Sajtófigyelő 2020.06.29.
Változik az alapkamat és újabb munkahelyvédelmi támogatásokról döntöttek
A héten újabb, fontos, gazdaságvédelmi intézkedésekről döntöttek. Megalakult a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs, 80 milliárdos támogatást kapnak a Pest megyei vállalkozások, de lezárult egy több hónapos tárgyalássorozat is Brüsszellel, amelynek eredményeként 800 ezer euró feletti támogatás is adható a magyar vállalatok versenyképességének javítására. A hét gazdasági eseményeinek összefoglalója.
Megkezdi munkáját a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Operatív Törzs alakuló ülése után.
A pénzügyminiszter hozzátette, a törzs négy fő területre koncentrál: figyelemmel kíséri és ellenőrzi a magyar gazdaság védelme érdekében hozott kormányzati intézkedések végrehajtását, véleményezi a magyar gazdaság védelme szempontjából releváns kezdeményezéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzati beavatkozásra. A testületnek fontos szerepe van a vállalkozások tevékenységét akadályozó tényezők megszüntetésében is.
…
Hogyan lehet a munkahelyeket újjáépíteni a koronavírus-válság közepén?
Az állami, a magán- és a szociális szektor vezetői sürgős lépéseket tesznek a gyorsan változó munkahelyi válság kezelésére. De további gyors és proaktív lépésekre lesz szükség a McKinsey tanulmánya szerint.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint a világjárvány 2020 második negyedévében közel 7 százalékkal csökkentheti a globális munkával eltöltött időt, amely 195 millió teljes munkaidős foglalkoztatásnak felel meg.
A becslések szerint Afrikában, Európában és az Egyesült Államokban a munkaerő minimum egyharmada kitett a válság következtében bekövetkezett jövedelemcsökkenésnek vagy elbocsátásoknak.
A több millió munkahely eltűnése viszont nagymértékben csökkenti a fogyasztást, negatívan hatva a gazdaság egészére. Még azokban az országokban is, ahol széles szociális háló van, a munkanélküliség társadalmi és pszichológiai problémája komoly kihívásokat okoz. A munkahelyek elvesztése pedig aránytalanul érinti az alacsonyabb fizetésből élőket és a kisvállalkozásokat – olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.
…
Változnak a munkajogi szabályok a veszélyhelyzet elmúltával
Az országgyűlés elfogadta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, amely 2020. június 18-án lépett hatályba. A korábban bevezetett különleges munkajogi szabályok megszűnnek, de egy részük még július 1-ig alkalmazható. A jogszabályváltozásokat Dr. Óváry-Papp Nóra és dr. Lieszkovszky Helga, a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda jogászai foglalják össze.
A veszélyhelyzet megszüntetése azzal is jár, hogy a bevezetett különleges szabályok ezt követően nem, vagy csak korlátozott ideig lesznek alkalmazhatóak. Ilyenek például a munkaidőbeosztás közlésére vonatkozó előírások: a veszélyhelyzet megszűnésével ezektől a szabályoktól 2020. július 1-ig térhet el a munkáltató. Ez után vissza kell térni a veszélyhelyzetet megelőző szabályok alkalmazásához. Így a módosított munkaidőbeosztást a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban közölni kell, hogy ne minősüljön rendkívüli munkavégzésnek. Az átmeneti szabályok nem érintették azt a rendelkezést, hogy ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, úgy indokolt esetben 96 órán belüli módosításra is lehetőség van.
A munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan szintén 2020. július 1-ig rendelheti el. Ezt követően kizárólag a veszélyhelyzetet megelőzően alkalmazandó szabályok szerint járhat el, azaz a felek megállapodására van szükség az ilyen munkavégzéshez, ha az meghaladja a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát. Tehát azok a cégek, akik továbbra is otthoni munkavégzéssel vagy távmunkavégzéssel kívánják foglalkoztatni a munkavállalóikat, erről meg kell állapodniuk a munkavállalóikkal. Emellett szükséges lehet felülvizsgálni a hosszú távú, tartós és rendszeres otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályzatokat, és elvégezni ezek kockázatértékelését.
…
A magyarok 39 százaléka havi 250-350 ezer forinttal már boldog lenne
Két százalék viszont 150 ezer forint alatti nettó fizetéssel is beérné.
A magyarok 39 százaléka szerint havi 250-350 ezer forintos nettó havi fizetés szükséges a tisztes megélhetéshez – írta a Napi.hu a Pulzus Kutató friss közvélemény-kutatása alapján. A megkérdezettek 28 százaléka ennél kevesebbel is beérné, további 33 százalék pedig ennél is többet szeretne.
A skála egyik végpontját az a két százalék jelenti, aki havi nettó 150 ezer forint alatti nettó fizetéssel is beérné, míg a másikon az a hét százalék található, amely félmillió forint feletti havi fixtől lenne boldog.
A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak szerint nagyobb összeg szükséges tisztességes megélhetéshez: 8 százalékuk voksolt a félmillió feletti nettóra, a nők 6 százalékával szemben. A férfiak körében is a legnépszerűbb választás (40 százalék) a havi 250-350 ezer forintos nettó fizetés, a nők körében ez az arány 38 százalék.
