Sajtófigyelő 2020.05.04.
Újraindítják a magyar gazdaságot, újabb intézkedések védik a munkahelyeket
A járványhelyzethez kapcsolódó fontos gazdasági változások bejelentéséről szólt a hét. Ezek közül is kiemelkedő, hogy május 4-től megkezdődik a fokozatos visszatérés Magyarországon a szokott kerékvágásba, ami azt is jelenti, hogy a gazdaság egyre több szektorában indulhat meg a munka. A héten történt bejelentés a járvány miatt veszélybe került munkahelyek bővített támogatásáról, valamint további könnyítésekről, melyek enyhítik a vállalkozásokra nehezedő nyomást. Magyarország több nagy autógyárában is újraindult a termelés, és érkeztek hírek nagyberuházások indításáról is.
Így indul újra a magyar gazdaság május elejétől
Május elejétől megindul az élet visszerendezése a szokott kerékvágásba, az üzletek és a szolgáltatóegységek újranyitása. Első körben a négyszáz négyzetméternél kisebb alapterületű, jelenleg zárva tartó boltok nyithatnak újra. Mindez azt is jelenti, hogy a kijárási korlátozás szabályainak enyhítésével sorban visszatérnek a különféle termékkörök, szolgáltatások vásárlói.
Az élet újraindítása ugyanakkor szigorú menetrend szerint, fokozatosan történik, eltérő területi bontásban. Így a kormányzati döntés értelmében, Budapesten és Pest megyében egyelőre érvényben maradnak a kijárási korlátozások.
A járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv második fázisa öt fő területre,
- a munkahelymegőrzésre,
- a munkahelyteremtésre,
- a kiemelt ágazatok megerősítésére,
- a vállalkozások finanszírozására,
- a családok és nyugdíjasok védelmére koncentrál.
…
Ha nem muszáj, ne járjunk be dolgozni – kéri Müller Cecília
A tiszti főorvos a távmunkát népszerűsítette május elsején. Szerinte az sem kizárt, hogy már februárban is voltak itthon koronavírusos betegek.
Arra kérte a munkáltatókat, hogy ha megoldható, engedjék az online munkát, csak a legszükségesebb esetben rendeljék be az alkalmazottakat.
…
Négy új hitel védi a munkahelyeket
A kiemelt ágazatokban akár 18 havi, de minden ágazatban legalább 9 havi munkabér fedezetét biztosíthatja a Széchenyi munkahelymegtartó hitel, amely mellé szabad felhasználású folyószámlahitelt is igényelhetnek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként induló rendkívül alacsony kamatozású hitelek a magyarok munkahelyeinek megőrzését, a hazai vállalatoknál meglévő szaktudás megvédését szolgálják – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, pénteken.
„A vállalkozások működésének fenntartása érdekében a Széchenyi kártya program négy, újonnan kifejlesztett hiteltermékkel bővül, amelyek célzott módon segítik elő a likviditáshoz való hozzáférést a mikro-, kis- és középvállalkozások számára” – jelentette be György László.
Az államtitkár hozzátette: a Széchenyi munkahelymegtartó hitel, a Széchenyi kártya folyószámlahitel plusz, a Széchenyi likviditási hitel és a Széchenyi beruházási hitel plusz ügyfelek által érzékelt, nettó kamata mindössze 0,1-0,5 százalék között mozog. A Széchenyi munkahelymegtartó hitel futamideje kettő év, az igényelhető hitelösszeg maximuma pedig 750 millió forint.
Munkabér megelőlegezésre, személyi jellegű ráfordításokra, bármely egyéb személyi jellegű kifizetésre, juttatásra használható, legfeljebb a vállalkozás 9 havi, kiemelt ágazatban – ilyen pl. különösen az idegenforgalmi, a kulturális, a kiskereskedelmi, a közlekedési és az egészségügyi – pedig legfeljebb 18 havi bérköltségét fedezheti.
…
“Ha munka van, minden van” – és ebbe Magyarországon a dolgozói szegénység is belefér
“Ha munka van, minden van” – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai mostanában többször is. A kijelentés arra utalhat, hogy a kormány szerint a munka megteremti a tisztességes élet feltételeit. A baj ezzel csak az, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben a munka emberek százezreinek nem volt elég ahhoz, hogy kiemelkedjen a szegénységből.
Ehhez jelentősen hozzájárult a magyar kormány, amely több nagy intézkedésével is a szegényektől a gazdagok felé terelte át az erőforrásokat.
A 2010-es választás előtt a Fidesz egyik választási ígérete az volt, hogy jelentősen növelni fogják a foglalkoztatási rátát. Ebben nagy sikereket értek el. A járvány előtt, 2019 utolsó negyedévében 4,5 millió ember dolgozott az országban. Ez azt jelenti, hogy 2010 utolsó negyedévéhez képest nagyjából 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma (ebből 2019-ben 108 ezer ember közmunkában, 120 ezer pedig külföldön dolgozott, de ez még ezekkel együtt is legalább félmillió új munkahely).
A foglalkoztatottság növekedése ugyanakkor még egyáltalán nem jelenti azt, hogy “minden” lenne. Az, hogy valakinek van munkája, önmagában még nem jelenti azt, hogy jól is keres, megbecsülik a munkahelyén, vagy hogy hasznosnak érzi magát attól, amiért pénzt kap. És azt sem jelenti feltétlenül, hogy a pénz, amit megkeres, elég legyen arra, hogy statisztikai értelemben véve se számítson szegénynek.
Miközben több fontos szegénységi mutató alapján is csökkent a szegénység a teljes népesség körében Magyarországon 2010 és 2018 között, a relatív jövedelmi szegénység nőtt a foglalkoztatottak körében. 2018-ban ennek értéke 8,4 százalék volt, ami azt jelenti, hogy ennyi dolgozó ember élt olyan háztartásban, ahol a háztartás egy fogyasztási egységre eső – szociális juttatásokkal együtt számított – jövedelme nem érte el a medián jövedelem 60 százalékát, ami 2018-ban havi 55 987 forint volt.
