Sajtófigyelő 2020.03.23.
Munkajogi útmutató koronavírus idejére
Ebben a tájékoztatóban a koronavírus (COVID-19) miatt kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozó főbb munkajogi kérdéseket gyűjtöttük össze.
(A tájékoztató 2020. március 20-án lett utoljára frissítve.)
Milyen szabályokat kell most alkalmazni?
A kormány 2020. március 18-án hirdette ki a 47/2020-as kormányrendeletet, amelynek a 6. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló bármely munkajogi kérdésben eltérjen a törvényi szabályozástól, ha erről meg tudnak egyezni. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony valamennyi tényezője (bérezés, munkaidő, munkaidő-beosztás, távmunka, szabadság stb.) egyeztetés tárgyává válhat munkáltató és dolgozó között. Az alább megadott válaszokhoz tehát mindig hozzá kell tenni azt, hogy ha a munkavállaló és munkáltató meg tudnak egymással egyezni, akkor gyakorlatilag bármilyen megoldás jogszerű. Közös megegyezést jelenthet akár az is, ha a dolgozó a munkáltató által készített dokumentumot aláírja, ezért mindig figyelmesen olvassuk el, pontosan mit javasol a munkáltató! Javasoljuk azt is, hogy ha van rá lehetőség, ne egyénileg egyeztessünk a munkáltatóval. A közös fellépés eredményesebb, és így senki sem marad magára hagyva. Keressük meg a szakszervezetet, az üzemi tanácsot, az üzemi megbízottat! Számos probléma megoldása jogi mérlegelés – pl. bírói döntés – kérdése, és csak az egyedi ügy körülményeit figyelembe véve értékelhető jogilag szabatosan. Válaszaink a tipikus esetekre igyekeznek fókuszálni.
Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a koronavírus kapcsán kialakult helyzetben, és mit tehet?
A munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Hogy ez mit jelent, azt mindig egyedileg kell vizsgálni. Jelentheti például fertőtlenítő szerek kihelyezését, maszkok kiosztását, vagy az otthoni munkavégzés elrendelését. A járványügyi helyzetben tájékoztatni kell a munkatársakat egyrészt magáról a járványról, másrészt a járvány miatt bevezetett intézkedésekről, munkaszervezési változtatásokról. Minél nagyobb a fertőzés veszélye, annál erősebb intézkedéseket kell tennie a munkáltatónak.
El kell-e mondanom a főnökömnek, ha a vírus tüneteit észlelem magamon a vírus kapcsán?
Igen. A munkavállalót is tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli. Saját magunk, és munkatársaink védelmében is szóljunk, figyeljünk egymásra.
…
A legfontosabb munkajogi és adatvédelmi előírások járvány idején
A koronavírus-járvány okozta szükséghelyzet jelentős kihívások elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat és hatósági iránymutatásokat, amelyek a munkáltatók számára a jelen helyzetben támpontot jelenthetnek.
Számtalan kérdést felvet, hogy milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak egy munkáltatónak, hogy jogszabályi keretek között tudjon eljárni, és eleget tudjon tenni a rá rótt rendkívüli járványügyi intézkedéseknek. A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy az esetleges szükségszerűen felmerülő gazdasági, szervezeti leállás munkaerőre, működésre és hatékonyságra gyakorolt negatív hatását minimálásra csökkentse.
A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat és hatósági iránymutatásokat, amelyek a munkáltatók számára a jelen helyzetben támpontot jelenthetnek. Néhány gondolat a részletes anyagból.
Pandémiás terv: A munkáltatónak ki kell dolgoznia egy pandémiás cselekvési tervet, ennek tartalmaznia kell a megfelelő eljárásrendeket és a fertőzésveszély csökkentésére, visszaszorítására vonatkozó lépéseket.
Munkavállalók ellenőrzésének adatvédelmi kérdései: Amennyiben a munkáltatók, akár kérdőíves, akár mérőeszközös módszerrel információt gyűjtenek a munkavállalók egészségügyi állapotáról, magáncélú külföldi utazásairól, az információgyűjtést megelőző kockázatértékelésnek kell alávetni. Fontos előírás, hogy a kérdőívek nem tartalmazhatnak az érintett egészségügyi kórtörténetére vonatkozó adatokat, valamint egészségügyi dokumentáció becsatolása sem igényelhető, emellett részletes tájékoztatást kell kidolgozni és garanciális intézkedéseket kell az adatkezelés jogszerűségének elősegítésére bevezetni, az ilyen célú adatkezelési jogalapok meghatározását végre kell hajtani, valamint az ilyen irányú ellenőrzési intézkedések megtételéhez érdekmérlegelési tesztek lefolytatását is el kell végezni.
