Sajtófigyelő 2020.04.13.
Veszélyhelyzet – csökkentett munkaidős foglalkoztatás és eltérések a munka törvénykönyvétől
A gazdasági mentőcsomag részeként kihirdették a csökkentett munkaidős foglalkoztatásra és az ezzel kapcsolatos támogatásra vonatkozó szabályokat, illetve az Mt.-től történő elérésre nyílik lehetőség a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok tekintetében.
A munkaidőkeretre vonatkozó szabályok
A munkajogi szabályok Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről szóló 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet rendelkezik arról, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet rendelhet el. A jelenleg hatályos Mt. szabályok szerint [94. §] a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. Ezen túlmenően a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Abban az esetben, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehet a munkaidőkeret tartama. Ezt terjeszti ki a rendelet most általánosan a 24 havi munkaidőkeretre, rögzítve, hogy a munkáltató az április 11-ét megelőzően elrendelt munkaidőkeretet erre az időtartamra meghosszabbíthatja. A 135. § (4) bekezdésben foglalt munkakörök kivételével a munkaidőkeret előírása során nem lehet eltérni az Mt. 99. §¬ában, valamint az Mt. 104–106. §¬ában foglaltaktól [a 135. § (4) bekezdés esetében az eltérés maga az Mt. engedi]. Így alkalmazandó a napi, heti munkaidő maximum, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra és a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok. Az ettől eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket a rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
A csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályai
A Kormány külön rendeletben, a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben szabályozta a csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályait. Csökkentett munkaidőnek minősül a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi négy óra munkaidőnek megfelelő tartalmú.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból támogatást nyújt a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére a munkavállaló részére, ha
a) a munkavállaló
– ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
– a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és
– nem tölti a felmondási idejét,
b) a munkaadó pedig
– a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,
– a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, illetve, hogy ezzel összefüggésben a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,
– legalább hat hónapja működik, és
– a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.
Feltétel továbbá, hogy a munkaidőkeret lejárt legyen vagy lezárásra kerüljön.
A támogatás mértéke
A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokra állapítható meg, időtartama három hónap lehet. A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka, amely havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, és fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható. Fontos rendelkezés, hogy a támogatás köztehermentes.
…
Elérhető a válság hatásait fogyasztói szempontból vizsgáló kutatássorozat első heti riportja
2020 áprilisától, azaz a kijárási korlátozás első napjaitól kezdődően heti rendszerességgel méri az Ipsos a koronavírus fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásait. A tracking jellegű kutatás szektorspecifikusan vizsgálja a magyar fogyasztók elégedettségét, a jövőbeni vásárlási hajlandóságot, valamint az egyes piaci szereplők, márkák teljesítményét a válság időszakában.
A koronavírus járvány következtében kialakult helyzet alapjaiban formálja át a fogyasztók életvitelét, szokásait, viselkedését, döntési mechanizmusait. A pandémia hatására a felnőtt hazai lakosság fele (52%) egyáltalán nem hagyja el otthonát, míg tizenkettőből csupán egy fő jár el otthonából továbbra is változatlanul (8%). Bár a kormányzati lépés szándékaival ellentétes a hatás, a kijárás korlátozását inkább a fiatalok veszik komolyan (a 30 év alattiak 69%-a otthon marad), szemben az idős korosztállyal (az 50 év felettiek 43%-a nem mozdul ki otthonából). Mindez annak fényében különösen beszédes, hogy a gazdaságilag inaktívak értelemszerűen magasabb arányban engedhetik meg maguknak a bezárkózást (75%), míg az aktív munkavállalók egy része rá van kényszerítve a napi közlekedésre (csak 35% marad otthonában). Különösen érintettek a munkaadó általi nyomás tekintetben a nehezebb anyagi körülmények közt élő, alacsony iskolázottságú munkavállalók, közülük is jellemzően a férfiak.
