Sajtófigyelő 2020.04.30.
Még szélesebb körben érhető el a munkahelyvédelmi bértámogatás
A munkahelyvédelmi bértámogatás kapcsán a munka.hu weboldalon 2020. április 29-től elérhető az új, módosított formanyomtatvány, amelynek segítségével még egyszerűbben kérvényezhető a támogatás.
„A kormány elsődleges célja továbbra is az, hogy a koronavírus hatásait ellensúlyozva a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, és annyi munkahelyet teremtsen, amennyit a járvány tönkretesz. A kamaráktól, szakmai szervezetektől beérkezett javaslatokra a minisztérium haladéktalanul reagált, így a munkahelyvédelmi bértámogatási program még szélesebb munkavállalói réteg számára jelent segítséget” – nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A mai naptól, vagyis 2020. április 29-től a munka.hu weboldalon elérhető az új, módosított, egyoldalas formanyomtatvány, amelyet a munkavállalónak és a munkáltatónak közösen kell kitöltenie. Az új kérelem segítségével egyszerűen kérvényezhető a támogatás. A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, ugyanakkor az ügyintézési határidő a rendelet hatálybalépésének napjával újrakezdődik.
Szintén a mai naptól lép hatályba több módosítás.
A kieső munkaidő ezentúl 15-75 százalékig terjedhet, azaz a részmunkaidő akár napi 2 óra is lehet a támogatás igénybevétele esetén 8 órás eredeti munkaidőt feltételezve. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem éri el, az egyéni fejlesztési idő alkalmazása csupán ajánlás lesz.
…
Mától kötelező bölcsődei és óvodai ügyeletet biztosítani
Mától kötelező bölcsődei és óvodai ügyeletet biztosítaniuk azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a koronavírus-járvány miatt bezáratták ezeket az intézményeket – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön a M1 aktuális csatornán.
Az önkormányzatok nem kérhetnek pénzt az ügyeletért, annak ideje alatt az étkezést is biztosítaniuk kell, egy csoportban legfeljebb öt gyerek lehet, a szülőknek pedig nyilatkozniuk kell arról, hogy tudomásuk szerint nem fertőző beteg a gyerekük.
A bölcsődei és óvodai dolgozók munkahelyének megtartásáért az intézmények és a szolgáltatók állami támogatást kapnak a veszélyhelyzet idején. A bölcsődei támogatás összegének megállapításakor a veszélyhelyet első napját megelőző napon beíratott gyermekek számát veszik alapul. Szintén a munkahelyek megtartását segíti, hogy az önkormányzat átirányíthatja a bölcsődei és óvodai dolgozókat másik szolgáltatóhoz.
A munkaadók munkahelyi gyermekfelügyeletet szervezhetnek a dolgozóik 20 hét fölötti és 14 év alatti gyermekeinek. A munkaadónak csak bejelentési kötelezettsége van, és adókedvezményt is kap – mondta Novák Katalin.
KSH: 3,7 százalékos volt a munkanélküliség az első negyedévben
A január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban mintegy 56 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 2 ezren munkanélkülivé váltak – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg – írta a KSH.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalék, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Rossz jel: akik elveszítették az állásukat, el is tűntek a munkaerőpiacról
Már érezhető volt a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatása a friss KSH adatokban: a jelek szerint egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése. Ez még csak a válság előszele.
Egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése Magyarországon – kommentálta a KSH friss számait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője.
Különösen érdekes az adatokban, hogy nemcsak a foglalkoztatás csökkent és ezzel emelkedett a munkanélküliek száma, de a gazdaságilag nem aktívak száma is növekedett. Ez azt jelenti, hogy sokan azok közül, akik elveszítették az állásukat, el is tűntek a munkaerőpiacról, nem keresnek aktívan állást. Így nem meglepő, hogy az aktivitási ráta folytatta 2019 nyara óta megkezdett csökkenését és újra a tavalyi év elején látott szinten áll.