…
Ne csak a cégeket, a munkavállalókat is védjék! – kérik a szakszervezetek
Gazdaságvédelem nem képzelhető el dolgozóvédelem nélkül – olvasható ki több szakszervezeti konföderáció közös állásfoglalásából.
Nemcsak a munkahelyeket, de a munkavállalókat is meg kellene védeni – írja közös közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a LIGA Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Ezzel a koronavírus-járvány miatt megalkotott gazdaságvédelmi akcióterv egyes rendelkezéseinek nem elégséges, illetve nem megfelelő voltára kívánják felhívni a figyelmet.
A szakszervezeti konföderációk szerint elhibázott döntés, hogy a munkáltató bármikor, minden korlátozástól mentesen módosíthatja a munkaidő-beosztást. Ez a szabály ugyanis aránytalan rugalmasságot vár el a dolgozótól, amely pont a jelenlegi helyzetben sok esetben nem megvalósítható. „Elfogadhatatlan, hogy a jogalkotó éppen ebben az évtizedek óta példátlan helyzetben hagyja védtelenül a munkavállalókat, tudva azt, hogy a munkavállaló nem egyenrangú tárgyalófele a munkáltatónak, különösen kiszolgáltatott jelen körülmények között” – írták arra, hogy a vonatkozó rendeletben rögzítették: a munkavállaló és a munkáltató külön megállapodásban eltérhet a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
A nyilatkozatot aláíró konföderációk nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány a munka világát érintő rendelkezésekről nem konzultált a szociális partnerekkel, pedig ennek szükségességére az Európai Unió és az Európai Szakszervezeti Szövetség kiemelten is felhívta a tagállamok figyelmét. „Megértjük, hogy a jelenlegi helyzetben erre korlátozottan nyílik lehetőség, azonban jelezzük, korábban elküldött javaslataink is reakció nélkül maradtak” – írták. „Nem követhető az a gyakorlat, hogy a munkavállalók jogai feláldozhatók a vállalkozások védelme érdekében!”
A szakszervezetek azt szeretnék, hogy
maradjanak meg a munkahelyek;
maradjanak meg a jövedelmek;
a szülők jövedelmek megtartása mellett maradhassanak otthon;
egy családból legalább egy szülő a gyerek mellett lehessen.
Ez viszont nem valósítható meg anélkül, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a kormányzat segítséget nyújtson.
…
Veszélyhelyzetben rugalmas a munkajog
A foglalkoztató egyoldalúan eltérhet a jogszabályoktól
A közszférában is elrendelhető az otthoni munkavégzés, mivel a munkavállaló és a munkáltató megállapodása az irányadó a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben. A felek alkuja a veszélyhelyzet megszűntét követő harmincadik napig felülírhatja még a munka törvénykönyvében foglalt szabályokat is. A munka törvénykönyvének átmeneti módosításáról szóló rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. A Munkástanácsok Országos Szövetségének összegzése szerint a módosítás célja, hogy a felek gyorsabban, rugalmasabban tudjanak megállapodni a járványügyi helyzet kezelése, illetve a munkahelyek megvédése érdekében.
További fontos változás az átmeneti időszakra, hogy a munkáltató egyoldalúan, a munka törvénykönyvében szabályozott közlési idő figyelmen kívül hagyásával is módosíthatja a munkavállaló beosztását. Szintén a munkáltatóknak könnyítés, hogy bármikor elrendelhetnek távmunkát vagy otthoni munkavégzést. Emellett a foglalkoztató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások többek közt a beléptetésnél elrendelhetnek szigorúbb ellenőrzéseket, illetve korlátozhatják a fertőzésgyanús betegek munkavégzését is.
Nemcsak a teljes munka törvénykönyvétől térhetnek el a munkaadók és a munkavállalók közös megegyezés alapján, de a kollektív szerződéseket sem lehet alkalmazni a veszélyhelyzet alatt, amíg a rendelet hatályban van. Kollektív szerződést szakszervezetek köthetnek.
…
Csak így szűnhet meg a munkaviszonyod a járvány alatt: ezt mindenkinek tudnia kell
A koronavírus-járvány miatt a kormány által elrendelt korlátozások a kis- és középvállalkozásokat, de akár a nagyvállalatokat is abba a helyzetbe kényszeríthetik, hogy nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek. Számos vállalkozásnál ezért a munkaviszony megszüntetésének lehetősége kiemelt kérdéssé válhat a következő időkben. A ügyvédi szakértők ennek kapcsán összefoglalta, hogy a munkáltatók a koronavírus járványra hivatkozással miként szüntethetik meg jogszerűen a munkavállaló határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyát.
