Sajtófigyelő 2020.04.01.
A járványnak egyszer vége lesz, de a világ már nem lesz ugyanolyan
Ezen a ponton már biztosra vehető, hogy a pandémiává vált koronavírus-járvány hatásai a 20. század nagyobb válságaiéval összemérhetők, és ez komolyan meg fogja változtatni az életünket. Az utóbbi hetekben rengetegen gondolkodnak azon, melyek lesznek azok a területek, amelyek valószínűleg a betegség lecsengése után sem térnek már vissza a korábbi normális kerékvágásba, hanem hosszú távon átalakulnak.
Mivel a kimeneteket egy sor jövőbeli esemény is alakítja még, ezek az előrejelzések egyelőre nem többek puszta spekulációnál. Ugyanakkor van köztük jó pár olyan, ami mellett komoly érveket lehet felsorakoztatni, ebben a cikkben ezekből mutatunk be néhány fontosat.
Globalizáció eddig és ezután
A kapitalizmus története elválaszthatatlan a globalizáció történetétől, a világgazdasági rendszer az évszázadok során több hullámban terjesztette ki csápjait a bolygó lakott részeire. A legutóbbi ilyen hullám az 1970-es évek végétől kezdődően tart, az elmúlt évtizedek során a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat a korábbi szintekhez képest elképzelhetetlen mértékben globalizálódott. A koronavírus viszont érzékeny pontokon vág oda a sokak szerint amúgy is döglődő globalizációra alapozott világrendnek, ezért sokan spekulálnak arra, hogy a járvány következtében eljöhet a részleges relokalizáció, vagy legalábbis az általunk ismert globalizáció végének kora.
A multinacionális vállalatok, amelyek az amerikai–kínai–európai kereskedelmi villongások miatt eleve az ellátási láncaik újraszervezésén gondolkodtak, most újabb lökést kapnak ahhoz, hogy központjukhoz közelebb telepítsék az egységeiket, csökkentve ezzel a kitettségüket egy a mostanihoz hasonló helyzetben. Ez az átrendeződés végső soron biztonságosabb ellátási láncokat eredményezhet.
…
Mit csinál a munkahelyekkel a home office globális tesztje?
A munka világát azon túlmenően is átalakíthatja a vírus, hogy teret nyerhetnek a bérmunka alternatívái. A járvány globálisan az otthoni munkavégzés fejlesztésére kényszeríti a cégeket a fehérgalléros munkakörökben dolgozó alkalmazottaik esetében, márpedig ha ezt egyszer jól kialakítják, akkor kérdés, mennyire tér majd vissza a munkavégzés a megszokott, irodai kerékvágásba. A home office-t bizonyos mértékig a munkavállalók is favorizálják a felmérések szerint, a cégeknek pedig maximum az lehet a baja vele, hogy úgy érzik, kisebb a kontroll a dolgozókon, és ettől csökkenni fog a produktivitás.
A home office világméretű tesztjével most kiderül, mennyire jogos ez az ódzkodás, a munkavállalók mekkora része tud így is hatékony lenni, és hogy mik az otthonról dolgozást segítő legjobb módszerek. A végeredmény akár az is lehet, hogy kevesebb irodahelyre lesz szükség, mert nem kell mindig mindenkinek bent ülnie a munkahelyen. Ugyanez az oktatásra is vonatkozik, a digitális tanórákkal hirtelen olyan mély vízbe dobták be az iskolákat az államok, amelybe normál körülmények között sosem merték volna, de a válsághelyzetből könnyen kieshetnek olyan gyakorlatok, amelyek aztán hosszú távon is velünk maradnak.
…
A gazdaságélénkítés egyik fő célja, hogy mindenkinek legyen munkája
A kormány a 2020-as költségvetés megalkotásakor egyszázalékos hiánnyal számolt, és nagyjából ugyanennyi tartalékot hagyott meg. Azonban nyilvánvaló, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási oldal nagyobb hiányt fog eredményezni, hiszen már most látható, hogy a bevételi oldalon nem folynak be bizonyos, korábban betervezett összegek – vélik a szakértők. Úgy gondolják, hatékony megoldás lehet a pénzösszegek átcsoportosítása, illetve egyes nagyobb beruházások határidejének kitolása.