A következő hónapokban 4,5 százalék közelébe ugorhat a munkanélküliségi ráta. Ezzel 2017 óta nem látott magasságokba emelkedhet a munkanélküliség. A statisztikákban három hónap, a valóságban egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése. A nagy kérdés pedig ezek után nemcsak az, hogy mi lesz azokkal, akik munkanélkülivé váltak, de egy újabb front is nyílik: az inaktívak újbóli visszaterelése a munkaerőpiacra – fogalmazott Virovácz.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 16 ezer új álláshely szűnt meg, a közfoglalkoztatottak létszáma 16 ezer fővel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig hibahatáron belül változott, így a teljes foglalkoztatotti létszám 4,466 millió volt 31 ezer fős éves csökkenéssel az előző év azonos időszakához képest a január-márciusi időszak átlagában.
…
A munkahelyek csaknem felét veszély fenyegeti világszerte
A 3,3 milliárd munkahely csaknem fele veszélybe került világszerte a koronavírus-járvány következében foganatosított drasztikus intézkedések miatt – közölte szerdán a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben.
2020 második negyedévében az ILO 305 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkaóra kiesésével számol a pandémia előtti 2019 utolsó negyedévével összehasonlítva. Két héttel korábbi becslése még 195 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munkaóra kiesése volt. Mindenekelőtt Európa, Közép-Ázsia és az amerikai kontinens érintett.
…
Így számolnak munkahelyükkel a magyar dolgozók: nem túl fényesek a kilátások
Tízből kilenc céget érint a világjárvány okozta válság a magyar munkavállalók tapasztalatai szerint. A következő hat hónapban tízből öt munkavállaló a helyzet további romlására számít, három szerint nem fog tovább változni, míg egy bizonytalan a helyzetet illetően. Százból négy munkavállaló szerint fog javulni a cége helyzete a következő fél év során – derül ki egy friss, reprezentatív felméréséből.
A Profession.hu a felnőtt magyar lakosság körében végzett felmérést a válság hatásaival kapcsolatban. “Célunk egy pillanatkép készítése volt a munkavállalók és az állásukat elvesztők jelenlegi helyzetéről, létszámáról. Arra is kerestük a választ, látható-e már a szektorok közötti átvándorlás iránya, volumene, a külföldről hazatérők létszáma, tervei – mondta el Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője.
Akik még várnak az álláskereséssel
A reprezentatív felmérés eredményei szerint nőtt a munkakeresők között azok aránya, akik azért keresnek, mert elvesztették az állásukat, vagy a megváltozott munkakörülményeik miatt inkább váltani szeretnének. A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy van állása, és nem keres új lehetőségeket, 13 százalékuknak van ugyan állása, de szívesen lecserélné és ezért aktívan tesz is. 15 százalékuk azért keres állást, mert éppen nincs munkája.
…
Közmunkások keretéből kapnak pénzt a friss munkanélküliek
Márciusban még 6 milliárd forintos többletet mutatott a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, ami főleg annak köszönhető, hogy idén 40 milliárd forinttal kevesebbet költ a kormány a közmunkásokra, ellenben a bevételei növekednek.
Március végéig biztosan nem viselte meg túlságosan a költségvetést, hogy a koronavírus-járvány miatt tízezrek veszítették el a munkájukat. Azt a KSH lapunk által is megírt adataiból tudjuk, hogy márciusban mintegy 56 ezer fővel emelkedett előző hónaphoz képest az állástalanok száma. Ugyanakkor 56 ezer fő döntő része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. Előbbiekét 2 ezerrel, utóbbiakét 54 ezerrel.
A Magyar Államkincstár adatai szerint márciusban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból fizetett passzív kiadások összege 7,6 milliárd forint volt. Ez az előirányzat az álláskeresési járadékot, a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, valamint az ellátások megállapításával kapcsolatos útiköltség-térítést és az ellátásokkal összefüggő közvetlen költségeket foglalja magába. Ez a 7,6 milliárd forint nem kiugróan sok, de azért meghaladja a béke időben kifizetett szokásos havi összeget. Tavaly márciusban például 6,3 milliárd forint volt, míg idén februárban 6,2 milliárd forint.
…
A járványra szabják a munkahelyeket
Elfelejthetjük a koronavírus előtti időket: a távolságtartás az alakító tényező
Elrendezésében és működésében is merőben átalakult munkahelyekre tér vissza világszerte a legtöbb munkavállaló. Az új eljárások azért fontosak, hogy a járványhelyzet miatt elrendelt, többhetes korlátozások feloldásával az állampolgárok kezébe kerül a koronavírus elleni védekezés, a főszabállyá pedig a másfél-két méteres távolságtartás válhat.
