Sajtófigyelő 2020.03.04.
Rég volt ilyen alacsony az euróövezeti munkanélküliség, mint most
A piaci várakozásokkal összhangban közel 12 éves mélyponton stagnált a munkanélküliségi ráta az euróövezetben januárban.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott jelentés szerint az euróövezet 19 tagállamában a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással 7,4 százalékon – 2008 májusa óta a legalacsonyabb szinten – állt januárban, csakúgy mint az előző három hónapban. Az Európai Unió 27 tagállamában 6,6 százalékon stagnált a munkanélküliségi ráta, ami a havi statisztikai adatok közlése, 2000 januárja óta a legalacsonyabb szint. Az EU-ban is zsinórban a negyedik egymást követő hónapban maradt változatlan a munkanélküliségi ráta.
Egy évvel korábban, 2019 januárjában az euróövezetben még 7,8 százalékon, az EU-ban pedig 6,9 százalékon állt a mutató. Januárban 14 millió 86 ezren voltak munka nélkül az Európai Unióban, ebből 12 millió 179 ezren az euróövezet tagországaiban. A decemberivel összevetve a munkanélküliek száma az EU-ban 16 ezerrel, az euróövezetben pedig ezerrel emelkedett. A 2019. januárival összevetve az EU-ban 746 ezerrel, az euróövezetben pedig 593 ezerrel fogyatkozott a munkanélküliek száma.
…
Minden negyedik magyar ismer ilyen embert: kegyetlenül sokan fusiznak így
Az európaiak 33 százaléka, a magyarok 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik, miközben uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék azok aránya, akik be nem jelentett fizetett tevékenységet végeztek az elmúlt 12 hónapban – derült ki az Európai Bizottság felméréséből a feketemunka jelenségéről, amelyet hétfőn ismertettek.
A bizottság közleménye szerint a feketemunka legjellemzőbb esetei közé tartozik, amikor egy kereskedő, illetve szolgáltató nem ad számlát az elvégzett munkáról. A felmérésben megkérdezettek egytizede nyilatkozott úgy, hogy fizetett az elmúlt évben számla nélkül szolgáltatásért, Magyarországon ez az arány 15 százalék volt.
A válaszok alapján a legtöbb feketén nyújtott szolgáltatás között az első helyen a ház körüli javítási és felújítási munkák állnak. Erről az unió egészében a válaszadók 30 százaléka, Magyarországon 33 százaléka nyilatkozott így. Második helyen a fodrászati és szépségápolási kezelések állnak uniós szinten 27 százalékkal, Magyarországon 48 százalékkal.
Uniós szinten a válaszadók 19, míg Magyarországon 30 százaléka monda azt, hogy az autók, mobiltelefonok és egyéb tárgyak javítása esetében tapasztaltak feketén végzett munkát. Megjegyezték továbbá, hogy az élelmiszer-vásárlás során az uniós válaszadók 16 százaléka, a magyar válaszadók 40 százaléka találkozott azzal, hogy nem kapott számlát a termékért.
Az Európai Bizottsági arról is beszámolt, hogy kampányt indított a feketemunka és a feketefoglalkoztatás felszámolásáért. A kezdeményezés arra kívánja felhívni a munkavállalók, a vállalkozások és a szakpolitikai döntéshozók figyelmét, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás megfosztja a munkavállalókat attól, hogy szociális védelemben részesüljenek, torzítja a cégek közötti versenyt, és óriási veszteséget okoz az államháztartásoknak.
…
Megvan, miket érint a minimálbér változása
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér összege 2020. január 1-jén – 8 százalékos növekedéssel – 161 ezer forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum havi összege 216 ezer forintra nőtt.