Orbán Viktor kormányfő a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a vállalkozói érdekképviseletek vezetőivel folytatott videókonferenciáján jelentette be, hogy a kormány napokon belül bemutatja Magyarország történetének legnagyobb válságkezelési, a gazdaság újraindítását szolgáló akciótervét. „A válságkezelés és a gazdaság újraindítása céljából az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség”– mondta Orbán Viktor. Hozzátette, minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kellett elindítani, célul tűzve ki a növekedést, a mukahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését. „A jegybankkal közösen azt kell megszervezni, hogy miként lehet a monetáris és fiskális eszközöket úgy felhasználni, hogy a lehető legnagyobb lökést adják a magyar gazdaságnak” – fogalmazott Orbán Viktor.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke egy interjúban felhívta a figyelmet, hogy fontos, ne alakuljon ki ígéretlicit, megmaradjon a kormányzat cselekvésében a fegyelem, és ne legyenek teljesíthetetlen lakossági elvárások. Emellett szükséges a tehermegosztás, és tudomásul kell venni, hogy a mának megfelelően a jövő érdekében a legjobb célokra felhasznált pénzek, nem jelentenek túlköltekezést.
Egyszázalékos hiánnyal számoltak
Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, igaz, hogy a magyar költségvetés jó állapotban van, azonban kérdés, ez meddig tartható fenn. Hozzátette, a kormány a 2020-as költségvetés megalkotásakor csupán egyszázalékos hiánnyal számolt, és nagyjából ugyanennyi tartalékot hagyott meg.
Azonban nyilvánvaló, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon nagyobb lesz a hiány, hiszen már most látható, hogy a bevételi oldalon nem fognak befolyni bizonyos, korábban betervezett összegek. „Ugyanakkor a kiadási oldalon új kiadási tételek jelentek meg, elsősorban az emberek és az egészség védelme, az egészségügy megfelelő támogatása miatt” – mondta Csath Magdolna. Hozzátette, véleménye szerint egyrészt a kormányzatnak kétszer át kell gondolnia, hogy jelen helyzetben mire költ, másrészt át kell csoportosítson olyan területről összegeket, amely területeken a kiadások elhalaszthatók, későbbre tolhatók.
…
Rendkívüli munkajogi státusz bevezetését kéri az MVI
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete ezt látja egyik kulcsmegoldásnak csaknem kétszázezer munkahely megmentéséhez.
A vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének korlátozását követően az üzletek jelentős része ki sem nyitott a vendégek hiánya miatt. A kijárási korlátozás pedig teljes üzletbezárásokhoz fog vezetni, kivétel elvitel és házhozszállítás. A vállalkozások bevétel nélkül, munka nélkül gyakorlatilag nem tudnak bért fizetni a munkavállalóknak, így rövid időn belül tömeges elbocsátásokra kerülhet sor az ágazatban. Nincs munkajogilag olyan státusz, amelyben 3 hónapon keresztül munkavégzés nélkül megtartható az alkalmazott, úgy hogy a társadalombiztosítási jogviszonya megmaradjon és a létfenntartásához egy minimális szociális támogatást kapjon. Mindemellett ne terhelje a munkaadót és munkavállalót egyéb járulékokkal, SZJA-val és egyéb adókkal – fejti ki az MVI, amely az alábbi javaslatokat teszi a jogalkotók számára:
1. A munkaadók rendkívüli munkajogi státusz keretében (a veszélyhelyzet időtartamára) bérfizetés helyett szociális támogatásban részesíthessék a munkavállalókat. A támogatás összege előreláthatóan három hónapig 100 ezer Ft havonta munkavállalónként.
2. A 47/2020. (III. 18.) korm. rendelet 3.-4.§-a az érintett ágazatok tekintetében a munkabér terhek kedvezménye mellett vonatkozzon az SZJA mentességre is, és az érvényessége 2020. december 31-ig legyen hatályos.