A válság hatására módosuló munkarend főleg a Közép-Magyarországon élőket és a diplomásokat érinti.
ÁBRA: Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására?
Az állásukat a Covid-19 vírus gazdaságra gyakorolt hatásai következtében elvesztő munkavállalók körében felülreprezentáltak a nők (13%-uk vesztette el munkáját), a főiskolai végzettséggel nem rendelkezők és a családosok (10%-10%). A középső régióban élők és a diplomások az országos átlagnál magasabb arányban tudják munkájukat home office jelleggel folytatni (42% és 51%).
…
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a magyar munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6 százaléka ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60 százalékuk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Minden kezdet nehéz?
A következő kihívást jelentő lépés az új kolléga beléptetési folyamata (on-boarding), integrálása, melynek kivitelezése szintén nem magától értetődő sok esetben. A vállalatok többségének (56%) már van megoldása, vagy aktívan keresi az alternatívát egy online beléptetési rendszer kialakítására. Itt is élen járnak az üzleti szolgáltató központok, pénzügyi és IT szektorban működő cégek. A beilleszkedésben és a munkavállalói élmény fokozásában segíthet még, ha a HR új eszközökkel előre felkészül az új kolléga virtuális környezetben történő fogadására. Ilyen például a kollégákról elérhető online bemutatkozó videó, melyet 4-ből 3 munkavállaló kimondottan hasznosnak találna. Érthető módon a vezetőknél ez még nagyobb arányban igaz, ahol a kezdeti bizalom kialakítása kulcsfontosságú.
A szellemi munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 36 százaléka jelenleg is aktívan keres állást, 80 százalékuk pedig a jelenlegi körülményektől függetlenül szeretne új helyen dolgozni. A válaszadók csupán 20 százaléka tart attól, hogy váltásra kényszerülhet a vírus okozta helyzet miatt az év második negyedévében. A legnagyobb arányban a beszerzés/logisztika szakterületen dolgozók érzik magukat veszélyeztetve, míg az IT és pénzügyi szakemberek gondolják a legbiztosabbnak pozíciójukat.
A rugalmasság lesz a siker kulcsa
A munkavállalók 58 százaléka egyértelműen hajlandó lenne elfogadni állásajánlatot egy cégtől úgy, hogy előtte nem volt személyes kapcsolata felettesével és kollégáival, csak online interakció. A vezetők még nyitottabbnak bizonyultak ebben, náluk 80 százalék ez az arány. Ezzel szemben, a cégek kevesebb, mint fele (44%) tartja elképzelhetőnek, hogy személyes találkozó nélkül is felvegyen új munkaerőt, minden harmadik vállalat egyelőre teljesen elzárkózik ettől a megoldástól. „Érdemes a munkáltatóknak nyitni ebbe az irányba, amennyiben versenyelőnyhöz szeretnének jutni” – hangsúlyozza Rónai Dániel a Wyser vezetője. „A vezetői pozícióban lévő munkavállalók nagy része rugalmas e tekintetben. A legalacsonyabb hajlandóság a HR szakembereknél figyelhető meg, amit annak tudunk be, hogy az ő szakmájuk középpontjában egyébként is az ember van, így a lehető legteljesebb képet akarják kapni leendő munkaadójukról és kollégáikról” – teszi hozzá a fejvadász.
…
Nyugdíjba menne? Akár 50 évig is meg kell őrizni a munkaügyi iratokat!
Akár fél évszázadig is őriznie kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak – hívta fel a figyelmet a MAZARS egy korábbi elemzésében. Egy 2018. végén hatályba lépett törvénymódosítás miatt – az eddigi, kiállítástól számított öt év helyett – ugyanis a munkaadóknak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kell megőrizniük a jövedelemre vonatkozó dokumentumokat. Egy 16 éves munkavállaló diák esetében így a várható megőrzési idő 54 év lesz.