Munkáltatói felmondás határozatlan idejű munkaviszony esetén
Általános szabály, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, amennyiben az megfelelően (valós, világos és okszerű) indokolva van. Önmagában azonban az iparági okok, vagy például a megrendelések kiesése nem mentesít a foglalkoztatási kötelezettség alól. Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy az ne járjon a munkaviszony megszüntetésével. Erre többféle megoldás is létezik: ilyen például az otthoni munkavégzés (home office), vagy távolléti díj állásidőre történő fizetése.
Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azt is fontos kiemelni, hogy egy járványügyi intézkedés önmagában nem lehet a munkaviszony munkáltatói felmondásának indoka, mivel az nem függ össze a munkavállaló magatartásával, képességeivel vagy egészségi alkalmasságával, illetve a munkáltató működésével. A rendkívüli intézkedések következtében azonban a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért eredményezhet mentesülést. Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása, stb.) a munkáltató anyagi helyzetét olyan mértékben rendítik meg, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani a tartós foglalkoztatást, a felmondás indokaként alappal lehet hivatkozni azokra a koronavírus okozta gazdasági hatásokra, amelyek átszervezéshez és/vagy munkakör(ök) megszüntetéséhez vezetnek. A fenti indokok vonatkozásában egy esetleges jogvitában a felmondást megtámadó munkavállaló – a bírósági joggyakorlatnak megfelelően – nem hivatkozhat arra, hogy az átszervezés célszerűtlen, gazdaságtalan volt, mert ezeket az indokokat a bíróság nem vizsgálja.
Munkáltatói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt megfelelő indoklással ellátott felmondással többek között akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik valamilyen elháríthatatlan külső ok következtében. Ennek a kitételnek a munkáltatót érintő – de tágan nem értelmezhető – vis maior helyzetek felelnek meg, vagyis amelyekre a munkáltatónak semmilyen ráhatása, befolyása nincs. A szakértő álláspontja szerint a koronavírus miatt elrendelt intézkedések az adott eset összes körülményének vizsgálatától és annak eredményétől függően vis maior tényállásnak minősülhetnek. Mindemelett fontos megemlíteni, hogy a fenti munkáltatói felmondások esetében a munkavállalót a felmondási időre járó bér és – 3 évet meghaladó munkaviszony esetén – végkielégítés illeti meg.
…
Itt a segítség az otthoni munka megszervezéséhez: elkészült a kézikönyv
Bárki ingyenesen letöltheti a Hogyan dolgozz otthon? című kézikönyvet, amely a hibrid modellben működő e-kereskedő saját tapasztalatain alapul, és gyakorlati tippekkel szolgál az otthonról dolgozni kényszerülő magánembereket és vállalkozások számára.
A jelenlegi koronavírus-járványt megelőzően az Extreme Digitalnál korábban még sosem volt szükség arra, hogy a munkatársak tömegesen dolgozzanak távmunkában, ám a fertőzésveszély miatt a vállalat ezen a héten teljes back-office csapatát távmunkára állította át néhány napos előkészületet követően. A csaknem kétszáz fős stáb tagjai napi munkájuk során mintegy félezer beszállító partnerrel van napi kapcsolatban, hogy folyamatosan lekövethesse az aktuális piaci igények alakulását, így például a fertőtlenítő és tisztítószerek iránti megnövekedett igényt.
A cég munkatársai a Microsoft Teams platformját, a Slack kollaborációs platformot és a Skype-ot használják a távmunka során. A felhőalapú szolgáltatások mellett keretrendszer, miniszabályozás és új folyamatok kialakítására is szükség volt ahhoz, hogy a gyakorlatban is hatékonyan működhessen a cég. Ahhoz, hogy az egyes projektek otthonról menedzselve se csússzanak el, önmagában nem volt elegendő a felhőalapú szolgáltatások bevezetése, a működés struktúráját is átdolgozták. A cég a csoportvezetők számára napindító és -záró videokonferenciát vezetett be, a dolgozók a nap végén feladatriportokban számolnak be napi tevékenységükről. Ezért döntött úgy a cég vezetése, hogy más hazai vállalkozásokkal, magánemberekkel is megosztja a távmunkából való hatékony működési struktúráját.
