Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.18.

Az államfő elrendelte a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény kihirdetését

Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetését.

A veszélyhelyzet megszüntetéséről a kormány dönt, és az időpont ismertté válása után veszti hatályát a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden közölte: a kabinet azt kéri, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály kihirdetésével a kormány lehetőséget kap arra, hogy az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján egészségügyi válsághelyzetet rendeljen el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve, ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. A jogszabályban meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben.

Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben – a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Teljes cikk

 

Adókönnyítésekről és kétéves munkaidőkeretről döntött az Országgyűlés

Számos, veszélyhelyzetben elfogadott adókönnyítés emelkedett törvényerőre az Országgyűlés keddi ülésnapján, így például egész évben nem kell idegenforgalmi adót és turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. A képviselők elfogadták a kétéves munkaidőkeret intézményét, és jöhetnek a különleges gazdasági övezetek is.

Számos, a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletet emel törvényi szintre és tart hatályban „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” címet viselő salátatörvény, amelyet kedd délután fogadott el az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében, és három tartózkodás mellett .

Késhet az adóbevallás

A kormány a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adómegfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődőadóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre állóbevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni. Most ez emelkedik törvényerőre, változatlan tartalommal – derül ki a részletes indokolásból. A jogszabály szerint pontosan ugyanez a helyzet a helyi iparűzési adó esetén is.

Törvénybe kerülnek a kedvezményezett ágazatok adókedvezményei

A jogszabály biztosítja a 61/2020 (III.23.) kormányrendeletben foglalt kedvező adó- és járulékfizetési rendelkezések továbbélését. E szerint a kedvezményezett ágazatba tartozó kifizetők mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. A kedvezményezett ágazatba tartozó munkáltatók által foglalkoztatottak esetében kedvező járulékfizetési szabály irányadó, e szerint csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, ezt is legfeljebb 7710 forintig.

E rendelkezéseket az egyéni és a Tbj. szerinti társas vállalkozó is alkalmazhatja a saját maga után fizetendő adó és járulék tekintetében. A kisadózó vállalkozás, amely külön nevesített, kedvezményezett tevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. Azon rendelkezés is tovább él, amely szerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg pótlékmentesen. A meghatározott főtevékenységet folytató kisvállalati adóalany a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalatiadó-alapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.

Teljes cikk

 

Te is így vagy bejelentve? Komoly vizsgálat jöhet, könnyen ráfázhatsz!

Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.

Javaslataik között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia abban az esetben, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint. Az elnök hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, de kiegészítenék a passzust úgy, hogy a 3 millió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár 40 százalékos) adót kellene leróni. “A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába” – mondta Parragh László. Szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, és megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat.

Teljes cikk

 

Kiderült, mit is szeretnének a fiatal munkavállalók

A hazai cégek felismerik ugyan a fiatal munkavállalók igényeit, de nem reagálnak megfelelően rájuk – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Y és Z generációt vizsgáló komplex kutatásából.

A 2000 fiatalt és 300 munkaadó céget megkérdezett felmérés szerint a munkaadók túlságosan magas elvárásokat támasztanak leendő munkavállalóikkal szemben, amivel elbátortalanítják a potenciális jelentkezőket. Erősen hiányolják a fiatal dolgozók részéről a lojalitást, de a cégek jelentős része mégsem tesz különösebb erőfeszítést ennek felépítése érdekében. Pedig az anyagi juttatások mellett a fiatalok számára kiemelten fontos motivációs elem a vezetői visszajelzés, mentorálás.

A friss kutatás az Y és Z generáció életstílusát, attitűdjeit, igényeit és a munkához való hozzáállását vizsgálja, hogy párhuzamba állítsa azokat a cégek elvárásaival.A megkérdezett vállalkozások közel egyharmada jelezte, hogy nehézséget okoz számára a megfelelő munkaerő megtalálása és elkötelezése.Ez többek között az életkorból adódó szocializációs jellemzőkre és generációs különbségekre vezethető vissza.

„Az újabb generáció ugyanis a munkavállalás terén is felhasználóként gondolkodik: igénylik a fogyasztói előnyöket, és ha nem részesülnek ebből, akkor könnyen váltanak munkahelyet” – mondta Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs vezetője. Hozzátette: „a kutatásból kiderül, hogy gyakran olyan helyzeteket keresnek, amelyekből bármikor gyorsan és magyarázat nélkül kiléphetnek:de ez nem azért van, mert hiányzik belőlük a munkakedv, hanem mert nem kapnak kellő motivációt.

Teljes cikk

 

A diákok foglalkoztatásánál is kell munkaszerződést kötni

A diákok foglalkoztatásánál is írásban megkötött munkaszerződésre van szükség, amelyben meg kell határozni az alapbért és a munkakört, ezen felül célszerű, de nem kötelező rögzíteni a munkaviszony időtartamát, a munkavégzés helyét és a napi munkaidőt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Schanda Tamás emlékeztetett, hogy a Munka törvénykönyve szerint a 16 évesnél idősebbek vállalhatnak munkát, a szabály alól kivételt képez az iskolaszüneti munka, mert ebben az időszakban a 15. életévüket betöltöttek is dolgozhatnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a 18 évesnél fiatalabb diákok munkába állásához szükség van a szülők írásos hozzájárulásához is, ebben az esetben a munkáltató és a diák között létrejött munkaszerződés csak a szülői hozzájárulással együtt érvényes.

