Sajtófigyelő 2020.04.06.
Orbán Viktor levélben erősítette meg: annyi munkahelyet fognak létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít
A magyar munkaalapú gazdaságra, a munkahelyek megvédésében szerzett magyar tapasztalatokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök abban a válaszlevélben, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárának írt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Luca Visentini a napokban egy nyílt levélben aggodalmát fejezi ki azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyekkel a magyar kormány enyhítené a koronavírus-járvány miatt várható gazdasági károkat.
Orbán Viktor válaszában azt írta: “ritka megtiszteltetés a magyar miniszterelnök számára, hogy levelet kaphat Öntől. A mostani koronavírus-járvány okozta gazdasági bajok indokolják az Ön különleges gesztusát. Örömmel látom, hogy nyomon követi a magyar kormány és a magyar nép koronavírus legA miniszterelnök bátorítónak nevezte, hogy ilyen nehéz helyzetben is számíthatnak a szakszervezetek figyelmére. Biztosította a főtitkárt, hogy “meggyőződésünk, szándékaink és céljaink most is egybeesnek”.yűrése érdekében folytatott erőfeszítéseit.” A miniszterelnök bátorítónak nevezte, hogy ilyen nehéz helyzetben is számíthatnak a szakszervezetek figyelmére. Biztosította a főtitkárt, hogy “meggyőződésünk, szándékaink és céljaink most is egybeesnek”.
…
“Biztosíthatom Önt, annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít.Együttérzését, szolidaritását és bátorítását a magyar nép nevében köszönöm!” – zárta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárának írt levelét Orbán Viktor.
…
A GDP ötödét is elérhetik az összehangolt hazai válságkezelő intézkedések
A kormány a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében kétféle alapot állít fel. Létrejön egy 663 milliárd forintos alap, mely a járvány elleni védekezést szolgálja, illetve egy 1345 milliárd forintos gazdaság újraindítási alap. A napokban kikristályosodó válságkezelő intézkedések nagysága a jegybanki lépésekkel együttesen megközelíti a GDP 18-22 százalékát. Az egészségügyi dolgozók bruttó 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak a nyár elején munkájuk elismeréseként.
Járvány elleni védekezési alap
A koronavírus-járvány elleni védekezési alapba 663 milliárd forintot biztosít a kormány, amibe be kell fizetni az idei 1,2 milliárd forintos párttámogatások 50 százalékát, a multinacionális láncokat terhelő 36 milliárd forint összegű kereskedelmi adót, valamint a pénzügyi szektor hozzájárulását és a gépjárműadó önkormányzatoknak járó részét.
Gazdaság újraindulását segítő alap
A gazdaság újraindítását elősegítő alap feltöltése a következőképpen valósul meg: 922 milliárd forint a minisztériumoktól, 423 milliárd forint pedig a foglalkoztatási alapból érkezik
…
A természet koronája
Az előttünk álló válság súlyosabb lesz, mint bármi, amit eddig láttunk. A bevett gazdasági mentőintézkedések aligha lesznek elégségesek, hogy enyhítsük azt a szenvedést, ami ránk vár. Nemcsak az elmúlt évtizedek ökológiai „bűneiért”, hanem a korábbi válságok, különösen a 2008-09-es krízis által ki nem kényszerített változások miatt is szenvedni fogunk – már amennyiben a szenvedés alatt az egzisztenciális körülmények radikális romlását értjük. De egyszer vége lesz – és a kérdés inkább az, tanulunk-e végre abból, hogy saját életmódunkkal, nemtörődömségünkkel, rossz döntéseinkkel minden évben sokkal több ember elkerülhető halálát és valódi szenvedését okozzuk, mint amennyit most tragikusan hirtelen a koronavírus miatt kell számba vennünk.
Az, ami most történik a világban, nem „egyszerűen” világjárvány, hanem gazdasági katasztrófa és nem egyszerűen (a ciklus végén amúgy is egy ideje várható) válság, hanem humanitárius csapás.
A Nagy Pénzügyi Válság művésznéven futó 2008-09-es krízis eltörpülhet ahhoz képest, ami történik és a következő hónapokban történni fog a világgazdaságban. A pár hete még legyintő politikusok és elemzők egymással versengve dobálóznak olyan munkanélküliségi és GDP visszaesést leíró számokkal, amelyekre még a (valóban) Nagy Gazdasági (1929-33-as) Válság is büszke lehetne.