Akár fél évszázadig is őrizniük kell a munkaügyi iratokat a munkáltatóknak egy 2018. december 23-án hatályba lépett törvénymódosítás miatt – hívta fel a figyelmet a MAZARS elemzésében. A kimagaslóan hosszú időszak oka, hogy az új szabály értelmében a munkaadók az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a jövedelemre vonatkozó iratokat, nem csupán a kiállítást követő öt évig.
„A törvényben meghatározott elvárás akár 50 évnél is többet jelenthet: egy 16 éves munkavállaló diák esetében a várható megőrzési idő 54 év. A diák munkáltatójának ennyi ideig kell majd őriznie az olyan munkaügyi iratokat, amelyek a szolgálati időről, vagy a nyugellátás megállapításához szükséges keresetről, jövedelemről adatot tartalmaznak” – mondta Dr. Orosz András, a MAZARS szakértőjeként közreműködő Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa.
Ez a kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha munkáltató jogutód nélkül megszűnik: ebben az esetben kötelesek bejelenteni az iratok további tárolási helyét az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek. A megőrzési kötelezettség ugyanakkor természetesen nem vonatkozik a munkáltatónál egyéb okból keletkező iratokra, mint amilyen az önéletrajz, a munkavállaló értékelése, az oktatásokon való részvételének dokumentációja.
…
„Abban segítünk nekik, hogy ne haljanak éhen” – így próbálja meg túlélni a válságot néhány magyar cég
„Két héttel ezelőtt ültem a kollégáimmal, és arról beszéltem nekik, hogy olyan jó évünk lesz, mint korábban soha” – mondta egy még március közepén megjelent cikkünkben egy rendezvényszervező cég vezetője. Az a két hét azonban mindent megváltoztatott, a piacuk teljesen összeomlott a járvány következményeként, és most a túlélésért küzdenek.
A jelentős tartalékokkal nem rendelkező cégek azonnali lépéskényszerbe kerültek. A bajba jutott vállalkozások egy része a kivárás mellet döntött, és lényegében hibernálta magát a munkavállalói leépítésével vagy szabadságoltatásával. A vállalkozások egy másik része pedig az előre menekülésben látja a kiutat. Akár pár napos gondolkodást követően áthangolja a profilját, vagy legalábbis megcéloz egy újonnan nyíló piaci rést.
Utóbbira jellemző példák a maszkvarrásra átváltó ruhaipari cégek, a kiszállításra váltó éttermek, a magyar gazdaság gigászai pedig kézfertőtlenítő(-alapanyag) gyártásába kezdtek. A 444 egy olyan rendezvényszervezőt is bemutatott, aki egy gyors váltással elkezdett gyümölcs- és zöldségkiszállítással foglalkozni. A legtöbb cég persze óvatosabb és kevésbé profilidegen alternatívákban gondolkozik. Ebben a cikkben négy példán próbáljuk bemutatni, hogy mivel próbálkoznak olyan kisebb magyar cégek, amelyeknek az eredeti piaca jelentősen visszaesett a járvánnyal.
…
Tízszer annyit is el tudnának adni
A veszprémi Old Blue használt farmerekből készít többek között táskákat, bútorhuzatokat, szőnyegeket és ruhákat. A termékeiket veszprémi bemutatótermükben, webshopban és viszonteladóknál árulják. A cég ügyvezetője, Plank János szerint március 10-e környékén zuhant be a forgalmuk egyik napról a másikra, nagyjából 90 százalékkal.
