Sajtófigyelő 2020.04.16.
Munkahelymegőrzési kisokos: ezekre érdemes odafigyelni, ha az állam segítségét kérjük
A kormány három múlt heti rendelkezése a munkahelyek megőrzését és a munkáltatók, illetve munkavállalók támogatását célozza. Az új lehetőségek és az állami források optimális felhasználásához azonban számos feltételre különösen oda kell figyelni.
A legfrissebb kormányrendeletek egy része azt szabályozza, hogyan igényelhető állami forrás a munkabérek kifizetéséhez. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás, illetve a kutató-fejlesztő állások támogatásának célja, hogy megmaradjanak a munkahelyek és a munkavállalók is a bérükhöz jussanak a válsághelyzet idején. Ezeket a támogatásokat az összes érintett munkavállaló esetében egyszerre kell kérelmezni, ami a nagyobb létszámú cégek esetében alapos előzetes tervezést igényel, hívja fel a figyelmet dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr. Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményükben.
Az időzítést jól kell megválasztani, mert a cég gazdasági helyzetének későbbi romlása esetén a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók utáni támogatást további munkavállalókra már nem lehet igényelni, míg a csökkentett munkaidőhöz kapcsolódó támogatást csak a támogatási időszak és a létszámtartási időszak leteltét követő egy hónap elteltével lehet (amennyiben még fennáll a támogatás igénybevételének lehetősége).
A támogatásokat a munkaadó ugyanakkor nemcsak a veszélyhelyzet időtartama alatt, hanem annak megszűnését követő egy hónapon belül is kérelmezheti, így alkalmas lehet a válság elhúzódó hatásainak kezelésére is.
A rendelet tételesen nem határozza meg, mely esetekben, milyen gazdasági helyzetben lévő munkáltató részére adhatóak a támogatások, így ez kormányzati megfontolástól függhet.
…
Közelében sincs a 70 százaléknak a kormány nagy bérátvállalása, és ez nagy baj
A közelében sincs a tényleges állami bérátvállalás annak a 70 százaléknak, ami a gazdaságvédelmi akcióterv kormányzati kommunikációjában szerepel. Sőt, néhány kivételes esettől eltekintve még a munkaidő felére vetített (a 70 százaléknál sokkal ritkábban elhangzó) 35 százalék is nagyon erős túlzás.
A kormány által megálmodott konstrukcióról a legtöbbet talán az mondja el, hogy – igaz, elég magas fizetésnél, de – van egy pont, ami felett az így nyújtott „támogatás” már nem többletköltséget jelent a költségvetésnek, hanem egyszerűen keres rajta az állam.
Kurzarbeit, kurzgeld
Bár a gazdaságvédelmi akciótervről már múlt hét elején beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, annak részleteit napokig csak találgatták az érintett cégek. A bizonytalanság csütörtökig tartott: a négynapos ünnep kezdete előtt pár órával a részletes jogszabályi háttér is megjelent.
35 százalék is nagyon erős túlzás.
A legtöbbeket a német mintára bevezetett Kurzarbeit, azaz csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás támogatásának pontos szabályozása érdekelt. Ennek lényege, hogy rövidített munkaidő esetén az állam átvállalja az alkalmazottak bérének egy (jelentős) részét. A szabályozás értelmében a támogatást igénybe vevő alkalmazottak fizetése három részből tevődik össze:
- A munkaadójuk továbbra is fizeti a bérüket a csökkentett munkaidejükre, ami az eredeti munkaidő 50-70 százaléka lehet, tehát egy 8 órás munka esetén 4-5,6 óra.
- Szintén tovább fizeti a bért a munkaadó a kieső munkaidő* 30 százalékára, ebben az időben azonban az alkalmazott ténylegesen nem dolgozik, hanem valamilyen munkaköréhez kapcsolódó fejlesztésen vesz részt
- Az ezek fölötti részt, tehát a maradék kieső munkaidő* 70 százalékát vállalja át az állam.
Utóbbi sem igaz azonban mindig, az államra eső részt ugyanis maximálták: a minimálbér kétszerese, azaz bruttó 322, nettó nagyjából 214 ezer forint fölött már nem nőhet tovább. Így az állam legfeljebb 75 ezer forintot vállal magára az érintettek fizetéséből. Mindez azt is jelenti, hogy aki korábban ennél többet keresett, az nem kapja meg a teljes bérét.
Bérterhek a magyar Kurzarbeitnál
A vízszintes tengelyen a bruttó bér, a grafikonon vonallal a normál esetben ehhez tartozó nettó, oszlopokban a Kurzarbeit nettója részekre bontva
Azt, hogy kormányzati kommunikációban szereplő 70 százalékos bérátvállalás – mivel legfeljebb a munkaidő felére szólhat – valójában 35, már a kezdetektől tudni lehet. A fenti grafikonból – ahol a teljes oszlopok mutatják az alkalmazott bérét, és ebből a narancssárga, amit az állam vállal – azonban kiderül, hogy ez is csak bizonyos esetekben igaz, jellemzően ennél is sokkal kisebb részt vállal magára a költségvetés.