A segédanyagot a cég honlapjáról ingyenesen le lehet tölteni.
…
Munkaerőpiaci különbségek
Sok munkavállaló elvesztette az állását, miután a nagyobb gyárak leállították a termelést. Az élelmiszerboltokba viszont munkaerőt keresnek, mert túlterheltek a dolgozók. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ugyan a korábbi roham csillapodott az üzletekben, de a helyzet még mindig kiszámíthatatlan.
Korábban a győri Audi és a szentgotthárdi Opel gyár, szerdán pedig a Suzuki gyár is közölte, hogy a koronavírus járvány terjedésének kockázata miatt leállítja a termelést. A rendkívüli intézkedés hatására sok dolgozó veszítette el a munkáját.
Túlterheltek és kevesen vannak viszont az élelmiszer bolti kiszolgálók. Sok helyen keresnek raktári dolgozókat, árufeltöltőket, eladókat vagy éppen pénztárosokat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a korábbi roham csillapodott ugyan, de a szokásosnál még mindig magasabb a forgalom a boltokban, főként a Balaton környékén.
…
Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust
Ellépték a világot az internethez kapcsolódó dolgok, az emberi felhasználók nélküli online eszközök hálózatára már van külön kifejezés is. Ez az Internet of Things (IoT), a dolgok internete. Az ilyen eszközök közé tartoznak például a távolról, az okostelefonunkon keresztül beindítható mosógépek, a telefonunkat értesítő okoscsengők vagy inkább videós kaputelefonok, vagy az adatkapcsolattal felszerelt szenzorok, amelyeket számtalan helyen használnak a nagy gyáraktól a szántóföldekig.
Az egészségügyi területen is egyre népszerűbbek az online orvosi eszközök, például a wifi-kapcsolattal szerelt szívritmus-szabályzó vagy a beteg adatait a felhőbe elmentő intelligens vérnyomásmérő. Létezik természetesen okoslázmérő is, amelyről most kiderült, hogy kiváló fegyver lehet a koronavírus elleni harcban. Az okoslázmérő egy telefonos applikációhoz továbbítja az adatokat, amelyeket a felhasználók a tüneteikkel együtt feltölthetnek egy központi adatbázisba.
A New York Times számolt be a Kinsa Health nevű cégről, amely az Egyesült Államokban több mint egymillió okoslázmérőt értékesített vagy osztott szét, ennek köszönhetően körülbelül kétmillió emberről jönnek be hozzájuk adatok. A cég így gyakorlatilag valós idejű információkkal rendelkezik ennek a kétmillió embernek az egészségi állapotáról kapcsolatban, mivel az okoslázmérők által a felhőbe feltöltött adatokból az aktuális helyzetet mutató térképet lehet felépíteni. (Mindez csak névtelen adatokkal lehetséges, hiszen az egészségügyi információk még az USA-ban is kiemelten érzékeny személyes adatnak számítanak.) Az okoseszközök felhasználói már megszokhatták, hogy az adott készülék üzembe helyezésekor el kell fogadni a felhasználás feltételeit, amelyben általában kikötik, hogy az anonimizált adatokat csak a szolgáltatás elemzésére, javítására használják fel, és így az egyes felhasználók információit – jó esetben – úgy titkosítják, hogy ne lehessen visszakövetni, melyik ügyfél testhőmérsékletéről van éppen szó.
A Kinsa Health már korábban is bizonyította, hogy ezzel a technológiával képesek voltak előre jelezni például egy influenzajárvány terjedését, most pedig azt állítják, hogy valós időben képesek követni a koronavírus fertőzést is. Ez azért fontos, mert erre az amerikai járványügyi hatóság, a CDC sem volt képes – ahogy több más országban, köztük Magyarországon is a tesztelési kapacitás hiánya a legnagyobb probléma a járvány elleni hatékony fellépésben. Ami az influenzát illeti, a Kinsa az elmúlt években rendre megelőzte a CDC-t, átlagosan két héttel azelőtt már tudták, merre terjed a kór, hogy a CDC frissítette volna járványkövető weboldalát, a FluView-t.
“A lázmérők adatait korai figyelmeztető rendszerként tudjuk használni, amiből megtudjuk, hogy merre terjed a betegség” – magyarázta a New York Times-nak Inder Singh, a Kinsa Health alapítója. A gyorsaságot az is magyarázza, hogy a lázmérők valós időben juttatják el az adataikat a cég központjába, míg a CDC rendszere több száz orvos és kórház heti jelentéseiből áll össze, így lényegesen lassabban tud csak frissülni.