Sajtófigyelő 2020.05.06.
Koronavírus: összeállt az Orbán-kormány mentőcsomagja, itt a lista
A 2020-as GDP 4,55%-ára rúg a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízist kezelő magyar mentőcsomag jelenlegi mérete, legalábbis, ami a költségvetést illeti – olvasható ki a kedden megjelent 2020-as konvergencia programból. Az Európai Bizottságnak elküldött dokumentum részletes táblázatából az is kiderül, hogy a példátlan gazdaságmentő csomag kormányzati részének fele még kidolgozás alatt van, ezért hamarosan újabb bejelentések várhatóak a részletekről.
A járvány kiváltotta gazdasági válság felülírta a korábbi gazdasági kilátásokat (erről részletesen másik cikkünkben írtunk – a szerk.), így a magyar gazdaságpolitika elsődleges céljává vált az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, valamint célzott intézkedésekkel annak megalapozása, hogy a járvány elmúltával a gazdasági növekedés visszanyerje lendületét – olvasható a konvergencia program gazdaságpolitikai céljait taglaló részében. A kormány úgy vélekedik a dokumentumban, hogy Magyarország idejében meghozta azokat a döntéseket, amelyek elengedhetetlenek a járvány elleni sikeres védekezéshez, valamint elősegítik a gazdaság újraindítását a járvány elmúltával. A korlátozó intézkedések azonban negatívan befolyásolják a gazdasági szereplők teljesítőképességét. Ezért dolgozta át a 2020-as költségvetést a kormány és ezért hozott átfogó programot a gazdaság védelme érdekében. Az átmeneti gazdasági visszaesés és a gazdasághelyreállító intézkedések költségvetési hatását figyelembe véve a Pénzügyminisztérium érvelése szerint a költségvetési hiány a körülményekhez képest alacsony szinten marad. Az eredeti GDP-arányos 1% helyett, majd a 2,7%-ra emelt várakozásról most 3,8%-os hiányprognózist készített a tárca.
“Az intézkedések gazdasági léptékét tekintve elmondható, hogy mindezidáig a valaha volt legnagyobbgazdaságmentő és -élénkítő csomag, amelynek nagysága a Magyar Nemzeti Bank gazdaságfinanszírozását segítő lépéseivel együtt a GDP közel 20 százalékát teszi ki” – ismétli meg a kormány eddigi kommunikációját a Brüsszelnek elküldött dokumentum.
…
A kormány szerint béremelés nem nagyon lesz, munkanélküliség annál inkább
A magyar hazai össztermék 3 százalékkal fog zsugorodni a járvány miatt, a kormány az ígértnél jobban elengedi a hiányt, az államadósság nőni fog. A konvergenciaprogram előrejelzése szerint 2021 már a visszapattanás éve lesz.
A kormány elküldte az Európai Bizottságnak a 2020-tól 2024-ig tartó gazdasági előrejelzéseit és terveit tartalmazó konvergenciaprogramot. Ahogy már a bevezetőben megjegyzik, a koronavírus-járvány felülírta az eddigi elképzeléseket. Azt érdemes megjegyezni, hogy a program elkészítését április 30-ával zárták, szóval azóta változhattak a kormány elképzelései és előrejelzései, a jövőben pedig még inkább változhatnak, mivel a válság hatásai egyelőre csak korlátozottan ismertek.
3 százalékos recesszió lesz
A program makrogazdasági alapforgatókönyve idén 3,0 százalékos GDP visszaesést valószínűsít, ugyanakkor 2021-ben – részben az idei csökkenés korrekciójának is köszönhetően – a növekedés 4,8 százalékot érhet el. 2022-től a programidőszak végéig 4 százalék fölötti GDP-bővülés várható.
Az idei év első két hónapját lényegében még nem érintette a gazdaság márciustól kibontakozó visszaesése. A március 20-át követően megsokasodott leállások miatt az első negyedév utolsó napjaira az ipari kapacitások jelentős hányada eshetett ki. Emellett nagymértékben csökkent a turizmus teljesítménye, illetve a kultúra és szabadidős szolgáltatások március második felére lényegében felfüggesztődtek. Bár a kiskereskedelem egyes szegmenseiben a tartalékfelhalmozások átmenetileg növelték a forgalmat, ugyanakkor összességében a negyedév végére itt is lendületvesztés történt.
Béremelés nem lesz, munkanélküliség igen
A válság hatására 2020-ban átmenetileg bekövetkező visszaesést követően 2021-től ismét folyamatosan bővül a foglalkozatás, így a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékos értékével 2022-ben alig haladja meg a 2019. évit, 2024-ben (3,3 százalék) pedig már alacsonyabb annál. Mindenesetre a program 2020-ra 5,6 százalékos munkanélküliséggel számol, de még 2021-ben is 4,3 százalékossal. Ez ellentrmond Orbán Viktor azon kijelentésének, hogy “három hónap múlva mindenkinek lesz állása”.