Az átlagbérnél már 50 százalékos munkaidő-csökkentés esetén is csak 30 százalékot fizet az állam, háromszázezres nettó fizetésnél pedig a pénz negyedét adja. Kisebb időkiesésnél pedig ennél is jóval alacsonyabb ez az arány. Ha a munkaidő harmada marad ki, akkor például 21 százaléknál semmiképpen nem nagyobb a 70 százalékosnak kommunikált átvállalás, az átlagbérnél pedig már csak a fizetés nagyjából hatoda jön a költségvetésből.
…
A magyar tréningpiac gyakorlatilag lenullázódott
Márciusban két hét alatt ment füstbe az ágazat éves terve – nyilatkozta a növekedés.hu-nak Pozvai Zsolt az egyik legnagyobb hazai tréningcég, a 16 országban jelen lévő Develor csoport vezetője. Pozvai Zsolt úgy számol, hogy jó esetben szeptemberre, de lehet, hogy jövő januárra tudnak visszatérni a régi kerékvágásba, jóval alacsonyabb bevételek mellett. A hirtelen home officre-ra kényszerűlő cégek vezetőinek munkatársainak feltétlen szüksége lenne valamilyen segítségre. Ezen talán segíthetnek az online tréningek.
Miként érinti a járvány a tréning piacot?
Gyakorlatilag az egyik napról a másikra megszüntette.
Az év nagyon jól indult az ágazatnak. A korábbi trendek folytatódni látszódtak, növekedés volt, ahogy az már néhány éve megszoktuk. Nem tűnt úgy, hogy bármi komolyabban befolyásolná a terveket. Nekünk is sok megrendelésünk volt, hisz a gazdaság minden területe növekedési fázisban volt.
Márciusban ez két hét alatt gyakorlatilag lenullázódott. S ez megtörtént minden olyan országban, amelyben jelen vagyunk.
Mit lehet ilyen helyzetben tenni?
Hozzáteszem, hogy mi alapvetően szerencsések vagyunk, mert korábban is tartottunk számos online tréninget, főleg nemzetközi projektek esetében. A magyar piacon már régóta beszélnek blended learningről, ahol a tantermi tréningek és az online oktatás keveredik. De valójában
a magyar tréningpiac 99 százalékban tantermi volt. Ez a 99 százalék tűnt el.
Nekünk az online oktatásban is van gyakorlatunk, ráadásul voltak olyan tréninganyagaink készen, amelyek a remote menedzsmentre és remote munkavégzésre fókuszáltak. Kifejezetten arra, hogy
ha fizikailag egymástól távol dolgoznak a kollégák, miként kell vezetni őket. Ezeket a tréningeket gyorsan át lehetett alakítani a home office szituációkra.
És itt vált kézzel foghatóvá a nemzetközi hálózatból adódó előny, mert minden országból jött valami használható szakmai ötlet. Így már március 15-től futottak a hirdetéseink, amelyekben megoldást kínálunk erre a váratlan válsághelyzetre, és nagyon nagy rá az érdeklődés már most is.
…
Vállalati stratégiává vált a digitális munkahelyek kialakítása
Azok a vállalatok, akik képesek lemondani a klasszikus munkavégzési kontroll kereteiről és képesek a digitális világ adta lehetőségeket rugalmasan kihasználni, ennek köszönhetően a céges munkakörnyezetet át tudják helyezni otthoni környezetbe vagy ügyfeleiket sikerül az online térbe átterelni, tovább tudják működtetni munkafolyamataikat. “A koronavírus okozta rendkívüli gazdasági helyzetben a digitális átalakulás új és szükséges módszerként jelenik meg az üzleti modellek átdolgozásában, fogalmazza meg Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
A digitális világ kínálta eszközrendszereknek köszönhetően a klasszikus irodai munkavégzés folyamata kihelyezhető vagy áthelyezhető és ez az ügyfélszolgálatra épített szervezetek esetében is megoldható. Például bankok, biztosító társaságok, mobilszolgáltatók gyorsabban tudják a személyes ügyfélkezelést online platformokra irányítani, de a nem klasszikus irodai környezethez kötött feladatok is mozgathatóvá váltak. “Az egyre fejlettebb portálrendszereknek, a csoportmunkát támogató felületeknek, az egyéb intranetes megoldásoknak köszönhetően és az integrált rendszereknek köszönhetően egyszerűen létrehozhatóak a digitalizált munkahelyek” – magyarázza Balogh Zsolt.