Hasonlóan, bár évente nagyságrendekkel többen halnak meg a szezonális influenzában, hogy ne említsem az ennél is lényegesen és típusonként több áldozatot eredményező cukorbajt, szív és érrendszeri zavarokat és daganatos megbetegedéseket, ezt a koronát mégis emlegetni fogjuk még évtizedeken át. Érdekes módon kevesebbet foglalkozunk a, nem valamilyen „gonosz” vírus, hanem gyakran a saját életmódunkból, táplálkozási és élvezeti szokásainkból fakadó, vagyis lustaságunknak, mohóságunknak, köszönhető epidémiákkal, mint például a diabétesz, amely miatt direkt módon évente a világon 1,6 millió (a magas vér glükóz szint miatt további 2,2 millió) ember hal meg, vagy azokkal az autoimmun, vagyis saját szervezetünk által okozott daganatos és egyéb betegségekkel, amelyekben ennél is nagyságrendekkel többen halnak meg.
Miért öljük (így) meg magunkat? Miért öl meg minket a saját szervezetünk? És miért pusztít el minket a saját bolygónk gyermeke, a vírus? És miért pont most?
…
Már nem az az igazi kérdés, hogy mi volt, hanem hogy mi lesz
Egyszer vége lesz. Hogy mikor és hogyan azt senki nem tudja. Lehet, hogy nyárra alább hagy a vírus terjedése és a megbetegedések, de ősszel újra indul, mint annak idején az ún. spanyolnátha. Vagy most teljesen visszazárható szelencéjébe viszont pár év múlva egy újabb jön. Nem tudjuk. Inkább az a kérdés, hogy ami eddig történt, és ami viszonylag jól előrelátható mit okoz. Mindenek előtt súlyos gazdasági válságot, amelyben nemcsak az elmúlt évtizedek ökológiai „bűneiért”, hanem a korábbi válságok, különösen a 2008-09-es krízis által ki nem kényszerített változások miatt is szenvedni fogunk.
Részben emiatt lesz mélyebb, bár remélhetőleg gyorsabb is, mint elődei. Nem, nem lehet mindig megúszni a dolgokat.
…
Hibáztunk a koronavírus válság elején, de Európa mostanra összefogott
Az elmúlt hetek fenekestül felforgatták világunkat. Egy örökkévalósággal ezelőttinek tűnnek azok az idők, amikor mindenki ment a napi dolgára. Mostanra azonban az olvasók közül néhányaknál tünetek jelentkeznek, sokan ismernek betegeket, és mindannyian aggódunk szeretteinkért.
Jelenlegi helyzetünkben egyedülálló azonban az, hogy mindannyian hozzájárulhatunk a megoldáshoz: mindannyian polgárként, de egyúttal vállalkozásként, városként, régióként, országként és az egész világként. Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni.
De Európa mostanra összefogott. És ezt az összefogást az egész Unióban megnyilvánuló együttérzés hulláma táplálja. Az elmúlt hetekben tanúi lehettünk, hogy nyugalmazott orvosok és ápolók kötelességüknek érezték, hogy segítsenek, és önkéntesek millió állnak készen arra, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy segítséget nyújtsanak. Tanúi voltunk, amint éttermek ételt szállítanak a kimerült egészségügyi dolgozóknak, márkás divatcégek kórházi hálóingeket gyártanak, autógyárak pedig lélegeztetőgépeket állítanak elő.
…
Az elmúlt hetekben olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek még akár nemrégiben is elképzelhetetlenek lettek volna. Minden eddiginél rugalmasabbá tettük állami támogatási szabályainkat, hogy a kisvállalkozások és a nagyvállalatok egyaránt megkaphassák azt a támogatást, amelyre szükségük van. Minden eddiginél többet lazítottunk költségvetési szabályainkon, hogy a nemzeti és az uniós kiadások gyorsan eljussanak azokhoz, akiknek szükségük van rájuk. Ennek segítségével sikerült az uniós intézményeknek és a tagállamoknak 2,8 billió eurót előteremteni a válság leküzdésére – sehol a világon nem került sor ilyen erőteljes válaszlépésre.
És ezen a héten az Európai Unió még egy lépéssel tovább megy. Javaslatot tettünk a SURE elnevezésű új eszközre annak biztosítása érdekében, hogy az emberek megtarthassák állásukat és jövedelmüket, valamint hogy segítsünk a vállalkozásoknak túlélni ezt az inaktív időszakot. Az eszköz 100 milliárd euróval segíti majd a kormányokat abban, hogy kipótolják a jövedelemkülönbséget abban az esetben, ha a munkaadók a munkaórák csökkentésére kényszerülnek – és az önfoglalkoztatók számára is segítséget jelenthet. Segít majd a rászorulóknak a bérleti díjak, számlák és élelmiszerek kifizetésében, és ennek során más vállalkozásoknak is segít életben maradni.
…
Itt a válasz a munkaerőhiányra: álláskereső portált indít az agrártárca
Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium (AM). Az online felülettel a tárca arra hívja fel figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség – közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel.
Nagy István a közlemény szerint kiemelte, hogy a mostani nehéz időszakban sajnálatos módon a vendéglátásban, a turizmusban vagy éppen a szolgáltató szektorban a megélhetésüket elveszítő embereknek, illetve a nappali kurzus nélkül maradt felsőoktatási hallgatóknak a hazai mezőgazdaság most különösen nagy mennyiségben tud munkát biztosítani. A miniszter emlékeztetett, hogy az élelmiszeripari vállalkozások és a gazdaságok az új típusú koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzet miatt munkaerőhiánnyal küzdenek. Az Agrárminisztérium a helyzet enyhítéseként és egyik megoldásaként online platformot hozott létre, ahol az élelmiszer alapanyagot előállítókat és termelőket köti össze a potenciális munkavállalóikkal. A tárca célja, hogy ebben a nehéz helyzetben az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassa a szükséges munkavállalók gyors megtalálásával.
…
Regisztráció szükséges a munkanélkülieknek, hogyan működik az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel?
Mi a különbség az álláskeresési támogatás és az álláskeresési segély fogalma között? A két fogalom különböző, melyiknek mi a jelentése?
Az álláskereső részére legfeljebb 90 napig folyósítható ellátás az álláskeresési járadék.
Álláskeresési segélynek hívjuk azt az ellátást, amit a röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló álláskeresők kérelmezhetnek.
Az első lépés, amit tenni kell: regisztrálnia kell magát munkanélküliként/álláskeresőként
Első lépésként álláskeresőként kell regisztráltatnia magát a lakó-vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal foglalkoztatási osztályán, majd kérelmet kell benyújtania álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, költségtérítés vagy lakhatási támogatás megállapítása iránt.
…
Nem várt pozitív hatásai is vannak az otthoni munkavégzésnek
A digitalizáció a munkavállalók életében minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a koronavírus-jűrvány terjedésének hatására. Ma Magyarországon a becslések szerint közel ötszázezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során. A kényszerű home office időszaka pozitív meglepetéseket is hozott. Szakértők szerint az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok ügyintézés felgyorsult annak köszönhetően, hogy az alkalmazottak otthonról végezték a munkájukat.
Másfél millió diák és mintegy százötvenezer tanár számára jelentett korszakhatárt március 16-a, amikortól a koronavírus-járványveszély miatt digitális oktatásra tért rá az ország.
A home office térnyerése által egyre többen fognak digitális eszközöket használni
A digitalizáció az iskoláskorúak mellett a felnőttek életében is minden eddiginél hangsúlyosabban jelenik meg a koronavírus-járvány hatására. Ma Magyarországon a becslések szerint közel ötszázezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, nyolc-tíz éven belül pedig akár 1,5 millióra is nőhet a számuk.
A szakértők szerint ezt a folyamatot akár fel is gyorsíthatja a home office mostani térnyerése. Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója az M1 Summa című műsorában elmondta: „sokak számára egy online meeting megszervezése vagy egy hangfelvétel létrehozása eddig a komfortzónán kívüli volt, mostantól viszont napi rutinná válhat”. Hozzátette, azok a digitális szokások, azok a digitális írástudás-képességek, amelyeket most a home office során megszereznek az emberek, tartósan meg fognak maradni. Pár év elteltével az emberek elkezdhetnek egymással hétköznapi téren is új eszközöket, szoftvereket, alkalmazásokat használni.
A kialakult válsághelyzet a szakértők szerint átírhatja a napi szokásainkat számos területen.
…