Sajtófigyelő 2020.05.11.
Az infláció és a munkanélküliség most nem a valóságot mutatja
„Egy szám – nem szám!” – hangzott az első, de máig emlékezetes instrukció életem első munkanapján akkori főnökömtől. Összehasonlíthatóság nélkül nincs sok értelme egyetlen adatnak, vagyis valamihez viszonyítani kell, egy korábbi vagy nemzetközi adathoz, valamilyen kapcsolódó tényezőhöz, netán a tervezett vagy előrejelzett számhoz, lehetőleg többféléhez is.
A nem kellően összehasonlítható számok használata gyakran csak a szakmai igénytelenség megnyilvánulása. De nem csak annak! A hatalmas, megfoghatatlan tartalmú, de pozitív üzenetet hordozó számok ugyanis általában erőt, cselekvőképességet mutatnak. Például az a még március közepén bejelentett kormányzati szándék, hogy az idei költségvetésben háromezer milliárd forintnyi áttervezés várható a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésére, a maga megfoghatatlan módján leginkább csak annak demonstrálását szolgálta, hogy a kormány nagy figyelmet és erőt fordít a járvány okozta válságra. Szükség is volt erre, hiszen ekkor már számos járvány sújtotta országban nagyon jelentős többletforrást biztosító gazdasági csomagot jelentettek be. Az, hogy nálunk csak teljesen tisztázatlan végeredményű, de óriási összegű „áttervezést” jelentettek be, minden valószínűség szerint elkerülte az emberek többségének figyelmét. S a magyar csomag immár másfél hónappal az említett bejelentés után is igencsak vékonyka.
A járvány gazdasági hatásai az egyébként stabil, nemzetközi szokványoknak megfelelő statisztikai adatok tartalmát is átírják. Ez látható az infláció és a munkanélküliség esetében is.
…
A koronavírus 10 fontos világgazdasági hatása
A koronavírus átalakította az életünket. Elképesztő hatást gyakorolt a villággazdaságra. Olyan folyamatokat erősített fel, amelyekre korábban csak vágyálomként gondoltunk és teljesen átalakította a jövőről vallott nézeteinket. Nézzük hogyan!
Éljen a lokális, felértékelődik az önellátás!
Az önellátás nagyon fontossá vált egyéni, céges és nemzeti szinten is. Tészta, rizs, teli spájz, és ha lehet saját kenyérsütőgép – az elmúlt két hónapban ezek voltak a fő célkitűzésenk. Amikor a járvány nyomán az addig természetesnek hitt beszerzéseink válnak nehézkessé, mindenki szeretne önellátóvá válni. Ami az egyén szintjén természetes, az megjelenik a cégek, de még a nemzetek szintjén is.
A globalizáció nem kikezdhetetlen, rövidülnek ellátási láncok
Évtizedekig hittünk a globális hatékonyságban, nagy, földrészeken átnyúló ellátási láncok alakultak ki, egy-egy termékbe (a gépkocsik biztos ilyenek voltak) akár 10-20-30 országban és különböző üzemben gyártott alkatrészek épültek be. Ma már azonban nincs így.
Eddig a piacban bíztunk, most már az állam támogatta piacban
Megismertünk egy olyan folyamatot, ez volt a globális járvány, amikor a piac már nem volt elég hatékony. Ha hagynánk a piac törvényeit (fogyasztói kereslet, hiteltörlesztések, szerződések szerinti kötelezettségek), akkor a fél világ csődbe menne.
Átértékelődnek a szektorok, vissza a gyökerekhez
A legfejlettebb államok fő jellemzője az volt, hogy magas, akár 80 százalékos is a szolgáltató (vagy tercier) szektor részesedése a GDP-ben. A legnagyobb érték a turizmus, az adóparadicsomi lét, vagy egy vonzó szerencsejáték-központ volt, sok embert foglalkoztatott, más országokban megtermelt jövedelmeket csatornázott át az adott országba.
De ha csökkennek a társas érintkezések, akkor éppen a turizmus, a vendéglátás, az oktatás, a coaching, a jogi és pénzügyi szolgáltatások esnek vissza a legjobban. Valószínűleg nem mindörökre, de jó időre attraktívabb lett az egyszerűség, a malmok, a cukoripar, a csomagolóanyaggyártás,
A digitalizáció egy hónap alatt annyit változott, mint korábban öt év alatt
Kényszer hozta, de könnyen megszokhatjuk. Digitális távoktatás, videochat a kollégákkal, online posta, bankfióki ügyintézés helyett elektronikus csatornák, mobile banking, szerződéskötés elektronikus aláírással. Mindegyik itt volt velünk, de most gyorsan behoztuk a lemaradást és már használjuk is őket. Ha pedig a munkáltató rájön, hogy időt (utazás) és pénzt (irodabérlet) spórol meg a home office-szal, vagy egy megszokásból eddig ki nem próbált elektronikus csatorna teret nyer, akkor már nincs visszaút, sok folyamat és tevékenység végérvényesen meg fog változni.