Ami az átlagkereset emelkedését illeti, a kormány 2020-ra mindössze 2,2 százalékos növekedést vár, 2021-re viszont már 7,6 százalékosat.
…
A kormány kölcsönzött munkaerővel indítaná újra a gazdaságot – a szakszervezet tiltakozik
Csak azt felejtette el a külügyminiszter, amikor aláírta a munkaerőkölcsönző céggel a stratégiai megállapodást, hogy a válság miatt elsőként a kölcsönzött dolgozók kerültek utcára.
Nem a kiszolgáltatottabb munkavállalói pályát kell erősíteni, hanem az érdemi hozzáadott értékű munkahelyeket, azok védelme érdekében pedig át kell dolgozni a láthatóan nem működő munkahelyvédelmi akciótervet – reagált Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra, hogy a kormány hétfőn stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Prohuman munkaerőkölcsönző céggel.
A megállapodást aláíró Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra. A Prohuman több száz céggel működik együtt, és a 10 legnagyobb foglalkoztató egyike Magyarországon, a járványveszély pedig felértékeli a munkaerő-gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat, a kormány ezért a döntéshozatalban is számít a vállalat észrevételeire – tette hozzá. Zakor Sándor, a Prohuman ügyvezető igazgatója közreműködést ígért a kormánynak abban, hogy a lehető legkevesebb munkahely szűnjön meg, továbbá minél több munkaadó, és befektetés érkezzen külföldről.
…
Már több mint 100 cég jelentkezett a 70 százalékos bértámogatásra
A legfontosabb a munkahelyek védelme – hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
Dömötör Csaba kifejtette: a koronavírussal együtt a káros gazdasági hatások is megjelentek Magyarországon. Ezek mérséklésében a legfontosabb a munkahelyek védelme. Ezt szolgálják az adócsökkentések, a bértámogatás, és ezt szolgálja majd az a célzott támogatási program, amelyet a leginkább bajban lévő szektoroknak nyújtanak.
Külön kitért a bértámogatásra, amelyet a leállással küszködő cégek vehetnek igénybe. Ha munkaidő-csökkentésre kerül sor, akkor a kieső bér 70 százalékát az állam átvállalja. Erre már több mint 100 cég jelentkezett, amelyek vállalták, hogy 30 ezer munkahelyet megtartanak – közölte az államtitkár.
…
Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása: a megváltozott szabályok
A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásának 2020. április 16-ától hatályba lépett szabályait módosító, a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 103/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 141/2020. (IV. 21.) számú kormányrendelet (a továbbiakban Rendelet) a Magyar Közlöny 82. számában olvasható.
A Rendelet mindenek előtt módosítja a csökkentett munkaidő fogalmát. Az új szabályok szerint csökkentett munkaidő alatt – a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint – háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti 25%-át elérő, de a 85%-át meg nem haladó részmunkaidőt kell érteni (a korábbi min. 50% és max. 70% helyett). Ezek alapján tehát a rendelet a korábbinál kisebb, illetve nagyobb arányú munkaidő csökkentést is kezelhetővé tesz a támogatás szempontjából, így annak igénybe vétele akkor is lehetséges, ha egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott munkavállalót napi 2 órában foglalkoztat tovább a munkáltató. [105/2020. rendelet 1. § a) pontja]
Lényeges változás, hogy a munkáltatót terhelő munkahely fenntartási kötelezettség nem a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám és valamennyi telephely tekintetében irányadó, hanem csupán a munkáltatóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tilalma is csupán azon munkavállaló vonatkozásában áll fenn, akivel a munkáltató támogatás iránti kérelmet nyújtott be. [105/2020. rendelet 4. § (3) bekezdés b) pontja]
Módosulnak az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is. Ez alapján a munkáltató és a munkavállaló csak abban az esetben köteles egyéni fejlesztési időben megállapodni legalább a támogatás időtartamára, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. [105/2020. rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja] Abban az esetben tehát, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felén nem terjed túl, az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelezettség. Fontos, hogy ez utóbbi esetben nem terheli a munkáltatót a csökkentett munkaidőre járón túli munkabér-fizetési kötelezettség. Az egyéni fejlesztési idő kiadására is hosszabb idő áll rendelkezésre. Abban is megállapodhatnak ugyanis a felek, hogy a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében nem csak a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. [105/2020. rendelet 1. § b) pontja]
Alapvető változás, hogy a módosítás nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [a továbbiakban: Mt.] 148. §-a szerinti távoléti díj, hanem az annál sokkal transzparensebb alapbér fogalmára építi a támogatás rendszerét. Ennek megfelelően a támogatás mértéke – a kérelem benyújtásának napján hatályos munkaszerződés szerinti – alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a. (Ennek az alapbérnek a részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.) [105/2020. rendelet 1. § f) pontja és 3. § (3) bekezdés]
…
Tarolt a német kurzarbeit – több mint 10 millióan dolgoznak már rövidített munkaidőben
A rövidített munkaidő támogatásának (kurzarbeit) igénybevétele Németországban ágazatonként nagyon eltérő – mutat rá az Ifo kutatása. A gasztronómia területén például majdnem teljes körűen igénybe veszik, ezzel szemben az ügyvédi irodákban szinte egyáltalán.