Teljes cikk

 

Diploma nélkül is lehet félmilliót keresni: rengeteg fiatalt keresnek az országban

Jelenleg diákmunkát találni kicsit olyan, mint a belvárosban parkolóhelyet: amint felszabadul egy hely, azonnal lecsapnak rá az érdeklődők. Azonban aki elég kitartó, és nincsenek irreális elvárásai, azért találhat a nyáron melót, még ebben a fesztiválok nélküli furcsa időszakban is. Ezer forintnál kevesebbet csak a legritkább esetben kínálnak a munkaadók a diákoknak, maximális órabér pedig elérheti a 3000 ezer forintot is.

Amíg a válság előtt diákmunkaerő hiány volt a jellemző, addig a válság óta a leépített diákmunkaerő és a jelentősen lecsökkent új munkaerő igény miatt akár 10-szeres, vagy akár 100-szoros túljelentkezés vagy egy-egy meghirdetett pozícióra, akár olyanokra is amit korábban heteken vagy hónapokon keresztül sem tudtunk diákokkal feltölteni – mondta el a Pénzcentrumnak Dénes Rajmund Roland, a MinD-Diák Szövetkezet igazgatója, majd hozzátette:

A covid-19 vírus okozta válság alapvetően átalakította az atipikus foglalkoztatási szektorokat, elsődlegesen a diákmunkát.

A telekommunikációs és informatikai cégek a diákmunkaerőt azonnal átcsoportosították távmunkába, home office munkavégzéssé. Az élelmiszer kereskedelmi, logisztikai, raktározási cégek igyekeztek felvenni a többi szektorból leépített, felszabadult munkaerőt.

A gyakornoki foglalkoztatás 40-50 százaléka ideiglenesen leépítésre került, de a bíztató hírek szerint a nyár lehetőséget ad a kiesett munkaerő visszavételére, a korábbi munkaerő igények 80-90 százalékának feltöltésére. A nyári fesztivál volt a diákmunka egyik legnépszerűbb és legvidámabb színfoltja, ez most biztosan ki fog maradni és balatoni szezonális munkákra sem a korábbi évek volumenének megfelelő igény érkezik be, hanem annak töredéke.

Teljes cikk

 

5 biztos jele annak, hogy mérgező munkahelyen dolgozol: így mentheted meg magad

Sokan nem is sejtik, hogy toxikus munkahelyen dolgoznak. Pedig a mérgező álláshelyeknek jól körvonalazható jelei vannak. Ezek közül mutatunk most ötöt, amiket, hogyha a saját állásodban is tapasztalsz, komolyan el kell gondolkodnod, jó helyen vagy-e. Ezzel együtt persze mutatunk praktikákat is, hogyan állhatsz ki magadért egy toxikus helyen, vagy hogyan indíthatod be a változás folyamatát. Ami, ha nem sikerül, akkor a szakértők szerint is csak egyetlen választásod marad…

Az új koronavírus járvány sok munkahelyen kiélezhette a munkakörülményeket. Van, ahol sokkal több munka jutott az emberekre, és van ahol sokakat fizetés nélküli szabadságra küldtek, miközben mások dolgozhattak. Ezen felül pedig rengetegen a szó szoros értelmében elveszítették munkájukat. Bármelyik élethelyzetben kelljen is most újra felépítenie magát az embernek egy munkahelyen, jó, hogyha tisztában van vele, mennyire vált mérgező hangulatúvá a – régi vagy új – állása a járvány következtében. Érdemes tehát odafigyelni az intő jelekre, amik a következők!

Az emberek a munkahelyen nem szólalnak fel önmagukért

Amikor egy vezető beosztottaihoz intézett beszéde közben síri, fagyos csönd van, akkor az egy jel arra, hogy az alkalmazottak félnek – mondta el Robert Suotton, a Stanford Egyetem professzora. A szakember kitért arra is, hogy toxikus munkahelyeken a szót kérő, kevés hatalommal bíró embereket hamar elhallgattatják, beléjük fojtják a szót.  Ez is intő jel, ahogy az is, ha egy nagyobb csoportban mindig ugyanazok beszélnek, és nem igazán ötletelés megy, csupán verbális erőfitogtatás, és eközben a sokaság szinte mindig csöndben marad.

Teljes cikk

Ajánló

2024. február 08.

Sajtófigyelő – 2024.02.08.

Az államfő elrendelte a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet...

2024. január 30.

Sajtófigyelő – 2024.01.30.

Az államfő elrendelte a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet...

2021. március 03.

Sajtófigyelő – 2021.03.03.

Az államfő elrendelte a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet...