Sajtófigyelő 2020.04.08.
A gazdaságvédelmi akcióterv főbb pontjai
Az euróválság és a migránsválság után most egy vírusválság idejét éljük. Az új gazdaságvédelmi akcióterv nem növeli a kitettségünket, a saját problémánkat magunk akarjuk megoldani.
Az április hetedikén bejelentett főbb intézkedések a következők:
– 75 ezer nyelvvizsga hiányában középfokú végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedett munkavállalót mentesítünk a nyelvvizsga kötelezettség alól, minden hallgatót, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett
– A munkák leállásának idejére a munkabért az állam 3 hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók erre az időre is hasznos feladatokat végeznének a munkaadók érdekében
– A kutatási és fejlesztési munkakörben dolgozók után 3 hónapra 40 százalékos bértámogatás jár
– Csökkennek az adminisztrációs és az adóterhek
– A gazdasági élet és a kormány közötti kommunikáció megkönnyítésére vállalkozói információs portál létesült a vali.ifka.hu honlapcímen
– A szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken júliustól
– Az adóbevallási határidő szeptember 30-ra tolódik
– A veszélyhelyzeti időszak mulasztásai miatt az adózói minősítésben az adózókat nem érheti hátrány
– A betegszabadság dokumentumait elektronikus másolatban is be lehet nyújtani
– A fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg
– A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok
– A vállalati leállásokra reagálva online képzések kezdődnek távoktatási formában
– A képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam, az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak
-Többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Azaz az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap
– A turizmus támogatására az idegenforgalmi adót az év végéig felfüggesztjük. Június végéig a SZÉP-kártya után a szociális hozzájárulási adó 4 százalékra csökken és megemelkedik az összeghatár is. Felújítási és fejlesztési programok is várhatók a területen
– Az egészségipar minden eddiginél jelentősebb támogatásban részesül, hogy a belföldi gyógyszer- és eszközgyártók termékei nagyobb arányban jelenjenek meg a magyar egészségügyben. Támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, létrejön az Egészségipari Innovációs Ügynökség
…
5 pont a munkahelyek megőrzéséért – megérkeztek a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfontosabb munkahelyvédelmi intézkedései
György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár összefoglalója az Origónak.
1. A kormány 3 hónapra átvállalja a kieső munkabér 70 százalékát.
2. A kormány 3 hónapra átvállalja a kutatási, fejlesztési és innovációs munkakörben dolgozó diplomások bérének 40 százalékát, mert a jól képzett mérnökök munkájára nagy szüksége van a többieknek is a gazdaság újraindításakor.
3. A magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 1 főtől 250 főig pályázhatnak hatékonyságnövelő támogatásokra, amennyiben megtartják a munkavállalóik legalább 90 százalékát. 1-10 fő között 1 millió forintot, 11-50 fő között 750 ezer forintot, míg 51-250 fő között 500 ezer forintot kaphatnak munkavállalónként.
4. A magyar vállalkozások 0,1 százalékos kamatozású kedvezményes hitelt vehetnek fel 9 havi bérköltségükre.
5. A kormány tőkeprogramot indít a magyar vállalkozások védelmére az ellenséges felvásárlásokkal szemben.
…
Elégedettek a munkaadói képviseletek
Rendkívül kedvezőnek értékelték a munkaadói képviseletek a Magyar Nemzet megkeresésére a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedéseket. Ugyanakkor az Orbán-terv részleteiről még keveset tudni, de a képviseleteknek van rá lehetőségük, hogy javaslatokat tegyenek.
Összességében jó iránynak tartják a gazdaság újraindítását célzó Orbán-tervben megfogalmazott lépéseket a munkáltatók. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke megkeresésünkre elmondta, rendkívül pozitív lépéseket tartalmaz a csomag, amelynek legfontosabb eleme az állami bértámogatás. Ugyanakkor ennek részleteit még sok bizonytalanság övezi. Rolek emlékeztetett: amennyiben a munkáltató rövidebb munkaidőben foglalkoztatja az alkalmazottat, – német mintára – a kieső nettó bért az állam 70 százalékban átvállalja.
A mértéket megfelelőnek tartják a gyáriparosok, mivel 60 és 90 százalék közötti állami segítségre tettek javaslatot korábban. Rolek Ferenc hozzátette: elengedhetetlen a részletszabályok ismerete, mert ebben a formában több pontot is aggályosnak tart az Mgyosz.
…
Koronavírus: nem a mezőgazdaság lesz a megoldás a hirtelen megugró munkanélküliségre
A koronavírus-járvány miatt az itthon vagy Nyugat-Európában elbocsátott magyar alkalmazottak többsége számára nem reális alternatíva a mezőgazdasági idénymunka – derül ki a Trenkwalder alábbi elemzéséből.
A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható.
A mezőgazdaságban történő elhelyezkedés lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a szektorban rendkívül magas az őstermelők és mikrovállalkozások száma. Az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes vállalkozások közül ugyanakkor a Trenkwalder mintegy 650 vállalkozást mért fel az elmúlt napokban. A kutatás adatai szerint ebben a körben is csupán 5 százalék körül jelezték vissza, hogy nyitottak a munkaerő-felvételre ebben az idényben.
„Azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek szeretnének lojális és tapasztalt munkaerőhöz jutni, nagy szerep jut a gondos munkaerő-kiválasztásnak is. E nélkül a folyamatnak jobbára csak vesztesei lehetnek: a munkavállaló teljesítményével és hozzáállásával elégedetlen gazda, a munkájával elégedetlen és az első adandó lehetőséggel tovább álló munkaerő, és nem utolsó sorban az állam, amely hiába nyújtott támogatást a folyamatban, legfeljebb részsikereket tudott elérni” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.
…
Nagy bajban a magyar fejesek: így kellene kezelni a járványt a munkahelyeken
A vállalatvezetőnek sosincs könnyű dolguk, főleg nem krízis idején. Válsághelyzetben egy cég vezetőjeként még nagyobb felelősség hárul az emberre, és nagyban meghatározza a vállalkozás jövőbeli sikereit az, hogy hogyan reagál a jelen akadályaira. Az érzelmi intelligencia (EQ) egyébként is nélkülözhetetlen kvalitás, most azonban még inkább szükség van rá.
Ma a döntéshozóknak már nem csupán vezetőként és menedzserként kell helyt állniuk, végre kezdenek teret nyerni az olyan EQ-hoz köthető ún. soft kompetenciák, mint például a motiválás, támogatás és elismerés képessége. De milyen intézkedéseket tesz, hogyan viselkedik egy érzelmileg intelligens vezető válsághelyzetben?
- Nem esik pánikba, átgondol és tervez
- Kommunikál a munkavállalókkal
- Bízik a munkavállalóiban és segíti őket
- Gondol az embereire és a cég jövőjére is
…
Hasznos tudnivalók munkavállalóknak az otthoni munkavégzésre
Az Adó Online szakértő segítségével összeszedte az otthoni munkavégzés körülményeivel, kereteivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Miben más az otthoni munkavégzés a távmunkához képest?
A távmunka tartós, kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre és mint ilyen, a Munka Törvénykönyve külön szabályozza. A home office ezzel szemben hazánkban egy még nem rendezett kategória, általában eseti jellegű, nem is feltétlenül hivatalos (a közvetlen főnök megengedi a beosztottjának, de rajtuk és a közvetlen csapatok kívül más talán nem is tud róla) és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá. Az otthoni munkavégzés kereteiről alapesetben a munkaadó és a munkavállaló egyezhet meg. A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a mostani helyzetre tekintettel lehetővé tette, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérve, a vészhelyzet ideje alatt és annak megszűnését követő 30 napig, a munkáltató egyoldalúan rendelhesse el a home office-t.
Szabadságra küldheti-e a munkavállalót a munkáltató járvány idején?
A szabadság meghatározott része felett a munkáltató rendelkezik, eddig a mértékig dönthet úgy, hogy a munkavállalót szabadságra küldi a járványveszély miatt és ehhez nem szükséges a beleegyezését kérnie. A munkavállalót a döntésről a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatni kell. Ugyanez érvényes az otthoni munkavégzés alatt: szabadságot továbbra is lehet kérni és kiadni.
Bérezés és költségtérítések: mi jár és mi nem?
A munkavállalót otthoni munkavégzés esetén is megilleti a szerződésében meghatározott teljes munkabére, valamint az utazási támogatáson kívül minden költségtérítés.
Van-e túlóra, ebédszünet, cigiszünet otthon?
Az 1. pontban említettük, a home office-nak hazánkban nincsenek külön rögzített szabályai, így a hagyományos irodai munkarend az irányadó. Ennek megfelelően, ha bent a munkahelyen volt túlóra, ebédszünet és cigiszünet, akkor otthonra is jár.
Mi történik, ha a munkaeszköz megsérül a home office alatt?
A munkavégzéshez szükséges munkaeszközök biztosítása a munkáltató feladata az otthoni munka esetén is (hacsak nem létezik ettől eltérően rendelkező megállapodás, például a saját laptop használatára vonatkozóan), így azok meghibásodása esetén neki kell gondoskodnia a javításról, cseréről.
…
Erre végképp nem voltak felkészülve a dolgozók: az agyonhajszoltság csak a kezdet
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
Korcyl Kinga vezetőfejlesztő, business coach-csal tavaly júniusban beszélgettünk annak apropóján, hogy a WHO hivatalosan is egészségügyi rendellenességgé nyilvánította a kiégést. A burn-out szindróma komoly problémát jelent, definíciója szerint a tünetegyüttes három fő szimptómából tevődik össze: folyamatos fáradtság érzése, a munkahellyel kapcsolatos negatívitás és cinizmus felerősödése, valamint a csökkent hatékonyság. Még a közelmúltban is egyéni problémaként kezeltük ezeket a tüneteket, sőt hajlamosak voltunk a stresszt és a munkahelyi nyomás okozta lelki problémákat elbagatellizálni.
Ezek a szavak és mondatok teljesen új megvilágításba kerültek az elmúlt hetek történéseinek árnyékában. Az otthon töltött napok, hetek alatt közelebb kerülhetünk a kiégéshez, mint azt valaha is gondoltuk volna. Szinte észrevétlenül csúszunk bele az egyre több és több munkába – már aki van olyan szerencsés, hogy dolgozhat. Emellett persze a stressz-szintünk a sokszorosa a megszokottnak, hiszen nem csak az egészségünket, a családunkat, az állásunkat féltjük, de azt is fel kell dolgoznunk valahogy, hogy egyik pillanatról a másikra eltűntek azok a éles határok, melyek elválasztották eddig életünk különféle tevékenységeit egymástól: azaz összecsúszott az otthon és a munkahely. Ezt tetézi, hogy a feltöltődést segítő társas kapcsolatok erősen korlátozódtak.
…