Sajtófigyelő 2020.03.27.
Júniusra tetőzhet a járvány, már most 30-40 ezren váltak munkanélkülivé
Miután az Országgyűlés hétfőn nem adta meg a 4/5-ös támogatást annak a javaslatnak a tárgyalására, hogy a veszélyhelyzetben elrendelt intézkedések 15 nap után is hatályban maradhassanak, a kormánynak megoldást kellett keresni a helyzetre, mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az online kormányinfón, amelyet Szentkirályi Alexandrával együtt tartott.
Először azt kellett tisztázni, van-e lehetőség arra, hogy újabb 15 nappal meghosszabbítsák ezeket az intézkedéseket, mondta Gulyás. A veszélyhelyzet jogi szabályozása világos: azt a kormány rendeli el, és a végét is a kormány hirdeti ki. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések hatálya viszont csak 15 napig érvényes. Ennek lejárta után az Országgyűlésnek kell meghosszabbítania ezeket az intézkedéseket. A kormány elfogadta az Igazságügyi Minisztérium véleményét, hogy az Országgyűlés hatáskörét kiüresítené, ha a kormány újra és újra 15 nappal hosszabbítaná meg ezeket a döntéseket. Az valóban alkotmányosan kifogásolható helyzet lenne, ha a kormány újra és újra kiadná ugyanazokat a rendeleteket – jelentette be Gulyás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezért felül kellett vizsgálniuk, mit és hogyan lehet meghosszabbítani a már kiadott veszélyhelyzeti rendeletekből.
Egyetemek zárvatartása a hallgatók előtt: március 27-én jár le az a rendelkezés, hogy hallgatók nem mehetnek be az egyetemre. A kormány azt kéri a fenntartóktól, hogy saját hatáskörben hosszabbítsák meg a szünetet a hétfői és a keddi napon.
Bölcsődék, óvodák, köznevelési intézmények: A polgármestereket jelölték ki arra, hogy az óvodai és bölcsődei szünetet elrendeljék, de ez a joguk március 30-án megszűnik. A kormány azt kéri, hogy itt is a fenntartók, önkormányzatok, egyházak, alapítványok döntsenek a szünet fenntartásáról.
Beutazási tilalom, határzár: A belügyminiszter saját hatáskörben rendeli el egy utasítással a schengeni belső határ ellenőrzését.
Uniós egyeztetés: Az uniós állam- és kormányfők értekezletét is online formában tartják meg. Itt a magyar kormány egyetlen indítvánnyal él: a védőeszközöket vámmentesen lehessen behozni az Európai Unió területére.
A védekezés költségei: A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a költségvetésben minden szükséges forrás rendelkezésre áll a védekezéshez, de annak bizonyosan százmilliárdos költsége lesz az ország számára.
Lélegeztetőgépek: A kormány időben lépett, ennek is köszönhető, hogy több nyugat-európai országokhoz képest nálunk alacsony a fertőzöttek száma, de ez emelkedni fog, mondta Gulyás. A fertőzöttek 80-90 százaléka tünetmentes hordozó, nagyon ritka, hogy a koronavírus az elsődleges halálok. A halált a legtöbb esetben valamilyen másik súlyos betegség okozza. 2500 lélegeztetőgép van, és újabbakat is beszereznek.
Polgármesterek, kijárási tilalom: A kormányhivatalok több esetben adtak jogi útmutatót a polgármestereknek arról, hogy milyen intézkedéseket tehetnek meg a veszélyhelyzet különleges jogrendje idején. Az önkormányzatoknak nincs lehetőségük kijárási tilalmat elrendelni, erre csak a kormány jogosult, mondta kérdésre Gulyás. A kormányhivatal felülvizsgálja majd Sződliget és Polgár polgármestereinek saját rendeleteit a részleges kijárási tilalomról. Ha az indokolttá válik, a kormány nem fog habozni, azonnal bevezeti a kijárási tilalmat, és erről rögtön tájékoztatják a közvéleményt.