3. A kialakult helyzetben fontosnak tartják a 61/2020-as Korm. rendelet módosítását, így a KATA alóli mentességre jogosultak körének bővítését (teljes vendéglátás TEÁOR 56), illetve vállalkozói formától függetlenül az ágazati besorolás egységes alkalmazását, elsődlegesen TEÁOR és ÖVTJ főcsoport alkalmazásával.
4. A helyben fogyasztásra érvényes kedvezményes (5%-os) áfa-kulcs átmenetileg (a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónapig) az elvitelre történő értékesítés és a házhoz szállítás esetén is alkalmazható legyen a vendéglátóhelyek számára.
…
Munkáltató és munkavállaló megállapodása az otthoni munkavégzésben
A kihirdetett kormányrendeletek szerint a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy otthoni munkavégzésre kötelezi-e munkavállalóit. A kormányrendelet ugyanakkor arra nem ad felhatalmazást, hogy a munkavállaló egyoldalúan úgy döntsön, nem megy be az irodába dolgozni, munkáját otthonról végzi. Természeten arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak az otthoni munkavégzésben – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A járványveszély idején hozott kormányrendeletek átmeneti időszakra megváltozott munkajogi szabályokat vezettek be – fejtette ki dr. Bálint Boglárka. Az azonban továbbra is változatlan, hogy a munkavállaló főkötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen. Ezen kívül a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon.
Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés
Ezen szabály alapján tehát a munkavállaló nem tagadhatja meg azon munkáltatói utasítást, amely arra kötelezi, hogy munkáját az irodában, kollégáival együttműködve lássa el. Fontos ugyanakkor, hogy a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ez alapján elvárható a munkáltatótól, hogy megtegyen minden ésszerű intézkedést munkavállalói védelme érdekében, például kézfertőtlenítőket helyezzen ki, szükség esetén szájmaszkokat biztosítson, kérje munkavállalóitól, hogy jelezzék, ha az elmúlt hetekben külföldön jártak.
A közös megállapodás fontossága
A kihirdetett kormányrendeletek egyik újdonsága ugyanakkor az, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy otthoni munkavégzésre kötelezi a munkavállalóit, avagy azok egy részét. A kormányrendelet ugyanakkor arra nem ad felhatalmazást, hogy a munkavállaló egyoldalúan úgy döntsön, nem megy be az irodába dolgozni, munkáját otthonról végzi. Természeten arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak az otthoni munkavégzésben.
Érdemes megemlíteni, hogy a munkavállalók évente 7 nap szabadsággal maguk rendelkeznek, azt kérésüknek megfelelő időpontban kell kiadniuk a munkáltatóknak. A probléma azonban ezzel az, hogy a szabadság iránti igényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelenteni. Itt is igaz, hogy az időtartamtól a felek közös megállapodással eltérhetnek.
…
Az EU negyedik legolcsóbb munkaerejével megy neki a válságnak
Az európai uniós tagállamok átlagos óránkénti munkaerőköltségéről tett közzé statisztikát kedden az EU statisztikai hivatala. A statisztikák a legalább tíz főt foglalkoztató cégektől származó adatokon alapulnak. Az Eurostat 2019-es adatok alapján arra jutott, hogy a 27 tagállamban az átlagos uniós költség 27,7 euró.
Az uniós átlag negyedét sem éri el a bolgár munkaerőköltség, amely 6 euró óránként, de Romániában sem sokkal drágább a munkaerő: 7,7 euró. Litvániában 9,4 euró az óránként munkaerőköltség, Magyarország Lettországgal holtversenyben hátulról a negyedik, 9,9 euróval. Ausztriában több mint háromszor ekkora, 34,7 euró az óránkénti összeg.
A munka Dániában a legdrágább, ott az óránkénti költség 44,7 euró, utána Luxemburg (41,6 euró), Belgium (40,5 euró) és Franciaország (36,6 euró) következik.