…
Épp akkor tűntek el a magyar munkanélküliségi adatok, amikor a legfontosabbak lennének
A munkanélküliségi adatok transzparenciája jelentősen romlott a koronavírus-járvány kirobbanása után a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint. Számos, nagyon fontos adat nem elérhető a munkanélküliséggel kapcsolatban, így a kutatók megbecsülni sem tudják, hogy mi vár Magyarországra a következő hónapokban.
Éppen a koronavírus-válság kirobbanása után váltak elérhetetlenné a fontos munkanélküliségi adatok, akkor, amikor a legfontosabb lenne, hogy tisztán lássuk ebben a helyzetet – erről panaszkodnak a Portfolio-nak a hazai kutatási élet szereplői.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hosszú évek óta részletes adatbázist épít a munkanélküliek számáról, az újonnan elbocsátottakról, a csoportos létszámleépítésben érintettekről, és minden hónapban elemzést közöl arról, hogy miként alakult a munkaerő-piaci helyzet. Márciusban azonban minden megváltozott. Az NFSZ csak néhány fő számmal frissítette egyes adatsorait, és csak az állástalanok demográfiai eloszlását lehetett látni. A hónapban 281 ezer állástalan volt, ami azt jelezte, hogy elkezdődött az elbocsátási hullám.
Nem tudjuk, hogy hány fő az álláskeresési ellátásra jogosultak száma, hányan kapnak szociális támogatást, mennyien vannak ellátás nélkül, hány főt és milyen szektorokat érint a csoportos létszámleépítés, vagy pl. mennyien tartósan munkanélküliek.
…
Egymilliárd forintot kapnak a munka nélül maradt előadóművészek
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkársága a veszélyhelyzet kihirdetése óta dolgozik a károk felmérésén és enyhítésének megoldásán. Ennek eredményeképpen sikerült egymilliárd forintot átcsoportosítani a független művészek megsegítésére, ezt az összeget Köszönjük Magyarország néven, pályázat útján osztják szét a bevétel nélkül maradt előadóknak.
Az Emmi szombati közleményében kiemelték: a világjárvány okozta veszélyhelyzet számos kulturális területet hozott nehéz helyzetbe. A rendezvények, előadások és koncertek elmaradása nemcsak az intézményeknek okozott drasztikus bevételkiesést, hanem kiemelten sújtotta azokat, akik vállalkozóként mint független előadó szerződtek egy-egy intézményhez. Közölték: a Köszönjük Magyarország című pályázatot a nemzetstratégiai intézmények, szervezetek bonyolítják le, és saját hatáskörükben döntenek a támogatásokról is.
…
Megfertőződés esetén ki értesíti a munkaadót?
Amennyiben a munkavállalónál igazolódik a vírus jelenléte kinek kell értesítenie a munkáltatót? Mi a munkáltató felelőssége, és mit kell tennie ha tudomást szerez erről?
A munkavállaló köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót a keresőképtelen állományba vételéről az Mt. 6. § (2) és (4) bekezdése alapján. Köteles az akadályoztatásáról és emiatt a munkából való távollétéről tájékoztatást adni, amelyek a munkaviszony teljesítése szempontjából lényeges körülmények (Mt. 52. § (1) bekezdés a)-c) pontok). A munkavállaló köteles együttműködni a keresőképtelenség időtartama alatt is a munkáltatójával, a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőkkel és a munkatársaival a jóhiszeműség és a tisztesség elve alapján.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ebben az esetben az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi, és keresőképtelenségét igazolja (a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés).
A munkáltatónak speciális kötelezettsége itt már nincs, a munkavállaló mentesül a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Így alakul a munkanélküliség az EU-tagállamokban
…
Meg kell védeni a dolgozók érdekeit – Német szakszervezeti vezető üzent Orbán Viktornak
Reiner Hoffmann attól tart, hogy a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági válság közeleg.
Május elseje – még ha a járvány miatt nincs is sok okunk ünnepelni – jó alkalom arra, hogy az érdekképviseletek világossá tegyék a kormányoknak szánt üzeneteiket – mondta a Népszavának Reiner Hoffmann. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke a magyar miniszterelnöknek is üzent: „a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az alapvető európai értékeket, de Orbán Viktor politikája nincs összhangban ezekkel – fogalmazott. Reiner Hoffmann attól tart, hogy a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági válság közeleg. Ebben a helyzetben szerinte az a legfontosabb feladata a szakszervezeteknek, hogy küzdjenek a várható tömeges munkanélküliség, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.
A német szakszervezeti vezető szerint növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. Arra a felvetésre, hogy nem csak magyar, de általános tendencia is, hogy egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg, Rainer Hoffmann azt mondta: Németországban, de európai szinten is szorgalmazzák, hogy a közbeszerzéseken való indulás alapfeltétele legyen, hogy az adott cég kollektív szerződéssel alkalmaz embereket.
Úgy vélte, a munkahelyek megőrzésének jó eszköze lehet a csökkentett munkaidő bevezetése és az ezzel párhuzamosan nyújtott állami bérkiegészítés. – Németországban jól működik a modell, egyelőre nem is bocsájtottak el nagy számban embereket – fogalmazott. Arról az általa vezetett szervezetnek nincs információjuk, hogy a mintegy 113 ezer Németországban dolgozó magyar munkavállalóból hányan kerültek bajba. – De az biztos, hogy a nálunk dolgozó magyarok is védelemben részesülnek, hiszen a társadalombiztosítás rájuk is vonatkozik.
…