A biztonság minden felett
A Maslow-i hierarchia alsó két szintjén állnak az alapvető szükségletek (élelem, víz, fedél) és a biztonság (rend) iránti vágy, felette természetesen mindenki szívesen gazdagodik, önmegvalósít, szerez megbecsülést, hatalmat.
2020 trendforduló lesz, márciusban, áprilisban nem az volt a fő kérdés, hogy mennyibe kerül a maszk, a fertőtlenítő, a tészta és a rizs, hanem az, hogy legyen. Az ember, a vállalat és vélhetően az államok is könnyen felejtenek, de mégis alighanem nagyon sok időnek kell eltelnie, ameddig a háztartások ugyanolyan alacsonyra csökkentik a raktárkészleteiket.
…
Elképesztő kirúgási hullám söpör végig Magyarországon, rengeteg embernek zuhan a jövedelme
A megkérdezettek 7%-a számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban, derült ki a Tárki felméréséből. Ennél jóval nagyobb arányban vannak azok, akiknek csökkent a jövedelme.
A lezárások és a gazdasági leállás egyes szektorokban azonnal, másutt fokozatosan jelentkezett Magyarországon, írja a Tárki kutatása. A vizsgálatukban a válaszadók 18%-a számolt be arról, hogy a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme.
A jövedelemvesztés eltérő mértékben érintette a különböző társadalmi demográfiai csoportokat és régiókat. A jövedelemcsökkenés a középső életkori csoportokat (40-59 évesek) érintette a legnagyobb mértékben (26% számolt be erről), míg arányuk az idősebb, 60 év fölöttiek között ennél lényegesen alacsonyabb volt (9%). Ők részben a fiatalabb dolgozó nyugdíjasok és az idősebb, nyugdíjhoz közeli munkavállalók közül kerültek ki.
…
Az otthonról dolgozók védelemre várnak: a munkavállalók 73%-a nem kapott biztonsági útmutatást a távmunkához
A Kaspersky friss jelentése szerint négyből három otthonról dolgozó munkavállaló (73%) még semmilyen konkrét kiberbiztonsági útmutatást vagy képzést nem kapott munkaadójától azzal kapcsolatban, hogy miként védheti meg magát a kockázatoktól. Hogy szükség lenne rá, azt jól mutatja, hogy az elmúlt hetekben negyedik dolgozó (27%) kapott a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adathalász e-mailt. A Kaspersky szerint az ilyen jellegű kockázatok elkerülése érdekében fontos, hogy a szervezetek oktatásban részesítsék dolgozóikat a kiberbiztonság témájában.
Miközben számos munkavállaló életében kihívást jelent az otthonról való munkavégzés jelentette hatalmas változás, a vállalkozásokra is nagy feladat hárul: gondoskodniuk kell arról, hogy dolgozóik távolról is a szokásos módon végezhessék munkájukat. A dolgozók védelmének biztosítása most nagy kihívást jelentő feladat, mivel rengeteg erőforrás kell ahhoz, hogy a munkavállalók biztonságosan férhessenek hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek a munkájuk megfelelő elvégzéséhez szükségesek. A Kaspersky szerint ezért kritikusan fontos a hatékony kiberbiztonsági intézkedések bevezetése, hiszen a távmunka olyan új kockázatokkal is járhat, mint a nagyobb számú levélszemét- és adathalász-támadás, feltört wifi-hozzáférési pontokhoz való kapcsolódás, vagy az úgynevezett árnyékinformatika (a vállalati IT-osztálynak nem bemutatott, így általul nem is felügyelt saját megoldások) használata.
A világszerte mintegy 6000 munkavállaló bevonásával készült felmérésből ugyanakkor az derült ki, hogy a munkáltatók nem feltétlenül magyarázzák el dolgozóiknak, hogy miként kerülhetik el az ilyen kockázatoknak való áldozatul esést – olvasható a Hogyan változtatta meg a koronavírus-járvány az emberek munkavégzési módját? című – angol nyelven olvasható – jelentésben. A válaszadók legalább 73%-a arról számolt be, hogy nem részesült kiberbiztonsági oktatásban, amikor elkezdett távmunkában dolgozni. Emellett a felmérésben részt vevő dolgozók több mint negyede (27%) kapott már például adathalász e-mailt a Covid-19 témájában.
…
3+1 tipp: így indítható újra a munka
A COVID-19 járvány miatti csökkentett aktivitás vagy leállás után számos cég indítja újra működését. A munkába való visszatérés számos feladatot ró a munkáltatóra és a munkavállalókra is. Dr. Óváry-Papp Nóra, a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda munkajogásza hívja fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra az Adó Onlinehoz eljuttatott összefoglalójában.