Mozgó munkahelyek
Amióta megjelentek a mobileszközök a piacon és egyre több online megoldás került a privát életünkbe, mint például a Dropbox, a Gmail, a Facebook, Skype vagy az egyéb webkonferenciát támogató eszközök, amelyek komponensei a digitalizált munkakörnyezetnek, ezzel párhuzamosan, válaszképpen az üzleti környezet is adoptálta a technológiát és megjelentek a vállalati közösségi platformok és az integrált portál-keretrendszerek is. “Tisztában voltunk vele, ha a vállalatoknál megindul a klasszikus munkakörnyezet modernizálása a digitalizálásnak köszönhetően, az már komoly paradigmaváltást eredményezhet. A járvány miatt kialakult helyzet, azonban átírta és felgyorsította ezt a folyamatot” – emeli ki Balogh Zsolt.
Ahhoz, hogy a munkakörnyezet mobil szervezetté alakulhasson, az alábbi komponensekkel kell számolni:
- Távoli elérésű munkaeszközök és mobil megoldások, s ugyanazok az üzleti szoftverek, amelyek az irodában is körbeveszi a munkatársakat.
- Felhasználói élményekkel felruházott, virtualizált üzleti megoldások, amelyek alkalmazzák a közösségi médiát és a különböző üzleti alkalmazásokat.
- Központosított kommunikációs eszközök, amelyek képesek szinkronizálni az online és az offline együttműködést, beleértve a levelezést és a vállalati közösségi média eszközöket is.
- A háttérben futó üzleti intelligencia elemző eszközök, amelyek folyamatosan gyűjtik és elemzik a beérkező információkat.
…
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás járvány idején
A járványhelyzet miatt felborult munkapiacon sok munkáltató azzal tudja megoldani a felmerült nehézségeket, hogy a munkavállalóit a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztatja. A jogi környezetet a D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körül.
Ezt a munkáltató jogszerűen megteheti, hiszen a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.
Garanciát az a szabály jelent, hogy ez csak átmenetileg rendelhető el, hiszen az ilyen eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre jött létre, vagy a teljes napi munkaidő nem 8 óra, illetve, ha részmunkaidőről van szó. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
Fontos, hogy a felek ezt az időtartamot közös megegyezéssel a fentieknél hosszabb időtartamban is meghatározhatják.
…
Egyetemes alapjövedelem bevezetését javasolja Ferenc pápa
Az alapjövedelem bevezetése azt az emberi és keresztény eszményt tenné elérhetővé, hogy nincs jog nélküli munkás.
„Most nagyobb szükség van rá, mint valaha, hogy az emberek és a közösségek kerüljenek a középpontba, egységesen törekedve a gyógyításra a gondviselésre és a javak megosztására”- írta a katolikus népi mozgalmaknak szóló húsvéti üzenetében az egyházfő az Euronews tudósítása szerint. Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány kétszeresen sújtja azokat az embereket, akik eddig is elszenvedői voltak a globalizációnak.
“Ezek az emberek azok, akik eddig is napról napra éltek, és semmilyen törvény nem garantálja a védelmüket, például utcai árusok, újrafeldolgozók, kis gazdálkodók, építőmunkások, varrónők és a különféle ápolói munkát végzők” – sorolta a levélben a katolikus egyházfő.
A legtöbbjüknek nincs biztos jövedelmük, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot, és a kijárási korlátozások elviselhetetlenné válnak. Ezért Ferenc pápa szerint “itt az ideje, hogy fontolóra vegyék (az országok) az egyetemes alapjövedelem bevezetését, ami elismerné és tiszteletre méltóvá tenné a nagyszerű és nélkülözhetetlen munkát”, amit végeznek. Az alapjövedelemmel “konkrétan elérhető lenne az az emberi és keresztény eszmény, hogy nincs jog nélküli munkás” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő.
…
Izraelben a cyber-biztonság, egészségtechnológia és az edukáció hasít
Az Üzlet és Pszichológia külföldön élő HR-szakembereket kérdezett arról, hogy őket személy szerint hogyan érinti az aktuális helyzet, és hogyan látják, merre mozdul a munkaerőpiac. A sorozat második szereplője Beck Petra, az izraeli UpstarHR társtulajdonosa, akinek elsősorban a startup-IT piacra van rálátása.
Beck Petra, az UpstarHR társtulajdonosa, elsősorban IT-szakemberek közvetítésével foglalkozik a startup szegmens felé. A Koronavírus okozta válság első heteiben még nem érzékelte a piac teljes leállását, az IT szakemberek még mozgásban voltak, történtek felvételek, ám mára már megálltak ezek a felvételek. A nagyobb cégek is elsősorban a megtartásra fókuszálnak.
…