Munkaerőköltségen nemcsak a munkabért terhelő adókat és járulékokat értik, hanem a munkáltató által fizetendő egyéb járulékokat, például a szociális hozzájárulási adót is. Az utóbbi terheket jelzik sötétkék színnel az alábbi grafikonon.
Az iparban az átlagos óránként munkaerőköltség 28,1 euró volt az Európai Unióban, míg az eurózónában 34,1 euró. Szektortól függetlenül az eurózónában mindig magasabbak a munka költségei, mint az unió egészében.
Magyarországon az óránként munkaerőköltség euróban kifejezett értéke 2016-ban érte el újra a válság előtti, 2008-as szintet, a 7,8 eurót. A köztes évek közül az Eurostat 2012-t tüntette fel, akkor 7,4 euró volt a költség. 2016-tól fokozatosan emelkednek a munkaerőköltségek itthon: egy óra munka 2017-ben átlagosan 8,7 euróba került a munkáltatónak, 2018-ban már 9,2, 2019-ben pedig 9,9 euróba.
…
Mi lesz a járvány után?
Milyen lesz a járvány utáni gazdasági jövő a turizmusban/vendéglátásban? Senki nem tudja, de Makaó, a világ legnagyobb szerencsejáték központja, talán már mutathat belőle valamit.
Februárban, amikor bezártak a kaszinók, 90%-kal esett a forgalom az egy évvel korábbihoz képest. A kaszinók hetek óta újra nyitva, bemenni lázmérés és akár az utazási előzmények megadásával lehet. Bent nem szabad inni, enni, természetesen alig van forgalom, jó, ha a visszaesés márciusra “visszajön” 80%-ra, tehát a korábbi 10 vendég helyett lesz 2, az már ünnep. A legoptimistább verzió, hogy az egész éves mínusz csak 50% lesz, de ehhez év végén már szárnyalás kell, ami bizonytalan, inkább az érintett cégek kincstári optimizmusának tekinthető. Ha makaói példát kivetítjük, akkor arra lehet tippelni, hogy a turizmus és kapcsolt részeinek visszaállása igen lassú és nyögvenyelős lesz. Például azért is, mert sok korábbi turista elveszítette az állását, és ha nem, akkor is a lecsökkent fizetésből óvatosabban költ, akár évekig eltarthat, és csődök illetve a munkahelyek tartós megszűnése nélkül nem tud lezajlani. Még egyetlen makaói kaszinó sem zárt be, égetik naponta a milliókat, bízva a csodában, alighanem egy részük feladja, mielőtt érdemi fellendülés lesz.
…
Tizennyolc megyében alacsonyabb az átlagfizetés, mint az országos átlag
Azt tudjuk, hogy a fizetések között nagyok a megyénkénti különbségek, a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból az is kiderül, hogy mennyire.
A KSH most tette közzé a Fókuszban a megyék – 2019. I-IV. negyedév című kiadványát, ebben a 2019-es béreket is bemutatják megyékre lebontva. Az jól hangzik, hogy a nettó átlagkereset 244 609 forint volt, az már kevésbé, hogy tizennyolc megyében kevesebb volt az átlagos nettó kereset ennél.
Az országos átlagot szinte egyedül Budapest húzta fel, a fővárosban közel 306 ezer forint volt 2019-ben a nettó fizetés. A vidéki területek közül a legjobban Győr-Moson-Sopron megye állt, de már ott is csak 258 ezres az átlag. A listán harmadik Fejér megye átlagfizetése már minimálisan, 165 forinttal az országos átlag alatt van. Az ország több mint harmadában, nyolc megyében a 200 ezer forintot sem éri el a havi nettó átlagkereset. A legrosszabbul Nógrád (182 ezer), Békés (178 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (167 ezer) áll.
A KSH a 2020 januári adatokat ezzel szinte egy időben tette közzé, így már lehet tudni, hogy addigra 249 500 forintra nőtt az átlagos nettó fizetés.
Fókuszban a megyék – 2019. I-IV. negyedév
…