Sajtófigyelő 2020.03.09.
Koronavírus: hogy jár fizetés elharapózó járvány estén?
Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? Mikor járhat betegszabadság és táppénz? A legfontosabb tudnivalókat Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.
A koronavírus már Magyarországon is megjelent, így a magyar cégeket már közvetlenül is érinti a fenyegetettség. Emiatt a munkáltatóknak célszerű előkészületeket tenniük az esetleges fertőzés elkerülésére, illetve fel kell készülniük a fertőzésgyanú vagy a vírus konkrét megjelenése esetén felmerülő kérdésekre – hívja fel a figyelmet Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.
A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket azzal kapcsolatban, hogy járvány idején konkrétan mit kell tennie a munkáltatóknak és mit tehetnek az ezzel kapcsolatos munkajogi problémák kezelése érdekében. Emiatt úgynevezett pandémiás cselekvési terv kidolgozása javasolt, amelyben érdemes meghatározni a veszélyeztetettség csökkentése érdekében teendő megelőző lépéseket, az esetleges fertőzés megjelenésekor életbe lépő intézkedéseket, a felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenciákat, ellenőrizni kell a megfelelő belső kommunikációs csatornák és az esetleges munkahelyen kívüli munkavégzési feltételek működését. Ha szükséges, gondoskodni kell az üzletmenet, valamint az üzleti utak és események esetleges átszervezéséről.
A biztonságos munkakörnyezet fenntartása
A munkaadók egyik legfontosabb kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet fenntartása, aminek a járvány idején fokozott jelentősége van. A munkaadók mindenképpen tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik
a munkavállalók részletes tájékoztatása,
fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése,
a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése,
a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése.
Mindezek azonban számos munkajogi és adatvédelmi kérdést vethetnek fel, amelyeket alaposan át kell gondolni és szükség szerint megfelelően szabályozni.
Érzékeny kérdések
Érzékeny kérdés, hogy a munkavállalók kötelezhetők-e arra, hogy jelentsék, ha ők maguk megfertőződtek, vagy még inkább, ha kollégáikon gyanús tüneteket észlelnek. Mivel a munkavállaló nem veszélyeztetheti munkatársai egészségét és a cég működését, így ilyen előírások vélhetőleg bevezethetők, és célszerű is ilyen intézkedéseket hozni – állítják a Baker McKenzie jogászai.
…
Tényleg jön a sírig tartó munka: 10 év múlva 70 éves korunkig is dolgozhatunk
Szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – derült ki egy friss felméréséből.
A hazai cégvezetők 89 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam eléri a 80 évet 2035-re – derül ki a PwC-felmérésből. Amíg 1990-től kezdve évente átlagosan 0,24 évvel nőtt a várható élettartam, addig 2014 óta átlagosan 0,1 évvel. Ezt egyes években a növekvő halálozási számok okozták, amikor kifejezetten erős volt az influenzajárvány hatása.
Nem csak a magyar cégvezetők, hanem a kutatók is hasonlóan látják a nyugdíjkorhatár kérdését. Az OECD egyik elemzése szerint a gazdasági növekedés fenntarthatósága szempontjából pozitívum, hogy 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár, ugyanakkor szerintük később a korhatárnak lépést kellene tartania a várható élettartam emelkedésével. Az OECD azt is javasolta, hogy a jövőben szükség lenne arra, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kössék.
…
Sok magyar a kölcsönzött és a külföldi munkaerőnek köszönheti, hogy nincs munka nélkül
Nincs olyan szektora a magyar gazdaságnak, amit ne érintene súlyosan az egyre növekvő munkaerőhiány, van olyan vállalat Magyarországon, amelyik lényegében nem tudna munkaerő-kölcsönzés nélkül működni. Zakor Sándor, a munkaerő-kölcsönzésre szakosodott Prohuman tulajdonosával többek között arról beszélgettünk, hogyan alakult át a munkaerő-kölcsönzők szerepe a munkaerőhiány miatt, mennyire lesz megszokott, hogy egy-egy jelentősebb beruházásnál egyre nagyobb számban vetnek be vendégmunkásokat, ha a keresés célja, vagy határideje nem hagy más megoldási lehetőséget, vagy miért lehet jó mindez a magyar dolgozóknak is.
