Sajtófigyelő 2020.04.22.
A járvány következtében kényszerszabadságolásra és elbocsátásra kényszerülnek a hazai cégek
A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását. A munkanélküliségi ráta gyors és széleskörű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10%-ot.
A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban a magyar gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, szinte minden cég érzi a következményeit. A járvány hatását a cégek üzletmenetére a felmérés résztvevőinek 58%-a jelentősnek érzi, s további 36%-uk is érzékelt némi hatást – vélhetően ezek döntő többsége negatívat. A foglalkoztatott létszám és a nemzetgazdasági ágak szerint képzett csoportok esetében mindenütt 90% feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen
érintett a járvány. Néhány területen átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.
A járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszerszabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. A mezőgazdaságban a cégek mindössze 5%-a, a kereskedelemben 25%-a, az iparban 40%-a tett ilyet. Elbocsátásokat is leginkább a középvállalatok eszközöltek (20%-uk élt ezzel). Az agrárcégek igyekeztek legnagyobb arányban megőrizni a munkaerőt, míg az építőipariak közül minden
hatodik kényszerült leépítésre. Ha a mintabeli arányokat rávetítjük az öt főnél többet foglalkoztató versenyszféra egészére, úgy az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer ember veszthette el az állását.
A közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak: mindössze a cégek 4%-a reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9%-uk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. A már eddig is jelentős hatás érzékelő vállalkozások közül csaknem mindegyik a jövőben negatív hatástól tart, míg az eddigiekben hatást nem érzékelők kétharmada is kisebb-nagyobb romboló hatástól tart a közeljövőben.
…
Itt a McKinsey ijesztő jóslata: a dolgozók negyede is utcára kerülhet
Hosszasan elhúzódó károkat okozhat a koronavírus-járvány az európai munkaerőpiacon – derül ki a McKinsey friss felméréséből. Akár 59 millió ember is elveszítheti megélhetését, ráadásul a fiatalabb generációt a gazdasági sokkhatás is úgy fest erősebben érinti.
Az új koronavírus-járvány okozta sokkhatás az elmúlt hetekben tömegeket tett munkanélkülivé hazánkban, és egyelőre nem tűnik szűnni a probléma. Nem csak Magyarországon, de egész Európában jelentős leépítéseket okoz a világjárvány. A járvány következtében kialakult gazdasági sokkhatás miatt, mára 59 millió dolgozó állása került veszélybe Európa szerte – derült ki a McKinsey legfrissebb kutatásából. A tanácsadó cég felmérésében az aktuális COVID-19 járvány hatását vizsgálta az európai munkaerőpiacon. Az eredmények fényében az Európai Uniós magánszektorában akár a dolgozók negyede is érintett lehet, különös tekintettel azokra, akiknek az elmúlt hetekben lerövidült a munkaideje, fizetés nélküli szabadságra lettek küldve vagy már most beindultak a leépítések körülöttük.
Mi lesz a munkanélküliséggel?
A Mckinsey elemzőinek pesszimista forgatókönyve szerint, – amennyiben a kijárási korlátozások a nyár folyamán is megmaradnak – az EU munkanélküliségi rátája akár 11,2 százalékra, vagyis az eddigi kétszeresére is ugorhat, és előreláthatólag csak 2024-ben éri el újra a válság előtti szintet.
…
Hogyan tovább?
Több EU ország készülődik már a karanténok, kijárási tilalmak és korlátozások kivezetésére, ezek azonban vélhetően fokozatosan történnek majd meg.
…
…
Egy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?
A hosszas várakozás után bejelentett magyar kurzarbeit az eddigi reakciók alapján nem nyerte el a cégek tetszését: a munkaadói képviseletek és a vállalatvezetők szerint a bértámogatás lassú, nem elegendő, és túl sok vele a bürokrácia. A legfrissebb hírek szerint a támogatás feltételeit újra is tervezték, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján 50 százalék helyett akár 75 százalékos forgalomkiesés esetén is igényelhető lesz a támogatás, emellett pedig az igénylés folyamata is egyszerűsödik, és bővül a kedvezményezettek köre (bár ezek részleteit új rendelet hiányában még nem ismerjük).
De mi lehetett az eredeti szabályok és a mostani lazítás mögötti megfontolás? A német rendszer – amiről a magyart mintázták – már azelőtt is jóval lazább és nagyvonalúbb volt, hogy a koronavírus miatt még lazítottak is rajta, de ez még nem jelenti azt, hogy egy az egyben le kellett volna másolni. Másrészt a témával foglalkozó kutatások alapján azt is érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni a kurzarbeit makrogazdasági hatásairól, és arról, hogy milyen szempontok lehettek a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók fejében, amikor kidolgozták a magyar verziót.