Sok vállalatvezető nem is gondol rá, de a minimálbér-emelés miatt számos juttatás és kedvezmény értékhatára is megváltozott, illetve ez azokra a társadalombiztosítási kötelezettségekre és ellátásokra is kihat, melyek jogszabályban rögzített értékei a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez igazodnak. A MAZARS szakértőinek legfrissebb jelentése a változás legfontosabb vállalati következményeit foglalja össze.
Szja-t érintő változások
A kifizető személyenként és évente egy alkalommal – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – 16 100 forintot meg nem haladó, úgynevezett csekély értékű ajándékot juttathat magánszemélyek részére kedvezményes adózású „egyes meghatározott juttatásként”. Ezen túl, a kifizető által tartott rendezvényeken a résztvevőknek juttatott ajándéktárgy szintén kedvezményesen adózhat, ha egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát, azaz január 1-jétől a 40 250 forintot. (Mindkét juttatás megfelelő adókezelése érdekében egyéb körülményeket is vizsgálni kell.)
…
ITM: Fontos az informatikai szakemberek biztosítása a munkaerőpiac számára
A kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a jól képzett informatikai szakembereket a magyar munkaerőpiacnak – mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkár kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kedden elindult a Programozd a jövőd! projekt gyakornoki programja, amelynek célja, hogy az informatikai szakon tanuló egyetemi hallgatók – pénzkereset mellett – gyakornokként munkatapasztalatot szerezzenek, és ne hagyják félbe egyetemi tanulmányaikat – közölte.
Solymár Károly Balázs azt mondta, hogy középtávon 22 ezer és 25 ezer közötti informatikus hiányzik, a szektor közvetett hatásával legalább 72 ezer munkavállalónak adna munkát.
Rámutatott: a Programozd a jövőd! projekt egyik kiemelt célja, hogy az informatikai ágazatban emelkedjen a szakképzett diplomások száma.
…
Erről kevesen mernek beszélni: ezért boldogtalanok a magyar melósok
A munkahelyváltásnak, vagy annak, hogy valaki boldogtalan a munkájában, vagy egyenesen utálja az állását, sok oka lehet az unalmas folyamatoktól kezdve a túl kevés fizetésen, állandó túlórázáson át odáig, hogy a főnök elviselhetetlen. A legtöbben, amikor már tényleg kritikussá válik a helyzet, elkezdik fontolgatni a váltást, de ezt egyrészt nem mindenki teheti meg, másrészt van más megoldás is. Összeszedtük, melyek a leggyakoribb háttérokai a munkahelyi boldogtalanságnak, és mutatjuk azt is, mi a megoldás.
Arról viszonylag kevés statisztika áll rendelkezésre, hogy miért utálhatja valaki a munkáját, vagy miért boldogtalan a pozíciójában, a munkahelyváltás okairól viszont már több felmérés született. Persze ez nem tükrözi teljesen a vizsgált kérdést, mert attól, hogy valaki boldogtalan még nem feltétlenül vált, vagy attól hogy vált valaki, még nem feltétlenül utálta korábbi munkahelyét. Azonban az adatokból így is kitűnik, mik azok a faktorok, amik miatt igenis elhagyják, vagy elhagynák legszívesebben a magyarok a munkahelyüket.
Az Eurostat kutatása (2017-es adatokkal dolgozva) felmérte a munkahelyváltás okait, és azt állapította meg, hogy a fizikai mindkét nem esetében a leggyakrabban szerepet játszó tényező (férfiak 35% vs. nők 37%) a magasabb jövedelem. Ezt követi a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet minősége, valamint a leggyakoribb 5 tényező közé férfiak esetén a kihívás és fejlődési lehetőség, míg a nők esetén a jobb beosztás került be.
Irodai dolgozóknál már más a helyzet: váltáskor a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen férfiak esetén, a nőknél maradt első helyen a magasabb jövedelem. Ezeket a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága/kiszámíthatósága és a kevesebb munkahelyi stressz. A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték előtérbe a munkahelyváltás során.