Biztonságosabb, a koronavírus-járvány miatt átalakított munkahelyekre térhetnek vissza világszerte a dolgozók a többhetes hatósági korlátozásokat követően. Ezeknek a szigorú korlátozásoknak a feloldása pedig azzal jár, hogy az állampolgárok kezébe kerül a felelősség, így a munkáltatóknak is merőben új kihívással, járványbiztos munkahely kialakításával kell szembenézniük. Ehhez az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ iránymutatásokat is kidolgozott.
Az általános ajánlások szerint a legalapvetőbb szabály a távolságtartás garantálása: a munkavállalók elhelyezésével, üvegfalak, egyéb válaszfalak beépítésével, a mosdó- és ebédlőhasználat korlátozásával lehet elérni azt, hogy az emberek megtartsák a másfél-két méteres távolságot. A távolságtartásra vonatkozó előírások betartása mellett szigorú higiéniai szabályoknak kell eleget tenni, ehhez pedig az eszközöket – védőmaszk, védőruha, fertőtlenítő – a munkáltatónak kell biztosítania. A járványügyi központ ajánlása szerint érdemes minél több tájékoztatót kihelyezni a munkahelyeken a maszkok és kesztyűk felhelyezésének megfelelő technikájáról, a szabályos kézmosásról, vagy akár annak fontosságáról és arról, hogy aki enyhe tüneteket észlel, inkább maradjon otthon.
…
Egy életre megnyomorítja a fiatalokat a válság?
Mi a következménye annak, ha gazdasági válság idején lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra? A téma aktuálisabbá vált, mint ahogy korábban gondolni lehetett, hiszen a koronavírus-válság minden korosztályban komoly munkanélküliséget eredményez. Kifejezetten nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, akik most kezdenének dolgozni, azonban a magas munkanélküliség miatt nem, vagy csak nehezen találnak állást. Egy kutatás alapján bemutatjuk, hogy milyen helyzetben vannak a fiatalok egy válságperiódus időszakában, és mennyire befolyásolja későbbi jövedelemszerzésüket, ha egy ilyen periódusban csöppentek bele a munka világába.
A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzés szerint minden vizsgált kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott, recessziós gazdasági környezetben munkaerőpiacra lépő fiataloknak tartós negatív következményekkel kell szembenéznie. Az alacsonyabb jövedelem, a kevesebb ledolgozott óra, a gyengébb minőségű állás és a munkanélküliség magasabb kockázata még a pályakezdés után 7–15 év múlva is kimutatható esetükben, a szerencsésebb időpontban munkába álló társaikhoz képest – írja kutatásában Tóth Endre nemzetközi tapasztalatok alapján. (Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás nem a jelenlegi gazdasági helyzet alapján készült, hanem korábbi tapasztalatokat mutat be.)
Egy százalékponttal magasabb kezdeti munkanélküliségi arány esetén a jövedelemkiesés mértékét a végzés évében 6–10 százalékra teszik a diplomásokat vizsgáló kutatások, ami aztán lassan csökken, de tíz évvel később is 2–3 százalék körül van. Számos kutatás rámutatott, hogy a negatív hatások erőteljesebbek lehetnek a kevésbé képzett fiatalok esetében, akiknél jelentősebb a foglalkoztatottság csökkenése, illetve a diplomások között az alacsonyabb képességűeknél.
Sebzési hatás
Sebzési vagy sebhelyhatás (scarring effect) azokat a negatív hatásokat jelöli, amelyek olyan fiatalokat érnek, akik pályájukat egy esetleges munkanélküli-periódussal indítják. Azok a fiatalok szembesülhetnek ezzel, akik recesszióban hagyják el az iskolapadot, és kezdik meg karrierjüket, így magasabb pályakezdő munkanélküliségi kockázattal szembesülnek, a kérdés pedig az, hogy vajon ezek a körülmények „megsebzik-e” őket. Másodszor: azok a fiatalok, akik pályakezdéskor (tartós) munkanélküliséget tapasztalnak meg, vajon ez az epizód hosszan tartó negatív hatással van-e a későbbi karrierjükre?
…