A Napi.hu számára készített friss felmérés alapján ahogy valaki idősödik és közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, úgy csökken a tisztes megélhetéshez szükségesnek tartott havi jövedelem. Amíg ugyanis a 18-39 évesek 10 százaléka mondta azt, hogy számára a havi félmillió forint feletti nettó bér nélkülözhetetlen, addig a 40-59 évesek körében ez az arány 9, a 60 felettieknél pedig csupán 3 százalék.
…
Csökkentik a nyugdíj mellett munkát vállalók terheit
Július 1-től minden dolgozó nyugdíjasra érvényesek lesznek a kedvező adószabályok, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük – közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól – ismertette Tállai András.
Leszögezte, a nyugdíjasok ma számíthatnak a kormányra, amely olyan többgenerációs országban gondolkodik, ahol az időseknek is több megbecsülés jut.
…
Emmi: Saját felelősségükre vállalhatnak munkát a 65 éven felüliek
A tárca közlése szerint a koronavírus elleni óvintézkedéseket továbbra is be kell tartania az idősebb korosztálynak.
A koronavírus fokozottan veszélyeztette a 65 éven felülieket, ezért a korosztályra szigorúbb előírások vonatkoztak a veszélyhelyzet alatt. Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdést intézett Kásler Miklóshoz, hogy megtudja, a 65 éven felüliek mikor térhetnek vissza a munkahelyükre.
„A járványügyi korlátozások enyhítésével sokak élete visszatérhetett a megszokott kerékvágásba. Azonban a 65 év felettiekre továbbra is vonatkoznak a szigorúbb előírások, megnehezítve ezzel a mindennapjaikat. Akik még dolgoznak, a saját bőrükön érzik a szigorú rendelkezések hátrányait. Ők is, mint fiatalabb társaik, szeretnének visszamenni a munkahelyükre, a jövedelemkiesés súlyosan érinti őket, veszélyezteti a megélhetésüket. Kérdezem ezért Önt: Mikor térhetnek vissza a 65 év felettiek a munkahelyükre?” – kérdezte a DK-s képviselő az Emmi miniszterét.
„A jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel a 65 éven felüliek fokozott egészségvédelme indokolt, azonban foglalkoztatásukat semmilyen kormányzati intézkedés nem tiltja, önálló döntésük alapján, saját felelősségükre vállalhatják a munkavégzést, megfelelő óvintézkedések betartása mellett – írta az államtitkár.
…
Harvardi egyetem kutatója szerint ezek jellemzik az érzelmileg intelligens vezetőket
Egy Harvardon végzett amerikai pszichológus szerint az érzelmi intelligencia négy fő területe az öntudatosság, önmenedzselés, társas tudatosság és a kapcsolatkezelés.
Daniel Goleman amerikai pszichológus, az érzelmi és társas intelligencia kutatója 25 évet töltött a témával kapcsolatos kutatások és könyvek megírásával. Tapasztalatai szerint az érzelmi intelligencia négy fő területből áll, ezeken belül pedig 12 alapvető kompetencia található – olvasható a CNBC oldalán.
…
Nem az iroda hiányzik, hanem a közös kávézások – interjú a jövő munkahelyéről
Nem vész el az iroda, csak átalakul. A koronavírus miatti kijárási korlátozás alatt a dolgozók és a munkáltatók nemcsak hozzászoktak a távmunkához, de kiderült, hogy sok esetben még hatékonyabban ment is a munka, mintha annak rendje és módja szerint bejártunk volna dolgozni. Most, hogy újra visszaáll az élet, újra kell gondolni a munkahely fogalmát, és az irodáknak kell meggyőznie a munkavállalókat, hogy van értelme bejárni. Interjú Szabó Eszterrel, a CBRE Magyarország munkakörnyezeti stratégiáért és változásmenedzsmentért felelős tanácsadójával arról, mi értelme van még az irodáknak a koronavírus után.
A járvány első hulláma lecsengőben, kezd visszaállni az élet a megszokott kerékvágásba. Melyek most a legnagyobb kihívások, amikkel a munkáltatók szembesülnek az irodák újranyitásánál?
A legnagyobb kihívás, hogy erre a helyzetre nincs precedens, nincs bevált recept, ami alapján lebonyolíthatnák a visszatérést: ezt mindannyian most tanuljuk, a módszerek folyamatos kidolgozás alatt vannak. Bonyolítja a helyzetet a bizonytalanság is. A munkáltató a jelenleg elérhető információk alapján szervezi az irodák újranyitását, de ezek az információk napról napra változnak, így nehezen tervezhető a jövő, főleg azt figyelembe véve, hogy sokan egy újabb hullámot jósolnak az őszi időszakra.
…
A közös európai haza, a világ egyik legjobb helye
Hogyan szavaznának ma egyes országok polgárai az EU-tagságról? Olyan elsöprő a többségi támogatottsága az EU-nak, hogy még a britek is bent maradnának. Nem is csoda, minden bénázásával együtt ez a közös európai haza a világ egyik legjobb helye.
…