Egy még frissebb felméréséből viszont az derült ki, hogy a magasabb jövedelem sem döntő minden korosztály számára: a 35 alatti korosztály munkahelyváltással kapcsolatos indokai között a magasabb jövedelem mellett az idősebbek véleményéhez képest nagyobb arányban szerepeltek a vezető személyét érintő vagy a munkakörnyezettel és munkahelyi szolgáltatásokkal kapcsolatos megfontolások is. Az idősebb korosztályokhoz képest viszont kevésbé érdekli ezt a csoportot a munkaszervezés, a pihenőidő mértéke és a munkahelyi stressz. Mint ahogy az is, hogy mennyire stabil vállalatnál dolgoznak. Annál fontosabb a 35 év alattiak számára viszont, hogy figyelembe vegyék a véleményüket, hogy szakmailag fejlődhessenek a munkahelyükön, valamint főleg a nem irodai munkát végzők esetében a munkaidejük rugalmassága.
…
Csak semmi pánik!
Kríziskommunikációs gyorstippek koronavírus idejére
A nyomtatott és az online sajtó hetek óta a koronavírus terjedésével foglalkozik. A külföldi hírek karanténokról, üres utcákról, elszigetelődő városokról írnak, ennek pedig a magánéleti tényezők mellett óhatatlanul van egy elég erős munkahelyi aspektusa is. A multinacionális cégek dolgozói valószínűleg már most elkezdték megtapasztalni a vírus néhány előjelét (lemondott személyes találkozók, szigorúbb feltételekhez kötött üzleti utak, több otthonról dolgozó kolléga stb.) – ilyenkor kulcsfontosságú, hogy vezetőként/kommunikációs szakértőként megelőzzük a pánikot, eloszlassuk az ismeretlentől való félelmet és tudatos, tényekre alapozott kríziskommunikáció által segítsük a kialakult helyzet minél hatékonyabb kezelését. Nagy Ádám, a Komm365 blog szerzőjének cikkje.
Gyakorlati gyorstippek, hogyan, mikor és mit érdemes kommunikálni a munkavállalók felé egy hasonló krízishelyzet kapujában
#1: Tudatosság
Az első és legfontosabb, hogy hiába beszélünk krízishelyzetről és kríziskommunikációról, igenis szánjunk időt arra, hogy tudatos és strukturált legyen a kommunikációnk. Ha kapkodva elárasztjuk átgondolatlan üzenetekkel az összes belső kommunikáció csatornát, azzal sokkal nagyobb kárt tudunk okozni, mintha inkább szántunk volna még egy órát és egy gyors megbeszélést az egész pontosítására, jóváhagyatására, és csak utána küldtük volna ki az első üzenetet.
#2: Transzparencia
A transzparencia általánosságban is a hatékony belső kommunikáció egyik legfontosabb alappillére, de krízishelyzetben még jobban felerősödik a jelentősége. Ha a kollégák elől elhallgatunk információkat, vagy csak rész-információkat osztunk meg velük, az bizonytalanságot fog szülni, ez pedig idővel pletykák és hamis információk terjedéséhez fog vezetni – inkább kerüljük el ezt az egészet azzal, hogy már rögtön az elején megosztunk mindent a munkavállalókkal, amit tudunk.
#3: Tények
A kríziskommunikáció célja semmiképp nem az, hogy még nagyobb pánikot keltsen, épp ellenkezőleg: tényekre alapozva, objektíven és részletesen mutassa be az aktuális helyzetet, és eloszlassa a célközönség fejében lévő összes kérdést és tévhitet.
#4: Türelem
A gyorstippek listáján csak utolsó helyen szerepel ugyan, de legalább olyan fontos (ha nem fontosabb), mint az összes eddigi tényező: a türelem. Emberek vagyunk, mindannyiunknak családja, barátai, saját élete és habitusa van, és hasonló krízishelyzetekben a személyes prioritások bizony teljesen érthető módon felülírhatják a munkahelyi teendőket.
…