Sajtófigyelő 2020.07.01.
Mely települések profitáltak az elmúlt hét év gyors növekedéséből?
A GKI Zrt. megvizsgálta a települési és kerületi vásárlóerő (nettó keresetek, nyugdíjak, szociális ellátások) változását 2012-ről 2019-re. Átlagosan 67%-kal növekedett a települési vásárlóerő nominális értéke a vizsgált 7 év alatt, mely éves átlagban 8%-os bővülésnek felel meg.
502 településen és 6 kerületben a 7 év alatti növekedés nem érte el az 50%-ot, mely évi átlagban kevesebb, mint 6%-ot jelent. Átlag alatt, 50-60% között növekedett 677 település és 3 kerület. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80% közötti növekedés volt 599 településen és 5 kerületben. Kiemelkedő volt 584 település és 4 kerület helyzete, ahol 80%-nál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedés.
…
Jobban járnak a munkások, mint a nyugdíjasok
A KSH friss adataiból kiderül, mennyire elszakadt egymástól a keresetek és a nyugdíjak reálértéke.
A KSH ma publikálta a január-áprilisi kereseti adatokat, amiből kiderül, hogy ebben az időszakban a reálkereset 4,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben lapunk számítása szerint a nyugdíjak reálértéke csökkent: az idősek fogyasztási kosara szerint számolt infláció 4,1 százalék volt, miközben januárban 2,8 százalékkal emelték a nyugdíjakat, vagyis bő 1,2 százalékos volt a reálérték-vesztés. (Májusban mérsékeltebb volt a nyugdíjas infláció, vagyis a különbség mérséklődött valamelyest.)
…
Nincs mit szépíteni, a szolgálat szerint is 363 ezren kerestek munkát
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban megjelennek.
A 2020. március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt. A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, és mindkét nem esetében hasonló mértékben növekedett a mutató értéke.
2020 májusában az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma.
…
A szupercsapatok lehetnek a siker kulcsai, amikor teljesen megváltozik a munka világa
Egymástól független vagy akár egymás ellen ható prioritásokként kezelik a nagyvállalatok a technológiai és a humán fókuszt – derült ki a Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásának riportjából. Az új koronavírus-járvány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szuperfejlett technológiák csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha alkalmazásukra a munkavállalók is felkészültek. A jelentés szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit.
A Deloitte felmérése szerint a vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások problémáját. Ez részben abból az elterjedt nézetből fakad, hogy a technológia térnyerése veszélyt jelent a munkahelyekre. Pedig a koronavírus-járvány mindennél jobban megerősítette, hogy a technológiai lehetőségek csak emberi hozzáértéssel és kreativitással maximalizálhatók. A Deloitte felmérése szerint az ember és gép közti partnerség megteremtése tehát elkerülhetetlen, erre utalnak a 2020-as év trendjei is.
…
400 millió munkahely elvesztését okozhatta a koronavírus
14%-kal csökkent 2020 második negyedévében a ledolgozott munkaórák száma globálisan, ez olyan, mintha 400 millió teljes munkaidős állás szűnt volna meg – írja a CNBC az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének statisztikáira hivatko
A csökkenés sokkal jelentősebb, mint amit a szervezet májusban prognosztizált; ekkor még 10,7%-os visszaesésre számítottak. A leginkább az amerikai kontinensek esetében volt jelentős a visszaesés, ahol 18,3%-ot tapasztaltak, ami 70 millió teljes munkaidős állás elvesztésének felel meg.
Az első negyedévben 5,4% volt a csökkenés, ami 155 millió munkahelyet jelent.
…