A magyar kurzarbeitot is kidolgozó gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport tagjai és a velük egyeztető iparági szervezetek képviselői nem rejtették véka alá, hogy az akciócsomag kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a támogatás ne jelentsen túl nagy kiadást az állami költségvetés számára.
…
Így állhatnak talpra a magyar cégek: így kell bűvészkedni az átszervezésekkel
Az új típusú koronavírus-járvány a már folyamatban lévő vagy tervezett cégátalakulások és csoportszintű strukturálási folyamatok időzítését is befolyásolhatja, de akár szükségessé is teheti az ilyen átszervezéseket. A gazdasági válság következményeitől tartva ugyanis joggal merül fel a gazdálkodókban a kérdés: milyen eszközök állnak rendelkezésükre a likviditás megőrzése, a költségek csökkentése, a válság utáni gyors talpraállás és a folyamatos üzletmenet fenntartása érdekében?
A társaságok egyesülésének célja legtöbbször a szinergiahatás elérése, hiszen egy cégként működve elérhető a gazdaságos üzemméret, bővülhetnek a piacok, korszerűbb lehet az értékesítési hálózat. Az átalakulások, csoportszintű átszervezések hátterében jellemzően üzleti érdekek állnak, ugyanakkor minden esetben szükséges az egyéb jogi, számviteli és adózási hatásokat is megvizsgálni, hiszen azok a gazdálkodó eredményére és tőkehelyzetére is hatással vannak, sok esetben segítve azok helyreállítását.
A gazdasági társaságok átalakulása esetén a jogutódlással megszűnő cégek dönthetnek úgy, hogy a mérlegben kimutatott eszközeiket és kötelezettségeiket átértékelik, és az egyesülési vagy szétválási vagyonmérlegben piaci értéken szerepeltetik. Akár a már nullára leírt, de használt, értékkel bíró és forgalomképes eszközöket is fel lehet értékelni. Az átértékelés eredményeként létrejött pozitív különbözet (vagyonnövekedés) a jogutód saját tőkéjét növeli, amely lehetőséget biztosít a válság miatt veszteséges helyzetbe került társaságok számára a saját tőkéjük rendezésére.
…
Ezek a legkeresettebb munkakörök koronavírus idején
A koronavírus villámgyorsasággal formálja újra a munkaerőpiacot. Noha hosszú távú jóslásokba egyelőre nem szívesen bocsájtkozik senki, a LinkedIn adatai drámai változásokat mutatnak az egyes munkakörök keresettségét illetően.
Valószínűleg nem meglepő, hogy a legnagyobb növekedés az igények tekintetében az olyan nélkülözhetetlen munkaköröknél figyelhető meg, mint az egészségügyi munkák, és más, a pandémia idején elengedhetetlen munkakörök.
A LinkedIn friss felmérése alapján lássuk tehát a jelenlegi toplistát! A felmérés az Egyesült Államokra koncentrált, de a tendenciák valószínűsíthetően az egész világon hasonlóak.
10 legkeresettebb munkakör az Egyesült Államokban:
1. bolti munkatárs
2. rendszerüzemeltető, rendszergazda
3. okleveles könyvvizsgáló
4. egészségügyi szakember
5. építőipari munkás
6. raktárvezető
7. pszichológus
8. járműszerelő
9. akadémiai tanácsadó
10. szállítmányozó sofőr
…
Ingyenes online konferencia HR-eseknek
Gyökeresen felfordult az életünk az elmúlt hetekben. Miközben nem tudjuk, mit hoz a holnap, HR-esként biztos pontnak kell lennünk a cégünk dolgozói számára. Olyan bástyának, aki mindenre tudja a választ, egyértelmű irányokat és lehetőségeket tud mutatni a menedzsment és a munkavállalók számára is.
Rengeteg az új rendelet, frissülnek a szabályzások, jogi állásfoglalások.
A Profession.hu ingyenes online konferenciasorozatot indít HR-eseknek. Ízelítő a témákból:
- Eltérés a Munka Törvénykönyvétől – mikor, hogyan lehetséges?
- A munkaidő csökkentés miatt igénybe vehető támogatás és feltételei
- Távmunka /home office közti különbség – ezek elrendelése, szabályzása, ellenőrzése
- Szabadsággal és fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos tudnivalók
- Munkaidőbeosztáshoz, munkaidő kerethez kapcsolódó legfrissebb tudnivalók
- Távdokumentáció és aláírás szabályai
…