A járvány sok helyen nagyon megváltoztatta a munkakörnyezetet, a vírusveszély miatt pedig az eddig megszokott és bevált munkaszervezési módszerek, munkavédelmi eljárások átgondolásra, felülvizsgálatra szorulnak. A járvány terjedésének csökkenésével lehetővé válik egyes munkatevékenységek fokozatos újrakezdése. A fertőzés veszélye azonban továbbra is fennáll, a vírus viselkedését senki nem látja biztosan előre, ezért fokozott körültekintéssel lehet csak a cégek működését lépésről lépésre újraindítani.
Továbbra is akadályozzuk meg a járvány terjedését
Elsődleges feladat a kockázatértékelések aktualizálása és olyan ellenőrző intézkedések bevezetése, amelyekkel kizárható vagy minimalizálható a járvány megjelenése vagy elterjedése a munkahelyen.
A visszatérés legyen fokozatos
Munkavédelmi, egészségügyi szakemberek és a munkavállalók képviselőinek bevonásával érdemes biztonságos, de működőképes visszatérési ütemtervet kidolgozni.
Át kell szervezni a munkavégzést
Az újrakezdés számos munkaszervezési kérdést is felvet. Ha kevesebb a feladat, mint a veszélyhelyzet előtt, akkor kevesebb munkavállalóra van szükség. Annak érdekében, hogy minél kevesebb elbocsátásra legyen szükség, felmerülnek a költségcsökkentő vagy munkahelymegtartó megoldások (pihenőidő, szabadságkiadás, állami támogatások igénybevétele). Ebben a helyzetben is fontos szerepet kap az egyenlőtlen munkaidőbeosztást lehetővé tevő szabályok rugalmas alkalmazása, különösen a speciális új szabályok szerint már akár 2 évre növelhető munkaidőkeret.
…
Mit kell tennie a munkáltatónak a vírus megjelenése esetén?
Amennyiben a munkahelyen koronavírus okozta fertőzés történik, úgy a munkáltató milyen intézkedések megtételére köteles?
A népegészségügyi hatóság intézkedése a mérvadó.
- A személyi higiénére fokozottan kell figyelni.
- A fertőzés megelőzésének legfontosabb módja a gyakori, alapos szappanos kézmosás
- Tartsák és tartassák be az úgynevezett köhögési etikettet: papír zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk, a használt zsebkendőt dobjuk ki, majd mossunk kezet.
- Kerülni kell a szokásos érintkezési formák közül a kézfogást, puszit.
- A közösségi terekbe helyezzenek ki érintés nélkül használható alkoholos kézfertőtlenítőszer adagolókat, ennek használatára fel kell hívni a figyelmet.
- Szellőztessenek gyakran.
- A közösségi rendezvények megtartása mérlegelendő.
- A koronavírus lipid burokkal rendelkezik, így a legtöbb, egyfázisú tisztító-, fertőtlenítőszer hatásos ellene. Takarításhoz virucid (vírus ölő hatású, ez szerepel a fertőtlenítő szer csomagolásán, vagy a használati utasításban) hatással rendelkező készítmények használata javasolt.
- Kiemelten fontos és napjában többször is fertőtleníteni kell azokat a felületeket, melyeket kézzel gyakran érintenek (ilyenek pl. az ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók stb.) Ezeknek a felületeknek a fertőtlenítésére az alkohol bázisú gyorsfertőtlenítők, illetve a fertőtlenítő kendők alkalmazhatóak.
- A vizes egységek padló és csempe falburkolatainak, valamint klórálló burkolattal ellátott helyiségek padló burkolatainak fertőtlenítésére a klórtartalmú készítmények is alkalmazhatók, abban az esetben, ha a készítmény címkéjén a virucid hatás, illetve a virucid hatás létrejöttéhez az alkalmazási paraméterek a használati utasításban fel vannak tüntetve.
- A vizes egységekben a kézmosás és kézfertőtlenítési lehetőséget biztosítani kell. Ajánlott a fertőtlenítő hatású folyékony szappan biztosítása, mert ennek alkalmazásával egy fázisban végezhető el a kéztisztítás és a kézfertőtlenítés.
- Amennyiben egy munkavállalónál légúti fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell a munkavállaló háziorvosát, aki az előírt és általa ismert eljárásrend szerint dönt a további teendőkről.
…
Ki mekkora az EU-ban?
Méretek és nagyságrendek az EU gazdaságai között.
A német behemót majd 25%-os súlyú, az osztrák 3%-os, a cseh 1,6%, a magyar 1%. A bérekben sem véletlen a különbség, a magyar átlagbér alighanem tartós plafonba ütközik 1000 euró körül, több nem jön ki a gazdaságból, az osztrák átlagbér 2800 körül van, így arányos az egy főre jutó gazdasági teljesítménnyel, ami bő háromszoros méretű. Az EU össz GDP-jének 85%-át adja az eurózóna, és még terjedni is fog az euró.
…