora volt, mint az átlagnyugdíj összege. A statisztikai hivatal szerint a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 270 200 forint volt decemberben, miközben az átlagnyugdíj összege valamivel meghaladta a 135 ezer forintot 2019 folyamán. Míg utóbbi egy konstans összeg, az év során, amit mindenkor az év eleji emelés határoz meg (illetve kis részben az év végi korrekció az inflációs folyamatok miatt, amikor erre szükség van, figyelmen kívül kell hagyni viszont a prémiumot, mert az nem épül be a járandóságokba), addig a bérek az év során is változnak.
Erre vezethető vissza, hogy a KSH jelentése szerint miközben decemberben 270 ezer forint felett volt a nettó átlagkereset, az év egészét tekintve 244 600 ezer forint adódik. Az eltérést a januárihoz képest év közben végrehajtott béremelések jelentik, illetve év vége felé az ilyenkor szokásos egyéb kifizetések is emelhettek a nettón. Így jutottunk el oda, hogy tavaly év végén a nettó átlagkeresettel rendelkezők kétszer akkora összegre voltak jogosultak, mint a nyugdíjasok. Szintén a KSH statisztikáiból tudtuk meg azt is, hogy tavaly a bérek reálértelemben 7,7 százalékkal nőttek, miközben a nyugdíjasoknál évközi korrekcióra volt szükség annak érdekében is, hogy az infláció miatt nem szenvedjenek értékvesztést.
…
Jó hír a cégeknek: átalakul a képzési támogatás
Rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, új lehetőségként pedig már munkahely-fenntartásra is igényelhető a támogatás.
Módosulnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtható képzési támogatás szabályai – hívja fel a figyelmet a Deloitte. A kedvező változásoknak köszönhetően rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, és új lehetőségként már nem csupán munkahely-teremtésre, hanem munkahely-fenntartásra is igényelhető lesz a támogatás. A képzési támogatás szabályrendszerének új alapjait a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és annak végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet teremti meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a képzési támogatás korábbi szabályozását.
Mire lehet fordítani a támogatást?
A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott képzési támogatás egy olyan vissza nem térítendő támogatás, amely a vállalatnál zajló külső és belső képzések finanszírozására fordítható. A támogatás mértéke az elszámolható költségek (pl. oktatók és a képzésen résztvevők személyi jellegű ráfordításai, adminisztrációs költségek, útiköltség és szállás) 50 százaléka lehet, mely egyes esetekben tovább növelhető 70 százalékig. A támogatás maximuma a képzésben részt vevő személyenként legfeljebb 4,000 eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatás teljes összege kedvezményezettenként és képzési programonként pedig maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget lehet.
…