…
Már a magánvagyonukhoz is hozzányúltak
Egry Judit családjának két kisvállalkozása van, és hiába tér el egymástól teljesen a két cég profilja, mindkettő nehéz helyzetbe került. Az egyik egy mosoda, amely főleg budapesti szálláshelyeket és éttermeket szolgált ki, így értelemszerűen teljesen megszűnt a piaca. A másik pedig ballonos vizet biztosított főleg irodák, önkormányzatok vagy közintézmények számára. Az iskolák, színházak vagy múzeumok bezárása, illetve az otthon dolgozás elterjedése miatt a ballonos cég forgalma nagyjából 50 százalékra esett vissza. Azért nem jobban, mert például néhány önkormányzatot továbbra is kiszolgálnak, és vannak, akik az otthon dolgozáshoz is tőlük rendelnek vizet. „Van olyan magánszemély, aki a munkahelyéről ismerte a cégünket, és most, hogy otthonra kényszerült, tőlünk rendeli a vizet. Illetve teljesen idegen ügyfelek is megtaláltak minket az interneten” – mondta Egry Judit.
…
Hiányzik egy rendelet a munkavállalók adómentes támogatásához
A válság miatt több cégnél is tervezhetik, hogy adómentes juttatással segítsenek a dolgozóiknak. Viszont bár a lehetőség adott, kimaradt egy rendelet, hogy ezt mégis megtehesse a munkáltató.
Az Adózónának tették fel azt a kérdést munkáltatói oldalról, hogy amennyiben egy munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást. A válaszadó szakértő szerint pedig egy csuka fogta róka helyzet alakul ki ebben az esetben.
A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint elvileg mentesül mindennemű közteher alól a katasztrófahelyzetben lévőknek nyújtott vagyoni előny. A passzust még a vörösiszap-katasztrófa idején került a jogszabályba, de nem volt lehetőség a gyakorlatban alkalmazni. Most viszont a koronavírus-járvány esetében adott a katasztrófahelyzet. Így a támogatást adó vállalkozás adóalap-növelés nélkül segíthetne, ha ezt az adóhatóságnak bejelenti. Annak pedig, aki kapná a támogatást, ingyenes vagy kedvezményes juttatást, nem keletkezne személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettsége.
Viszont az idézett szabályozásnak nincs végrehajtási rendelete, sem a NAV-nál kialakult gyakorlata, és a mostani rendkívüli jogszabályok sem rendelkeznek róla pedig számos kedvezményt bevezetett a kormány. Vagyis bár a lehetőség elméletileg adott, de a gyakorlatban nem lenne adó nélküli a támogatás.
…
Legnépszerűbb üzleti podcast adások: 4 órás munkahét, kínai import, bérgyártás…
Garantált üzleti pörgés! Olyan témákról beszélgetünk, amit máshol nemigen hallhatsz! Már 33 üzleti témájú podcast adás készült el a Minner által. Több tízezerszer hallgattátok már meg ezeket a hanganyagokat. Most összegyűjtöttem az 5 legnépszerűbbet. Természetesen a többit is hallgasd meg!
DE először is, hogy mit kapsz és hol éred el az összes podcastot:
Hogyan lehet jobban csinálni? Vállalkozás, üzlet, marketing, kereskedelem, üzleti modellek. Erről kaphatsz kézzelfogható, azonnal használható tudást, információkat, statisztikát. Mert imádjuk a számokat, példákat, esettanulmányokat!
A legnépszerűbb Minner Podcastok
#2 – A milliárdosok sikerének titka, hogyan és min gondolkodnak ők?
Nem véletlen, hogy ez a podcast az egyik legnépszerűbb, több mint 30 000-es hallgatottsággal. Arról szól, ami tényleg érdekelhet mindenkit, nem csak vállalkozókat. Plusz kiegészítő cikk a podcast adáshoz: A milliárdosok napi 1 órát foglalkoznak ezzel, és szerintük ez a sikerük egyik kulcsa
#3 – 4 órás munkahét – Neked is sikerülhet?
Ki ne akarná, hogy csak 4 óra legyen egy héten a munkaideje. A 4 órás munkahét című könyvet vesézem ki, abból emelek ki részeket. Imádjátok, szóval neked is meg kell hallgatnod, a rövid adásban is rengeteg hasznos anyagot találsz. Plusz linkek a podcast alatt.