Újabb ágazatok kaphatnak járulékkedvezményt: Még a héten újabb ágazatokra terjesztik ki a járulékkedvezményt, jelentette be Gulyás. „Napi szinten szerepel ennek vizsgálata a kormány napirendjén, a kedvezményeket folyamatosan, a legérintettebb, legérzékenyebb szektorokra terjesztik ki.”
Munkanélküliség: Még nincsenek pontos adatok, de az látszik, hogy már márciusban is 30-40 ezer állás megszűnik. Áprilisban és májusban tömegessé válik a munkanélküliség az országban, százezres nagyságrendre lehet számítani, mondta Gulyás. A cél az, hogy három hónap után mindenkinek legyen munkája. Az álláskeresési járadék idejének meghosszabbítására vonatkozó kérdésre Gulyás azt mondta: a kormány elsődleges célja nem a segélyezés, hanem a munkahelyek lehetséges megtartása és a gazdaság újraindítása. Három hónap alatt azok is találnának munkát, akik adott esetben most elveszítették, vagy elveszítik a járványhelyzetben.
Nem korlátozzák az internetet, a magyar hálózat jó: Gulyás Gergely szerint a magyar internethálózat a világon a legjobbak közé tartozik, még a németek is irigykednek az itteni 4G-hálózat sebességére. Nem tartanak attól, hogy a megnövekedett forgalom problémákat okozna. Ha lesz ilyen, a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket.
Június-júliusra tetőzhet a járvány Magyarországon: Abban bízunk, hogy a magyar virológusok és matematikusok munkájával nagyjából megbecsülhető, mikor tetőzik a járvány – mondta Gulyás Gergely. Ez a miniszter közlése szerint előreláthatóan június-júliusra tehető. Szerinte akkorra kell felkészülnie az ellátórendszernek, de semmi sem teljesen biztos, folyamatosan a modellszámítások.
…
Rabszolgatörvény a négyzeten? A SZEF tiltakozik az MGYOSZ javaslatai ellen
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a két szövetség határozottan tiltakozik a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) többpontos javaslata ellen, amelyet a vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. Véleményük szerint ez ugyanis nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten. A nyilatkozat szövegét változtatás nélkül közöljük.
Döbbenten olvasták a szakszervezeteknél a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) frissen „összedobott” többpontos javaslatát, amelyet a vészhelyzetre hivatkozva a gazdasági válság kezelésére nyújtott be a kormánynak. Ez ugyanis első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten, ráadásul uniós jogokat sértő tartalommal – közölte felháborodva a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy a gyárosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. E véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szakszervezeti szövetség azonnali egyeztetést követel.
Általános felháborodással fogadták a MASZSZ-hoz tartozó szakszervezetek – is – a MAGYOSZ által összeállított, állítólag csak a vészhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomagot, amelynek előkészületeiről még csak nem is hallottak a szakszervezetek, így aztán természetesen el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag ugyanis pillanatnyilag nem más, mint a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – közölte Kordás László. A MASZSZ elnöke leszögezte: a MAGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, s ezzel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat. A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyárosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályai”. Csak, hogy mindenki értse: ez első olvasatra azt jelenti, hogy ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra. Kordás szerint ez a pont erősen ellentmond a vészhelyzeti intézkedésnek, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.
…
Így találhatnak egymásra a munkanélkülivé vált emberek és a cégek
A „B” terv nevű mozgalom azoknak a munka nélkül maradt, de dolgozni akaró embereknek szeretne segíteni, akik a kialakult járványügyi helyzet hatására veszítették el napi megélhetésüket.
A koronavírus miatt kialakult gazdasági helyzetben rengetegen veszítették el állásukat az elmúlt két hétben a rendezvény, konferencia, vendéglátás, szórakoztatás és turisztikai szektorban. Vannak azonban olyan iparágak, amelyek munkájára épp a jelenlegi körülmények között van égetően nagy szüksége az országnak, kapacitásaik azonban végesek. Így – ha csak átmenetileg is, de – munkaerő hiányban szenvednek. Ezt felismerve indította el kezdeményezését a Friends Club Hungary csapata a hirtelen munka nélkül maradt értékes munkaerő azonnali megsegítésére és azon szektorok támogatására, ahol most kiemelten nagy szükség van új munkavállalókra.