Idén bejelentették, hogy kezdeményezik a Prohuman tulajdonrészének visszavásárlását, amelyet 2014-ben a lengyel Work Service számára értékesítettek. Miért döntöttek így?
1996-ban két diáktársammal együtt alapítottuk meg az első cégünket, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztunk. Ez egy olyan időszak volt, amikor rengeteg multi jött az országba, mindenkinek munkaerő kellett, és azok a fiatal cégek, amelyek mindent elvállaltak, mint mi is, nagyon népszerűek lettek. A Prohuman 1997 óta van a piacon, és 2004-ben alakult önálló céggé. 2013-ban megkeresett minket a HR szolgáltatási piacon regionálisan vezető, a lengyel tőzsdén is jegyzett Work Service, külföldi piacokban gondolkoztak, így felvásárolták a cég 75 százalékát.Örültünk, hogy van egy nemzetközi cég, amelyik Oroszországtól Németországig minden piacon jelen van, azt gondoltuk, rengeteget fogunk tudni tanulni tőlük. Elkezdtünk együtt dolgozni, és jól is szerepeltünk, a Prohuman folyamatosan nőtt, egy idő után ez a kis ország és a hozzánk tartozó balkáni régió adta az egész cégcsoport üzemi eredményének több, mint felét.
Jelenleg közel 17 ezer munkavállalót foglalkoztatunk, az országban mi vagyunk a 4. legnagyobb munkáltató, közel 60 milliárdos árbevételünk van.
…
Eurostat felmérés: a vezető beosztásban dolgozók csupán egyharmada nő az uniós tagállamokban
Az Európai Unió tagállamaiban a vezető beosztásban dolgozók csupán egyharmada nő, Magyarországon azonban jóval nagyobb ez az arány, a vezetői pozíciókat 42 százalékban nők töltik be – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat), a nemzetközi nőnap alkalmából közzétett felméréséből.
2019-es adatok szerint az EU 27 tagállamában 6,7 millió ember töltött be vezető pozíciót, közülük 4,3 milli volt férfi és 2,4 millió nő. A tőzsdén jegyzett uniós vállalatok esetében a magas beosztású vezetőknek csupán a 18 százaléka nő, az igazgatótanácsokban pedig 28 százalék a nők aránya. Miközben az Európai Unióban a foglalkoztattak mintegy fele nő, a vezetői állásokban a nők alulreprezentáltak – hívta fel a figyelmet az Eurostatnak a nemzetközi közleménye.
A női vezetők aránya 2019-ben Lettországban volt a legmagasabb, 53 százalék. A balti államot Bulgária 49 százalékkal, majd Lengyelország (48), Észtország (46) és Szlovénia (44) követi. Magyarország Litvániával és Svédországgal azonos arányban – 42 százalék – foglalkoztat nőket vezetői státuszban. A legkisebb arányban Luxemburgban vannak a nők vezető beosztásban: az Eurostat mindössze 15 százalékot mért a valamivel több mint félmillió lakost számláló nagyhercegségben.
Az 2019-es kimutatás szerint az uniós tagállamokban a vezető beosztásban dolgozók csupán egyharmada nő, ez az arány 2012 óta változatlan.
…
Adósság letiltása munkabérből – mi az amiből nem vonható le a tartozás a jogszabályok szerint?
A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás esetén. De mik azok a jövedelmek, amelyekből nem lehetséges az adósság végrehajtása, letiltása?
A letiltás alól mentes juttatások – mik azokból amikből nem végrehajtható a tartozás, adósság? A Vht. tételesen felsorolja a letiltás alól mentes juttatások körét:
– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,
– a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,
– az anyasági támogatás,
– a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka,
– a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,
– a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,
– az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
– a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,
– a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
– a fogyatékossági támogatás.
…