A német rövidített munkaidő támogatását az éttermekben dolgozók 99%-a vette igénybe az intézet felmérése szerint, ugyanez a hoteleknél 97% volt – írja a Reuters. Ez a két szektor érezte meg leginkább a koronavírus okozta válságot. A légitársaságoknál 90% fölött volt az arány, ugyanez igaz a ruházati iparban dolgozókra. A kreatív gazdaságban és a fitnesztermek alkalmazottainak 80%-a dolgozott kurzarbeitban.
Az egészségügyi szektorban mindössze 14% volt az arány, a vegyiparban 30%, az élelmiszeriparban pedig 21%. Az ügyvédi irodák, adótanácsadók és könyvelők körében 3% volt ez az arány, a szennyvízkezelők, energiaszolgáltatók és gyógyszergyártók pedig egyáltalán nem vették igénybe.
Április 26-ig összesen 10,1 millió munkavállaló után adtak be kérelmet adtak be a német vállalatok, ennek is köszönhető, hogy abban a hónapban a munkanélküliség bár nőtt, de nem olyan mértékben, mint például az Egyesült Államokban. A munkanélküliségi ráta 5,8% volt Németországban áprilisban az előző havi 5% után, ez 373 ezer új munkanélkülit jelentett.
…
Már épp itt volt az ideje gondolkodni a munkaidő csökkentéséről, amikor beütött a járvány
Mikor, milyen feltételek mellett lehet elképzelni a munkaidő csökkentését? – többek között ezt a kérdést vizsgálja az MTA Lendület-programjának új kutatócsoportja, amely december elején jött létre.
Az ELTE Társadalomtudományi Karán elindult csoport vezetőjét, Antal Miklós humánökológust még február közepén kerestük meg, az interjú már éppen megjelent volna, amikor berobbant a koronavírus-járvány. Hamar világossá vált, hogy a járványnak itthon is nagyon komoly hatása lesz a gazdaságra és a munkaerőpiacra, és a különféle munkaidő-csökkentési módszerek közül, amelyek megvalósíthatóságát és kívánatosságát a kutatócsoport vizsgálni kezdte, egy típus hirtelen sokak valóságává vált Magyarországon is.
Lényeges viszont, hogy a kutatócsoport elsősorban az önként vállalt munkaidő-csökkentés lehetőségeit tervezte kutatni, a vírusválság okozta helyzet pedig kényszerű. „Vajon ez most olyan helyzet, ami ajtót nyithat annak az ötletnek, hogy dolgozhatnánk kevesebbet is, vagy mivel kényszerből fakad, az emberek nem fogják jól érezni magukat benne, és elveszi a kedvüket az egész ötlettől?” – ez az egyik olyan kérdés, ami most leginkább foglalkoztatja a kutatócsapat tagjait Antal elmondása szerint. Mint fogalmazott, alapvetően arra számítanak, hogy a hazai munkaidő-csökkentések többsége átmeneti időre szól majd, de persze tervezik megnézni, hogy milyen kapcsolódások lehetségesek a mostani helyzet rövidített munkaideje és az általuk vizsgált, hosszabb távú munkaidő-csökkentés között.
Ehhez esettanulmányokat készítenek olyan cégeknél, amelyek most, vélhetően történetük során először a munkaidő-csökkentés eszközéhez kell nyúljanak. A 2008/2009-es válság idején ugyanis a magyar cégek döntő többsége még nem élt ezzel a lehetőséggel, akkor a legjellemzőbb válaszreakció az emberek kirúgása volt. Most viszont látni a kormányzati szándékot is arra, hogy a németeknél már régi hagyományokkal bíró munkaidő-csökkentést a magyar cégek is alkalmazzák.
…
HOLD-ON: VÍRUS ÉS PÉNZSZÓRÁS
Zsiday Viktor, Szabó Dávid és Balásy Zsolt beszélgettek arról, hogy mi fog változni a gazdaságban a vírus hatására. Lesz-e alapjövedelem, hogyan lehet azt finanszírozni, a magyar állam miért nem segít a munkanélkülieken.
…