A kezdeményezés keretében az álláskeresők és a munkaadók egy frissen létrehozott oldalon keresztül tudják jelentkezésüket feltölteni:
http://friendshungary.hu/bterv/
Ezáltal pedig a munkaerő-túlkínálatot elvezetik oda, ahol éppen nagy szükség van új munkavállalók belépésére. A mozgalom március 17-én indult és egy hét alatt 6600 munkára jelentkező regisztrált a felületen, illetve 150 munkaadó cég csaknem 4000 munkalehetőséggel jelentkezett be az oldalra.
…
Surányi György a koronavírus-válságról: A kezelés egy lehetséges iránya
„Vannak pillanatok, amikor higgadt, hideg fejjel végrehajtott, határozott, széles összefogáson alapuló döntésekre van szükség. Ez nyilvánvalóan ilyen pillanat.” Ezzel a gondolattal indítottam hozzászólásomat 2008. október 8-án a Nemzeti Csúcson. Ma sem kezdeném másként, annak ellenére sem, hogy akkor javaslataimra nem volt kellő nyitottság. Mégis – bár a makrogazdasági környezet nem összehasonlítható – ezúttal is elengedhetetlen az összefogás és a szakítás a már korábban is idejétmúlt tabukkal.
Olyan külső és belső, eddig ismeretlen – emberi, egészségügyi és gazdasági – dráma kezdetén járunk, amely az ismeretek korlátozottsága ellenére is gyors, határozott, összehangolt programot igényel. A koronavírus által kiváltott, de már sokak által korábban előre jelzett válság már velünk van. De egyáltalán nem mellékes, hogy az áldozatok mekkorák lesznek és meddig tartanak. Ehhez a kibontakozó, súlyos gazdasági helyzet kezeléséhez egy lehetséges és nyilvánvalóan vitára ösztönző megközelítést vázolok fel.
A válság – a makrogazdasági számok felől közelítve – mennyiségi értelemben kiegyensúlyozott helyzetben érte a magyar gazdaságot. Igaz ez elsősorban a külső, főként a nettó devizaadósság alacsony szintjére, illetve az elmúlt három év gyors, a potenciálisat nagyjából kétszer meghaladó növekedési ütemre és az ezzel együtt járó magas reálbér emelkedésre. Ugyanakkor ez a növekedés egy erőteljesen prociklikus, a gazdaságpolitika minden ágára, tehát a költségvetési (benne az európai pénzek felhasználásával), a jövedelem- és különösen a monetáris politikára kiterjedő folyamat eredménye volt. Szerkezetében sem a leghatékonyabban alakult. Nem exportvezérelt, hanem elsősorban a belföldi kereslet és ezen belül a fogyasztás és a vitatható szerkezetű, főként állami, vagy ahhoz kapcsolódó magán-, valamint a jelentős mértékben túlárazott építési beruházások által húzott növekedés volt.
…
Költségvetési döntések
Az eddig bejelentett döntések iránya jó, a mértéke még jóval elmarad a szükségestől. Várhatóan több százezerrel emelkedhet a munkájukat elvesztők száma. A munkanélküli segély mai rendszere, három hónapos lejárata egy ilyen válságban nem alkalmas a családok megpróbáltatásainak még elfogadható mérséklésére. Átfogó és bátor lépés indokolt.
Ahogy a világban több helyen, nálunk is az elbocsátottak zsebébe kell közvetlenül pénzt, jövedelmet juttatni. Teljes veszteségkompenzációra sajnos nincs mód. De arra igen, hogy az elkövetkező talán 3-6 hónapnál nem hosszabb járvány idejét át lehessen vészelni. Ehhez legalább három hónapig, havonta és fejenként minden munkáját elvesztőnek 100 000 forintot, az eltartott gyerek után 50 000 forintot kellene adni a költségvetésből. Tehát azokat és azoknak a családját kell segíteni, akik munkájukat március elseje után veszítették el (a munkaerőpiac összeomlása miatt a korábban, fél éven belül munkájukat elveszítettek számára is kiterjeszthető a rendszer).
…
A járványveszély miatt újabb intézkedéseket hozott a posta
Módosulnak a kézbesítési szabályok és a postai kiszolgálás rendje a koronavírus-járványveszély miatt – írta honlapján a Magyar Posta.
A hatósági házi karanténnal érintett címeken a posta felfüggeszti a személyes kézbesítést a karantén megszűnéséig. Ez azt jelenti, hogy az ajánlott, a tértivevényes és értéknyilvánításos levelek, valamint a hivatalos iratok, valamennyi utalvány (nyugdíj, kifizetési és külföldi) illetve csomagok érkezése esetén ezeket a küldeményeket nem kézbesíti a karantén ideje alatt. Ez időszak alatt azok a jogosultak, akik nincsenek karanténban, átvehetik a küldeményeket a kijelölt kézbesítési ponton. A küldemények kézbesítését a karantén lejáratát követően kísérli meg a posta a szokásos szabályok szerint.
A kézbesítő a karantén ideje alatt a közönséges levélküldeményeket a levélszekrénybe kézbesíti, illetve tájékoztatót is tesz mellé, ami a karanténra vonatkozó kézbesítési szabályokat ismerteti.
A Magyar Posta saját hatáskörben döntött arról, hogy a postai nyitvatartás első órájában elsőbbséget biztosít a kiszolgálásban a 60 év feletti, a járvány miatt fokozottan veszélyeztetett ügyfeleknek. Ez azt jelenti, hogy a reggeli nyitást követően a postai munkatársak az érkező 60 év feletti ügyfeleket előre veszik a kiszolgálásban, az intézkedés március 25-től már érvényben van, arról minden posta értesült. Ugyanakkor arra kérik az időseket, hogy lehetőleg maradjanak otthon, hiszen a posták zárt terek, ahol sok ember megfordul, ezért nem zárható ki a fertőzés veszélye minden óvintézkedés ellenére sem. Ha halaszthatatlan postai ügyintézésük van, akkor arra lehetőleg egy hozzátartozójukat kérjék meg.
…
Ideiglenesen csökkentik a munkaórákat és a fizetéseket a Centrál Médiacsoportnál
A médiacég jelentős racionalizálásba kezd a koronavírus okozta gazdasági helyzet miatt.
Néhány napja egy belsős e-mailben a működési költségek csökkentéséről tájékoztatta a munkatársakat a Centrál Médiacsoport tulajdonos-vezérigazgatója, Varga Zoltán, ma pedig arról küldött levelet, hogy minden munkatársra kiterjedő átmeneti munkaidő-csökkentést rendeltek el, amihez kapcsolódóan a béreket is csökkenti a kiadó – írja a Media1.hu.
„A kiadó felsővezetése több olyan döntést hozott, melyeknek egyetlen célja van: fenntartani a kiadó működését annak érdekében, hogy a járvány elvonultával meg tudjunk újulni, újra növekedési pályára állíthassuk a Central Médiacsoportot” – fogalmazott a portál szerint Varga a munkatársaknak küldött videoüzenetében.
A Central Médiacsoportnál a héten bevezetett költségcsökkentés egyszerre érinti a print és online magazinok előállítási és marketing költségeit – tette hozzá a lap. Az átmeneti munkaidő-csökkentés két óra mínuszt jelent: a munkatársak a napi 8 óra helyett 6-ot dolgoznak majd. (A médiacégnél több más vállalathoz hasonlóan távmunkában dolgoznak az alkalmazottak ezekben a napokban a koronavírus magyarországi megjelenése miatt.)
…